Van rosszabb, mint a csőd: felszámolás

Utánjártunk, mi a különbség a csődvédelem és a felszámolás között. Aktualitását a Csiki-Bege cégcsoport autós vállalkozásainak nehéz helyzete adta, de a válságra való tekintettel érzésünk szerint ez még fontos lehet. Vigyázat, jogi szöveg! Viszont értelmesen magyarázva.

Sokszor még az érintettek sincsenek tisztában azzal, hogy ők akkor most csődbe mentek vagy mi van velük? A magyar jogrendszer, azon belül is az 1991. évi XLIX. törvény a következőképpen rendelkezik a a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról.

Általános rendelkezések

1. § (1) E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást.
(2) A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
(3) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
....

A csődeljárás

A csődeljárás megindítása
7. § (1) A gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be.
9. § (1) Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében – a csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül – tárgyalást tart, amelyre a kérelem benyújtásával egyidejűleg a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok megküldésével az ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg.. A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül két országos napilapban kell közzétenni. (2) A hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) az adós nevét és székhelyét;
b) a csődeljárás kezdő időpontját;
c) a tárgyalás helyét és idejét;
d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 8. § (2) bekezdésében felsorolt iratokat a hitelezők a tárgyalás időpontjáig hol tekinthetik meg.
(3) A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. A kért fizetési haladék – az adós választása szerint – legalább 60, legfeljebb 120 napra szólhat.
(4) Az egyetértést megadottnak kell tekinteni, ha a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint a fele, és a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint egynegyede egyetért a fizetési haladék igénybevételével, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az adós által a 8. § (2) bekezdésében meghatározott mérlegben (egyszerűsített mérlegben) szereplő összes hitelezői követelés kétharmadát.
10. § (1) Az adós a tárgyalás eredményét a tárgyalás megtartását követő három napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. A hitelezői egyetértést bizonyító okiratokat a bejelentéshez mellékelni kell.

12. § (1) ...................
(2) A fizetési haladék tartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – nem állnak be.
(3) A fizetési haladék tartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása – az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével – szünetel.
(4) A fizetési haladék tartama alatt a hitelezői követelések – ha a szerződés másként nem rendelkezik – kamatoznak.

13. § (1) Az adós és a 9. § (4) bekezdésében meghatározott arányt képviselő hitelezők kérelmére a bíróság a fizetési haladék időtartamát legfeljebb 60 nappal meghosszabbítja. A kérelmet a fizetési haladék lejárta előtt kell a bírósághoz benyújtani.

.... A vagyonfelügyelő
14. § (1) A bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. Az összeférhetetlenségre és a kijelölés visszautasítására a felszámolóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az adós gazdálkodó szervezet vezetői a hatáskörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják.
(3) A vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. .....

És akkor most próbáljuk meg magyarul. Elsőként a fogalmakat kell tisztázni. Sokéves tapasztalat alapján problémát jelent az, hogy a köznyelv a csődeljárás alatt nem a törvény szerinti csődeljárást, hanem a felszámolási eljárást érti. A fő különbségek a két eljárás között: A csődeljárást (ami tulajdonképpen egyfajta védelem) a gazdálkodó szervezet kérheti SAJÁT MAGA ELLEN. Ezzel szemben a felszámolási eljárást általában a hitelezők kérik, akik megunták, hogy az adósuk nem fizet (az adós is kérheti saját maga ellen, de ez viszonylag ritka.)

A csődeljárás célja az, hogy a nehéz helyzetbe került adós "egy kis levegőhöz jusson", rendezni tudja a sorait, megállapodjon a hitelezőivel a tartozásainak átütemezéséről, részbeni elengedéséről stb., vagyis elérjék azt, hogy a gazdálkodó szervezet folytatni tudja a működését. A csődeljárásban megmarad az eredeti menedzsment, csak a hitelezői érdekek védelme érdekében vagyonfelügyelőt rendelnek ki mellé.

A felszámolási eljárás ezzel szemben olyan eljárás, ahol a bíróság azt állapítja meg, hogy az adós fizetésképtelen, emiatt a további működésére nincs lehetőség és a gazdálkodó szervezetet meg kell szüntetni. A felszámolási eljárás során a hitelezői érdekek védelme érdekében a felszámolás alá került cég vagyonát átadják a felszámolónak, aki értékesíti azt, és a befolyt pénzből megpróbálja a hitelezők követeléseit kielégíteni.

A csődeljárás és a felszámolási eljárás összefügg, mégpedig úgy, hogy egymást kizárják. A csődeljárás lényege a fizetési haladék, kevésbé közismert nevén a moratórium, amely alatt – többek között – felszámolási eljárást sem lehet indítani az adóssal szemben. Mivel a fizetési haladék intézménye önmagában nem jó a hitelezőknek, ezért annak megszerzéséhez is a hitelezők bizonyos hányadának hozzájárulása szükséges. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy a hitelezőknek is jobb ha, ha késedelemmel, vagy engedményekkel ugyan, de hozzájutnak a követelésükhöz annál, mintha felszámolás alá kerülne az adósuk. A csődvédelemnek egyébként nyilván akkor van realitása, ha az adós egyébként hajlandó és képes a további működésre, a fizetési nehézséget okozó körülmények átmenetiek, vagy átszervezéssel, költségcsökkentéssel stb. kezelhetők. (A hitelezőknek pont ezeket a körülményeket kell mérlegelniük akkor, amikor döntenek a fizetési haladék megadásáról) És akkor a konkrét eljárás:

1. A fizetési nehézségekkel küzdő gazdálkodó szervezet a bírósághoz fordul, és bejelenti, hogy csődeljárás lefolytatását kéri. A kérelem bíróságra érkezésének időpontja a lényeges, mert ez a csődeljárás kezdő időpontja.

2. 9. § (1) Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében – a csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül – tárgyalást tart, amelyre a kérelem benyújtásával egyidejűleg a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok megküldésével az ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg. A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül két országos napilapban kell közzétenni.

3. Ha a hitelezők hozzájárulnak a fizetési haladék megadásához, akkor ezt a tényt az adós három napon belül bejelenti a bíróságnak. A fizetési haladék időtartama legalább 60, legfeljebb 120 nap, a fizetési haladék megadásáról a bíróság dönt. (Ha a hitelezők nem adják meg a hozzájárulást, vagy az egyéb törvényi feltételek hiányoznak, akkor az adós nem kaphatja meg a fizetési haladékot, a bíróság a csődeljárást megszünteti, és minden visszatér a "rendes kerékvágásba", ahonnan általában egyenes út vezet a felszámolási eljárásig.) FONTOS! Itt nem arról döntenek, hogy az egyes tartozásokat mikor fizeti ki az adós, hanem arról, hogy adjanak egy esélyt arra, hogy az adós készítsen egy fizetőképességet helyreállító (megörző) programot és egy egyezségi javaslatot moratórium tartama alatt, amiről esetleg megegyezhet a hitelezőkkel.

4. Ha szükséges, a fizetési haladék időtartama hatvan nappal meghosszabítható, tehát – az eredeti időtartamtól függően 120-180 nap is lehet.

A fizetési haladék értelme, szabályai: a fenti 60-120 (120-180) napos fizetési haladék nem azt jelenti, hogy ezen időtartam alatt kell kifizetni a tartozást, hanem ezen időtartam alatt kell egyezséget kötni a hitelezőkkel. Ennek érdekében

18. § (1) Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni.
(2) A fizetési haladék tartama alatt az adósnak egyezségi tárgyalást kell tartania, amelyre az egyezségi javaslat és a fizetőképesség helyreállítását (megőrzését) célzó program kézbesítésével az ismert hitelezőit és a vagyonfelügyelőt meghívja. A meghívót és mellékleteit legalább 15 nappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni.

(5) Ha a tárgyalás nem vezet eredményre, a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. 20. § (1) Az egyezséget írásba kell foglalni.

21. § (1) Az egyezségi tárgyalás eredményét legkésőbb a fizetési haladék lejártát követő 3 napon belül köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást is köteles mellékelni. E kötelezettség elmulasztása esetén 50 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Megjegyzés: ha létrejöt az egyeség, akkor az adósnak aszerint kell teljesítenie, ha azonban nem tudja teljesíteni a hitelezői egyeségben foglaltakat, akkor felszámolható.

Ha a fizetési haladék időtartama alatt nem jön létre egyezség, akkor a bíróság a csődeljárást megszünteti, és – hasonlóan ahhoz az esethez, amikor a hitelezők a moratóriumhoz nem adták meg a hozzájárulásukat – a bíróság a csődeljárást megszünteti, és minden visszatér a "rendes kerékvágásba", ahonnan általában egyenes út vezet a felszámolási eljárásig.

Ez tehát a különbség: a felszámolás már tényleg a vég, de a csődeljárás, a csődvédelem még korántsem az. Viszont nagyon közel van hozzá.