TC: Mekkorák az akkuk, és mennyibe kerülnek majd a Volt egészéhez képest?
JL: Az LG- és az A123-féle verzió egyformán 150x200x8 milliméteres cellákból áll, amelyekből összesen 250 darabot kapcsolunk össze T alakú egységgé. Fejből nem tudom a pontos árakat, de az akkuk nagyjából az autó árának 25 százalékát teszik majd ki. Persze csak az elején, hiszen a Li-ion technológia ára hasonló görbe mentén csökken, mint pár évvel ezelőtt az LCD-ké. Pár éven belül, a termelés felfutásával sokkal-sokkal olcsóbb lesz a Volt akkuja, ezt garantálom.
annak van garázsa is, árammal
TC: A benzin és a gázolaj azért is drága autóhajtóanyag, mert bőségesen van rajta jövedéki adó. Ha a Volt elterjed, és már százezerszám futkos belőle az utakon, nem pakolnak-e majd vaskos adótartalmat az áramra is? Akkor pedig azok is megisszák a Volt levét, akiknek nincs pénzük autóra.
JL: Amint tudjuk, az adóhatóságok mindent megadóztatnak, amit lehet. Ám az áram árát, amitől széles néprétegek függenek, azért nem fogják agyonvágni terhekkel. Elképzelhető viszont, hogy a Volt-jellegű autókat az olcsóbb üzemet kompenzálandó magasabb éves adók sújtják majd. De azért vicc lenne, ha épp a legkörnyezetkímélőbb alternatívát terhelnék agyon, hiszen saját maguk ellen dolgoznának. Mindenesetre a mi célunk a Volttal felrázni az energiatermelő szektort. Nem gondolom, hogy ötvenéves távlatban ez lesz a megoldás, de most, a következő évtizedekben mindenképpen ez a jó irány.
Miért más a Volt, mint a Prius, miért más, mint a Tesla?
Régóta forgalmaznak már olyan autót, amelyben egyszerre van jelen villany- és benzinmotor, úgy hívják Toyota Prius, meg Honda Insight . Meg persze a többi hibrid. Emiatt sok kritika érte a GM-et , hogy csupán egy újabb hibrid autónak kerít óriási segget. De vannak ellenérvei.
A Volt ugyanis alapvetően áramról megy, ezrével lesznek olyan használók, akiknél egész évben nem, vagy maximum egyszer-kétszer indul be a benzinmotor. A hibrid autó csak megtakarítja a benzint, a Volt alapvetően nem is használ belőle, csak ha valaki vidékre megy vele a nagynénihez, vagy nyaralni Jesolóba.
Ezt azért tudja egy jó villanyautó is, mondjuk nem a Puli, de a Tesla, aminek több száz kilométeres a hatótávolsága. A GM-nek is volt már forgalomban teljes értékű villanyautója, de megbukott. Részben a trolibuszhang miatt, de sokkal nyomósabb volt egy másik tényező. A kifogyási pánik.
Képzeljük csak el, az emberfia vezet éjszaka, a David Lynch-i végtelen országúton. Egyszer csak kigyullad a sárga lámpa a műszerfalon. Bevillan, hogy már két bezárt kút mellett hajtott el. Úristen, ha nem találok ötven kilométeren belül kutat, hajnalra megfagyok az autóban! – villan be ilyenkor. Ezt a fajta idegi terhelést az autósok nagy része – úgy tűnik – nem valami jól tolerálja. Képzeljék magukat a fenti szituációba egy elektromos autóval, aminél ha találnak is konnektort, minimum másfél órát kell várni, hogy valamennyit tovább lehessen menni. És gondoljanak a hátsó ülésre egy féléves, alvó babát, a jobb egyes ülésbe egy sziszegve szitkozódó házastársat. Hát ezért kellett benzinmotor a Voltba.
A statisztikák szerint a tipikus európai autós évi 12-15 ezer kilométert tesz meg kocsijával. 75-80 százalékuk napi 60 kilométernél nem autózik többet, ennyit pedig egy teljesen feltöltött Volt simán elmegy. Ezek az autósok tehát az év nagy részében tisztán elektromos hajtással közlekednek majd, ami mai árakon mérve1500 euró körüli megtakarítást hoz. Még ha magasabb is lesz az adójuk, akkor is óriási spórolási lehetőség.
A Volt és az éjszakai áram
Magyar ember onnan ismeri az éjszakai áramot, hogy a villanybojler fogyasztását külön számlázza ki a Zelektromosművek Zéerté. Sokan azt is tudni vélik, hogy az éjszakai áram jóval olcsóbb, mint a nappali. De miért? Vajon a napfény fékezi az elektronokat a drótban?
Egész másutt rejlik a magyarázat. A magyarországi áramtermelés 40-50 százalékát a paksi atomerőmű adja. Az atomerőművet pedig nem lehet kikapcsolni. Az megy. És termel. Éjjel is. Mi több, a szélerőművet ki lehet kapcsolni ugyan, de minek, ha éjjel ingyen termelhetné az áramot? És azért a hőerőműveket sem olyan egyszerű leoltani, mint egy zseblámpát.
Éjjel tehát lenne áram, olcsón, rogyásig. De nem használjuk semmire, legfeljebb internetezésre, meg a hűtő csipeget belőle. Meg a három műszakos gyárak felvesznek belőle egy adagot. Nos, a Volt éppen azért zseniális, mert az ember egész nap használja, hazamegy, megnézi az esti filmet, majd tíz óra után bedugja az éjjeli áramos konnektorba.
A gazdaság érdekelt lenne az ilyen autók elterjedésében, hiszen feleslegesen megtermelt áramot lehetne nagy mennyiségben eladni. A vevő a nappali áramnál olcsóbb, a benzinhez képest pedig ingyé’ adott éjjeli elektronokból tankolna fel. Micsoda remek szimbiózis!. Ha az állam olyan hülye, hogy ebbe adókkal beleköt, hát legközelebb tényleg a Sörivók pártjára adom le a voksomat.
TC: Hány darabot szeretne értékesíteni a Voltból a GM, és milyen piaci részesedésre számít?
JL: Ötletem sincs, és nemcsak nekem, az egész csapatnak sem. A Volt Amerikában 2010 végén, Európában 2011 elején kapható lesz. Csak be kell menni a szalonba, letenni érte a pénzt, aztán haza lehet vinni, bedugni a konnektorba. De mivel előzmények nélküli jármű, ráadásul nem tudjuk pontosan, mivel készülnek előrukkolni a versenytársak, hogyan alakulnak az energiaárak, milyen politikai változások következnek, hogyan módosul a gazdasági légkör, kockázatos lenne bármit válaszolnom.
Ez a kocsi az új kor dízele, mínusz a kellemetlenségek. Valamivel drágább egy ugyanolyan méretűnél, viszont sokkal-sokkal olcsóbban üzemel. Ráadásul már a bemutatása pillanatában is dinamikus, csendes, kényelmes, szagtalan, tehát nem kell annyit csiszolgatni rajta, mint a dízeleken kellett. Szép jövőt jósolok neki.
Gondolom, az első egy-másfél évben tízezreket adunk el belőle, majd utána igazán beindul iránta a kereslet. Globális autónak terveztük, létezik jobb- és balkormányosban, az összes európai, amerikai, ázsiai, ausztráliai, afrikai szabványnak, törésvédelmi elvárásnak, emissziókorlátozásnak megfelel. Minden józan számítás szerint tömegesen el kell terjednie, ezért is tettük rá a Chevrolet-logót, azét a márkánkét, amit mindenhol ismernek a világon.
