Jön és kötelező lesz! A másodpercben meghatározott követési távolság

Hazánkban a követési távolságot épp olyan absztrakt módon kezelik a közlekedők, mint ahogyan a jogalkotó szabályozta azt 50 éve. A gumiszabályt mindenki ismeri, a megszegésével járó dynomen (lappangó veszély) helyzetek és kockázatok is könnyen beláthatóak, a valóságban viszont ritkán tartják be az előírást az autósok. Rutinszerűen vonatoznak egymás seggében, nincs erre szebb metaforám. Addig nem is szokott ebből baj kerekedni, amíg senki nem fékez egy komolyabbat. 

A jelenlegi szabályozás erősen véleményes

A fő probléma az, hogy az aktuális rendelkezések gumiszabályként funkcionálnak.

Ennek oka, hogy objektív alapon próbálnak szabályozni egy olyan környezetben, ahol minden is szubjektív. Erről a szabályozási koncepcióról egy 20 évvel ezelőtti személyes történetem jut mindig eszembe. Nappal, ködös időjárás mellett közlekedtem, ködfényszóró és ködzárófény használata mellett. A biztosurak utánam fordultak, levillogtak az út szélére és közölték, hogy jól megbírságolnak a helyszínen amiatt, hogy nappali, jó látási viszonyok mellett használtam a ködlámpáimat. 

Szokásomhoz híven szakítottam időt az útmenti jogvitára és nem fogadtam el a helyszíni bírságot, amelynek feljelentés lett a vége, szabálysértési bíróságon vitattuk meg végül az ügyet. A rendőrség úgy vélte, hogy megszegtem a KRESZ-t azzal, hogy indokolatlanul használtam a ködlámpákat én meg arra az álláspontra helyezkedtem, hogy teljesen indokolt volt a dolog. A kérdést végül nem tudta kibogozni a bíró sem, mivel azt, hogy mikor indokolják a látási viszonyok a ködlámpák használatát, nem mondja meg konkrétan a jogszabály, csak mismásol. Vagyis a sofőrre van bízva a dolog, erős a szubjektív jellege a kérdésnek. 

Azt nyilván nem mondhatja a jogszabály, hogy például 10 méteres látótávolság alatt kapcsolható csak ködfény, felette meg tilos. Ehhez kellene a rendőrautókba egy látási viszonyokat hitelesen rögzítő berendezés is, ami ugye nincs. A KRESZ csak annyit mond, hogy "tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják. Korlátozott látási viszonyok: az átlagos látási viszonyoknak felhősödés, köd, eső, hóesés, porfelhő vagy más ok miatt előállt jelentősebb korlátozottsága."

Végül - felvételek hiányában - sosem derült ki, hogy kinek volt igaza. Node, vissza a témához. Olvasónk lukra futott nemrég, a rendőrség fokozott ellenőrzésén akadt fent, a követési távolságra vonatkozó szabályok megsértése miatt marasztalták el. Amiatt tartja felháborítónak az esetet, hogy az intézkedés (és úgy általában a KRESZ - a szerk.) egyáltalán nem veszi figyelembe a konkrét autó egyedi sajátosságait, a szubjektív tényezőket, így pedig a bírságoló rendőrök sem tudják azokat mérlegelni. 

Vitathatatlan tény, hogy a mai modern autók számára minden egyedi esetben más és más lehet a biztonságos követési távolság. Egy húsz éves, budget kategóriás öreg gumikon guruló, fáradt fék- és futóműrendszerű, ABS és vészfékasszisztens nélküli, polgári felhasználásra szánt autó számára nyilvánvalóan lényegesen nagyobb távolság szükséges egy vészhelyzeti teljes megálláshoz, mint egy pár éves, minden műszaki hájjal megkent Audi RS6 számára. 

De, hogy ne menjünk túl messzire, elegendő az aktuális gumitesztekre vetni egy pillantást: a leggagyibb kínai abroncsok ugyanazon járművön, azonos körülmények között akár 45 méteres távolságot is igényelhetnek ahhoz, hogy 80 km/h sebességről megállhasson velük az egyszeri autós egy ráfutásos veszéllyel járó baleseti helyzetben. Mindeközben ugyanaz az autó egy középkategóriás abronccsal már 35 métert követően meg tud állni, egy prémium sportgumival pedig még ennyi sem szükséges. És akkor még csak a gumiabroncsok közötti eltérést vettük figyelembe, az összes többi műszaki nyalánkságot nem.

Ahogyan a sofőr tényleges reakcióideje is nagymértékben befolyásolhatja a biztonságos követési távolságot, mivel nem mindenki az átlagos, 0,7-1 másodperces sávba esik ebben a tekintetben sem.

Ezeket - az igen jelentős - eltéréseket a jelenleg hatályos, matuzsálem korú KRESZ azonban egyáltalán nem veszi figyelembe, ami miatt a hatóságok sem tudják mérlegelni a bírságolás során.

Ez pedig baj, nem is olyan kicsi, mint elsőre tűnik. Ilyen szabályozás mellett ugyanis könnyen megeshet, hogy a konkrét autó biztonságos távolságban követte az előtte haladót és bármikor meg tudott volna mögötte állni baleset nélkül, a traffipax vagy éppen a rendőrjárőr szeme viszont a mindenkori átlagolás és mediánszámítás szabályai mentén már úgy ítélte meg, hogy mégsem. 

Igazságtalan büntetés lehet a történet vége

Az autós ilyen esetben aránytalan nehézségek útján tudná csak bebizonyítani, hogy egyáltalán nem volt veszélyes a közlekedési szituáció, bármikor meg tudott volna állni az elöl haladó mögött, emiatt pedig egyáltalán nem sértette meg a KRESZ vonatkozó rendelkezéseit. Ez a helyzet csak akkor kerülhető el, ha a jogszabály konkrétan meghatározza, honnantól számít balesetveszélyesnek a követési távolság. 

Mivel nem lehet minden helyzetre és minden egyes autóra passzoló szabályt jogszabályi formába önteni, az új KRESZ másodpercekben határozná meg a biztonságos követési távolság mértékét: autópályán és autóúton két másodpercet, mindenhol máshol pedig egyet írna elő. 130 km/h sebességnél ez közel 72 métert jelent. A követési távolsághoz kapcsolódóan az új KRESZ-ben megjelenhet majd a vészfékezés kifejezés is, amely annyit takar, hogy az elől haladó vészfékezése esetén is meg tudjon állni a mögötte közlekedő jármű sofőrje. 

Autós oldalról amiatt bosszantóak ezek a gumiszabályok, mert normál közlekedés során - főleg autópályán - a nagyobb "járműközi lukakat" rendre feltölti a többi autós annak ellenére, hogy számos szakaszon útburkolati jelek és közlekedési táblák is jelzik, mekkora távolság lenne a kívánatos két jármű között.

Én is rendre tapasztalom, hogy autópályán a magam előtt hagyott biztonságos követési távolságot a többi autós lehetőségként érzékeli és beáll a két autó közé, nem kell akkora hely! felkiáltással. Amint lassítok kicsit, hogy az újonnan érkezett versenyző mögött is meglegyen a távolság, máris megérkezik a következő "lukvadász", aztán az egész kezdődik elölről, a távolságtartó tempomat meg azt sem tudja, milyen rendezvényen van éppen.  

Ameddig a KRESZ követési távolságra vonatkozó rendelkezései nem tartalmaznak matematikailag is értelmezhető, fizikailag is mérhető mértékegységeket, addig veszett fejsze nyele az egész próbálkozás.

Azok nélkül ugyanis azt is vizsgálnia kell(ene) a bírságoló hatóságnak, hogy a konkrét jármű mekkora tényleges fékúttal és féktávolsággal (a kettő nem ugyanaz!) rendelkezik, és ezekhez képest milyen tényleges követési távolságot tartott a közlekedése során. Itt most nyilván nem azokra az esetekre kell gondolni, amikor tíz centire autózik a másik mögött a sofőr, olyankor nem kérdés a szabálytalanság.  

Coverfotó: Googlemaps.com