Nem Hirschlerék az egyetlenek, aki pórul jártak az Opel Horvath ügyben. Hozzájuk hasonlóan többen szintén a teljes vételárat fizették ki, mások csak előleget hagytak a kereskedésben. A soproni rendőrséghez több feljelentés is érkezett, összesen 14 eljárást folytatnak az ügyben − tudtuk meg az illetékes Milchram Ildikó őrnagytól, a kapitányság bűnügyi osztályának vezetőhelyettesétől.
„Ismeretlen tettes ellen többrendbeli csalás bűntette miatt rendeltünk el nyomozást. Akkor egyértelmű a bűncselekmény gyanúja, ha bebizonyosodik, hogy a cég úgy vett át pénzt a vásárlóktól, hogy sejtette, nem áll módjában teljesíteni a vállalást, azaz nem tudja átadni az autókat” − tájékoztatott az őrnagy, és azt is hozzátette, hogy folyamatosan gyűjtik az adatokat, vizsgálják a szerződéseket, az Opel Horvath telepén bizonyítékképpen lefoglaltak 9 autót. A nyomozás várható időtartama 5 hónap, utána a rendőrség átadja az ügyet az ügyészségnek.
A lefoglalás megszüntetésére azonban a GMAC Kft. kérvényt nyújtott be, ennek elbírálása, illetve a döntés, hogy a feloldás után ki kaphatja meg az autókat, már a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség hatásköre. Ők időközben meg is hozták a határozatot, amely a lefoglalást azért szünteti meg, mert maguk az autók a bűncselekmény gyanúja szempontjából nem bírnak bizonyító erővel − minden a szerződések, számlák, a különböző egyéb dokumentumok függvénye.
Ráadásul az ügyészségi határozat a büntetőeljárásról szóló törvény 155. §. 5 bekezdésére hivatkozva kimondja: „a lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, aki a bűncselekmény elkövetésekor a dolog tulajdonosa volt, és ezt kétséget kizáró módon igazolni tudja. A rendelkezésre álló adatok alapján a gépjárművek a GMAC Hungary Kft. tulajdonában voltak.”
Hirschlerék és a többi károsult ezt érthető módon nem így gondolja. Amikor Sopronban jártunk, a rendőrség által lepecsételt, lefoglalt autók még ott álltak a kereskedés udvarában. A kék Aveo szélvédőjén 28 pontos betűkkel írt lap hirdette, hogy a kocsi a GMAC Kft. tulajdona. Alá egy esőtől megkopott képet ragasztottak Péterről, rajta a kézzel írt szöveg pedig azt közölte, hogy ez a kocsi Hirschler Péter tulajdona, mivel március 11-én kifizette a vételárát. Hogy ez hogy történhetett?
Erről írtunk már részletes cikket itt, igaz, utána az autókereskedelemben járatos hozzászólók közölték : nem történhet meg olyan, hogy egy autóról többen hiszik azt, ők a tulajdonosok. Pedig de. Amikor Hirschlerék kifizették, hiába állt a szalonban a kocsi, az még nem a kereskedő tulajdonában volt, mert ő még nem fizette ki az importőr bankjának, a GMAC Kft.-nek. A GMAC-nél volt a járműkísérő lap, az pedig szükséges a névre íráshoz, forgalomba helyezéshez.
A GMAC a járműkísérő lapot csak akkor küldte volna el a Chevrolet Horvathnak, ha a kereskedő kifizeti a kék autó árát a GMAC-nek. De ez sajnos nem történt meg, Hirschlerék kétmilliója eltűnt a pénzügyi gondokkal küzdő kereskedésben. Hogy a rezsire fordították, alkatrészt vettek rajta, a munkabéreket fizettek ki belőle vagy a beruházási hitelt törlesztették, lényegében mindegy is. Mert nem kell ahhoz rosszhiszeműség, direkt károkozási szándék, hogy ez megtörténjen. Persze állhat ilyesmi is a háttérben, de ezt a nyomozás hivatott eldönteni.
Hogy mit tehetnek ilyenkor Péterék? A károsultak egy része a Polgári törvénykönyv (Ptk., 1959. évi IV. törvény) 118-as paragrafusában bízik, amely a kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen vásárlókat védi. Ez − nagyjából − arról szól, hogy a vevőtől nem vehető vissza az a jószág és annak tulajdonjoga, amelyet jóhiszeműen megvásárolt egy olyan kereskedőtől, aki valójában nem is volt ennek a jószágnak a tulajdonosa.
E törvény nélkül hosszasan nyomozhatnánk mondjuk egy műszaki áruházban, hogy kicsoda a kinézett kenyérpirító tulajdonosa, különben miután megvettük, jöhetne mondjuk a nagykereskedő vagy az importőr vagy a gyártó, hogy az az övé, mert nem fizette ki neki az áruház. Nonszensz lenne, de sajnos a kenyérpirító és az autó között nem csupán az a különbség, hogy utóbbi sokkal drágább.
Ahhoz, hogy a 118-as §. védelmét élvezzük, meg kell szerezni a tulajdonjogot, ahhoz meg birtokba kell venni a jószágot. Ez a kenyérpirító esetén végtelenül egyszerű, miután kifizettük és megkaptuk a számlát: a hónunk alá csapjuk, és kisétálunk. Az autó esetében is szükség volna a birtokba vételre, ahhoz viszont el kell hozni a kocsit a kereskedésből, ahhoz viszont forgalomba kell helyezni, ahhoz meg kell a járműkísérő lap. És itt bezárult a kör, Péter és társai hiába fizették ki az autókat, sajnos még nem szerezték meg a tulajdonjogot.
Van egy érvényes, peres úton behajtható követelésük a kereskedést működtető céggel, az Autohaus Erich Horvath Kft.-vel szemben. Mivel F kategóriás hitelezők, egy esetleges felszámolási eljárásban nagyjából pont az utolsók lesznek, akiknek kifizetik a pénzét, feltéve, hogy még lesz miből. Egyes becslések szerint a kereskedésnek nagyjából 500-600 millió forint bankhitele van, a Győri úti ingatlan körülbelül 300 milliót ér, míg időközben elszállított használt- és újautó-készletei olyan 100-150 milliót.
Amikor ugyanis beütött a krach a rendőrségi feljelentések formájában, mind a GMAC, mind az Erste Leasing próbálta menteni a menthetőt, és a rendőrség által lefoglalt kocsikon kívüli készleteket elszállíttatták az Opel és Chevrolet Horvath telepéről. A sors különös fintora, hogy az erstés autókat öltönyös bankalkalmazottak tolták át az út túloldalára, a szemközt lévő, szintén általuk finanszírozott márkafüggetlen használtautó-kereskedésbe, amelynek egyébként egyik ügyvezetője korábban az Opel Horvath értékesítési igazgatója volt. Így legalább azoknak az ügyfeleknek, akik mégis megkaphatják az autójukat, nem kell messzire menniük.
Ettől azonban Hirschleréknek és a többi károsultnak még nem lesz új autója. A 14 érintett közül azok jártak „jól”, akik csak kisebb összegű előleget fizettek autójuk megrendelésekor − őket ugyanis már részben vagy egészben kártalanította az Opel Horvath, a még működő szerviz bevételeiből. A többiek viszont kis túlzással a GMAC és az Erste Leasing jóindulatára vannak utalva. Az ugyanis egy megoldás lehet(ne), hogy az importőr és a készletfinanszírozó bank átvállalja az ügyfelek követeléseit, és saját követeléseihez hozzácsapva megpróbálja azt érvényesíteni a kereskedővel szemben. Információink szerint ezt az Erste Leasing néhány károsult esetében már meg is tette, és a többeknél is folyamatban van az autók átadása.
Pedig józan ésszel ezt különösen az importőrtől várhatnánk el − elvégre az ügyfelek Opelt és Chevrolet-t akartak venni, mit bánják ők, hogy a kereskedő, a bank és az importőr milyen viszonyban van, ki kinek és mennyivel tartozik. Ha az ilyen ügyeket nem sikerül megnyugtatóan rendezni, akkor hosszú évek óta szajkózott dogmák inognak meg vagy dőlnek össze kártyavárként, jóvátehetetlenül. „Autót csak márkakereskedésből szabad venni, mert drágább ugyan, de ott teljesen biztonságos, ott kap a vevő garanciát, megfelelő minőségű kiszolgálást stb., stb.”
Ugyanakkor érthető a másik oldal érvelése is: az ügyfelek a kereskedéssel állnak jogi kapcsolatban, az pedig egy független gazdasági társaság, amelynek működéséből fakadó károkért nem viselheti egy másik társaság a következményeket. A válság is megdöntött néhány korábban érvényes szabályt, mostanában pont a General Motors és az Opel nem az a cég, amelyik különösebb nagyvonalúságot engedhet meg magának ilyen ügyekben.
Ráadásul rossz üzenetet közvetítene az Opel és Chevrolet kereskedői hálózatának többi tagja felé, ha az importőr minden következmény nélkül átvállalná az ügyfelek tartozásait. A „nyugodtan szedj be annyi pénzt, amennyit csak tudsz, aztán ha nem tudod szállítani az autókat, majd én jótállok helyetted” üzenet megállíthatatlan lavinát indíthatna be.
Épp ezért igyekszik a háttérben az importőr és a kereskedés olyan megállapodást kötni, amely lehetővé teszi, hogy az autókat az importőr közreműködésével át tudják adni az ügyfeleknek − tudtuk meg Kovács Tamástól, a GM Magyarország ügyvezető igazgatójától. A megállapodás részleteiről nem kaptunk felvilágosítást, de annyi kiderült, hogy az elvi egyezség már megvan, a szerződéseket viszont még alá kell írni.
Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?
Tegye meg a publikáció blogposztján !
A GM Magyarország szerint erre a következő két hétben sor kerülhet, és utána már semmi nem állhat annak az útjába, hogy az ügyfelek átvehessék az autóikat. Hirschlerék pedig megpróbálhatnak örülni az új Aveónak.
