Fogarasi-Benkő László úgy fest, mint a kedves, de erősen lökött gördeszkás srác a szomszédból, ugyanakkor, mint később a Mercedes-vezetőség is megállapítja, kimagaslik a mezőnyből. Durván BMW-mániás, a portfóliójából is látszik, hogy a 02-es széria a nagy liebling, de neki is van űrtrabant-terve. Blogja is van, ami megint csak profi dolog, ha valaki komolyan gondolja.
Harmadéves, elég komoly a portfóliója, olyanokkal, mint például a Volkswagen Touareg következő generációja, amivel második lett az Auto Zeitung pályázatán. Ami már valami. Az aktuális projektet is szépen kidolgozta. Értetlenül néz, amikor megkérdezem, hogy grafikus-e, mert jól néznek ki a cuccai, mint Mike Robinsonéi a Quattroruotéban. Viszont úgy harmadéves, hogy egyszer megbukott, amire heves érdeklődés fog el, hogyan is lehet megbukni itt, a Moholyn?
László végzete speciel egy kerti garnitúra lett, a megrendelő egy olasz dizájnstúdió. Nekünk Árpáddal tetszik a csővázas, a megrendelőnek (Idea) is tetszett. A határidőkkel ellenben voltak csúszások, ilyesmi, és itt az értékelés elég szubjektív dolog; ha meg akarnak buktatni, megszívtad. Persze László látja az évismétlés múlhatatlan előnyeit is: nagyon sok pályázaton csak úgy indulhatsz, ha hallgatói jogviszonyod van. Na ugye.
Már nem emlékszik, mely rajzokkal kezdte, csak nagyjából az irányra, viszont elég profin, angolul prezentál a németeknek. Ami persze szerintem alap volna, csak itt eddig nem volt természetes, szerintem kicsit ciki is, hogy egy Stefan Lengyel tolmácsoljon egy másodéves hallgatónak.
Három hónapos a gyakorlat, amit a Mercedes dizájnstúdiójában tölthet: a stuttgarti vezérkar látványosan nála időzött a legtovább. Tulajdonképpen mindenki ezért van itt, mert hallgatóként kevés kívánatosabb dolog történhet az emberrel, mint nyerni egy ilyet. Tapasztalatszerzés, kapcsolatitőke-építés, de nyilván az önéletrajzban is jól mutat.
Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?
Tegye meg a cikk blogposztján !
László kicsit szégyelli magát, hogy – szerinte − szarul prezentált, mert izgult, és gombóc volt a torkában, pedig kívülről nézve szépen lerakta, ráadásul angolul. „Magyar betegség, hogy ilyenkor bestresszelünk és lefagyunk. Láttam már bécsi egyetemen hasonló szituációt; mindenki olyan nyugalommal, majdhogynem vidáman. Én meg itt szétparáztam az agyam A Merci stúdiójában van mondjuk tizenöt ember, és mondjuk két gyakornok. És ha már benne vagy a körben, akkor benne vagy, és nagyon nagy baromságot kell csinálni, hogy kirúgjanak.”
A vezérkari látogatásról szóló hivatalos összefoglalót itt találja.
Interjú Gorden Wagener Mercedes-dizájnfőnökkel
− Sok amerikai és európai autógyár sztárokként használja a tervezőit. Nemcsak Chris Bangle munkásságáról tudunk, de a Saab kommunikálta, hogy a 9-3 kabrió Aamer Mahmud munkája, a Ford, hogy a Focus II-t Murat Güler tervezte, a Citroën is szívesen szerepelteti a dizájnereit. A Mercedes formatervezőiről szinte soha nem hallani. Ez tudatos?
− Nem értem a kérdését.
− Úgy tűnik nekem, hogy a Mercedes nem használja a tervezőit reklámként. Chris Bangle például valóságos dizájner Bon Jovi volt, nagyon sokat szerepelt a sajtóban, mint a BMW fő tervezője. Önről pedig elég nehezen tudtam az interneten anyagot gyűjteni.
− A Mercedes dizájnigazgatója mindig megjelenik a sajtóban. Chris Bangle... hát...
− Vagy itt van Walter DeSilva, az Audinál.
− DeSilva, igen. Peter Pfeiffert követően én vagyok a Mercedes mindenkori legfiatalabb formatervezési igazgatója. Csak nemrég vettem át a hivatalt, de úgy gondolom, mi csapatként tekintünk a formatervezési központra. Persze, hogy én állok az élén, de ez attól még egy csapat. Nagy csapat, kreatív egyéniségekkel, de a csapat a legfontosabb.
− Melyik a kedvence a Mercedes jelenlegi kínálatából − természetesen formatervezési szempontból?
− Sok modellt terveztem, és az ember mindegyik gyerekét szereti, de talán az SLR, az S-osztály. A legtöbb Mercedes modell különleges, mert nagy hagyományai vannak, és egy formatervezőnek mindig megtiszteltetés megtervezni egy legenda következő modelljét. Ezért is különleges dolog nálunk dolgozni.
− A váltás a Mercedes formatervező részlegének élén jelent majd valamilyen stílusváltást? Peter Pfeiffer és ön között van valamilyen koncepciókülönbség?
− A fő különbség huszonöt év. Más generációhoz tartozunk, én még fiatal dizájnernek számítok. Formatervezőként elég sikeres az utóbbi tíz évem, és természetesen megvannak az elképzeléseim a Mercedes jövőjével kapcsolatban.
− Mit fogunk ebből látni? Lesz valami konkrét, észrevehető jel, ami alapján azt mondhatjuk, na, ez már egy Wagener-Mercedes?
− Minden eddigi Mercedes, amit terveztem, például az S-osztály Peter irányítása alatt történt. Nagyon jó kapcsolatban vagyunk, hiszen közös sikertörténet a közös tíz évünk; rengeteg dolgot tanított nekem, én pedig a tehetségemet hoztam. Különben nyilván nem is lennék ma ebben a pozícióban. Sok cég hoz kívülről új vezető dizájnert, láttunk ilyet bőven az elmúlt öt évben, nálunk házon belül oldották meg a váltást, úgyhogy szerintem nem lesz drámai változás, inkább organikusan fejlődő folyamat.
− Az ön nevéhez fűzödik az F700 tanulmányautó. Radikálisan különbözik a jelenlegi modellpalettától, és bár már három éve, hogy bemutatták, nem látok róla formai elemeket a mai Mercedesekben. Viszont a formánál is érdekesebb volt sokunk számára, hogy az F700-at a Mercedes által fejlesztett DiesOtto motor hajtotta – természetesen elvben. Létezik már a DiesOtto motor?
− Az F700 egy research car, ami a formán kívül az új műszaki megoldásokat is kutatja. A szériaautóinkkal 3-5 évvel járunk a piac előtt, az F700 viszont vagy egy évtizeddel előzi meg a korát. Technológiailag és formailag egyaránt.
− És milyen stádiumban van ez az 1,8-as motor? Az interneten egyetlen képet találtam róla, amin elég komplettnek tűnt, de van már működő példány?
− Erre a motorfejlesztő részleg tudna válaszolni, Kohler professzor, vagy Nikolits úr.
− De ön látott működő DiesOtto motort?
− Ó, a prototípusban működött! A prototípusokban minden működik.
− Végezetül érdekelne valami az R osztállyal kapcsolatban. Jól nézett ki, egyéni, de elég mercedes-es forma, szép volt belül, jó volt vezetni, nálunk mindenki imádta. Nagyszerű autó. Ahhoz képest viszont méltatlanul sikertelen: a Mercedes nemrég jelentette be, hogy fokozatosan abbahagyják a gyártását. Vajon miért nem jött be?
− Elég radikális a koncepció, három kategóriát ötvöz: limuzin, SUV és kisbusz. Amikor előállsz egy teljesen új koncepcióval, alaposan meg kell ismertetni a vevőköröddel. Talán ez a fajta kommunikáció volt kevés.
Moholy-Nagy László helyes kiejtése
A Moholy-Nagy Művészeti egyetemen utálják, amikor valaki moholynak ejti a névadót. Moholinak kell ejteni, ezt pedig az egyszerűség kedvéért asszociatív módszerrel fogjuk megjegyezni. Moholy-Nagy Lászlót (1895-1946) eredetileg Weisz Lászlónak hívták, de mivel apja elhagyta a családját, nevelőapja, Nagy Gusztáv nevét vette fel. Egy időben Mohol községben lakott a család, és ipszilonnal írva a Moholy nyilván előkelőbben nézett ki. Viszont a kiváló fotográfus és konstruktivista festő figyelmét elkerülte, hogy a magyar nyelvben az LY j-nek ejtendő.
Moholy-Nagy a Tanácsköztársaság bukása után Bécsben csatlakozott Kassák Lajos köréhez, majd Berlinben ért el jelentős sikereket. Walter Gropius 1923-ban szerződtette a Bauhaus tanári karába. Készített reklámgrafikákat, tervezett színházi díszleteket, írt könyveket (Festészet, fényképészet, film; Az anyagtól az építészetig, A Bauhaus színháza), forgatott filmeket, fotóalbumai jelentek meg, miközben Amszterdamba, majd Londonba költözött. 1937-ben kérték fel a chicagói New Bauhaus vezetésére. 1946-ban halt meg leukémiában, a Magyar Iparművészeti Egyetem 2006-ban vette fel a nevét.
