Ne szégyenlősködj, tedd ki, amid van!
A 20., jubileumi Parkoló Parádé programjának van egy olyan pontja, mely szerint:
"A Luca széke-díj Hangyászszőrrel ékesített aranyfokozata" díjat ad Karotta a legreménytelenebb, legmunkaigényesebb projektautóra.
Vagyis szeretettel, díszhelyen várunk mindenkit, aki láncfűrészét berántva dicsőségesen megtámadott egy csenevész kis facsemetét, hogy aztán apránként rádöbbenjen, hogy tompa bugylibicskával áll egy mamutfenyő nyomasztó árnyában.
Elmondom, én hogyan jutottam idáig. A Hangyász nevű projektem 2002 márciusában indult, aznap, amikor ezt a képet készítettem. Ekkor láttam életemben először a járművet, ami 16 évvel később épp nincs kész. Íme tehát 2002 március 3, a szerelem fellobbanása.
Ekkor még egy hazai viszonyok között reálisan felújítottnak mondható, nagyobbrészt működő, bár melegen indulni nem szerető, rezonáló kardánú, zörgő diffijű öreg autó volt. Az OT-minősítés szirénje elérhetetlen távolságból öltögette spénes-olajsaras nyelvét felém; az a legendásan hosszú túróorr a két süllyesztett ködlámpával és indexszel, ami uralja a fenti képet is, az nem gyári. De még nem is a gyári versenyautóké. Azt bizony itthon kalapálta rá valaki, így ni:
Ez az a hirdetés, amely alapján az előző tulaj vette meg a Datsunt, még egy másik évezredben. A lakatosmunka egyébként kiváló minőségű volt, nagyon szépen futottak a vonalak, és a két, kézzel alakított, egyedi lámpafészek is olyan szimmetrikusra sikerült, mintha gyári présgép gyártotta volna. De nem volt gyári. Az összességében olyan 25 centi extra túlnyúlás és ugyanennyi kiló az orr hegyén egy csomó kellemetlenség forrása lett, mindenhova odaért, sérült, semminek se tett jót. És kizárta az OT-t. Viszont hozott egy becenevet.
Megpróbáltam volna gyárira visszaalakítani, de a hivatalos magyarországi Nissantól milliós összeg lett volna csak az alkatrész, és Amerikából se jött volna ki sokkal kevesebbre, vámmal, áfával. Úgyhogy addig is, amíg kitaláltam, mi legyen, boldogan használtam.
Itt például a szőke Winklerrel, a fickós Morzsával és a különösen kölyökképű önmagammal csapatunk vele az Újlipótvárosban, annak a Napló-epizódnak a forgatásán, ami a legelső TCTV-adás előtt hetekkel készült. Ennek idén 16 éve. A felvétel vágatlan, ez a része a B-kamerán, azaz a nálunk lévő kiskamerán forgott, sose ment adásba, és itt hangzik el az is, miért lett Hangyász a neve. Ráadásul tévesen, földi malac helyett, de ezt másik sztori.
A Hangyászt végül - részben pont a tévéműsorral beinduló eszement daráló miatt - félre kellett tennem pár évre, hogy aztán amikor végre eljött az idő nekiállni, már tudjam: hiába találtam rá gyári lámpafészket és lökhárítót egy romról, nem lesz OT-s, és én sem leszek klasszik OT-s arc. Legalábbis nem a Hangyásszal. Addigra lett egy AE86-om, vagyis Hacsim, és tudtam, hogy amennyit autóval lógni lehet, azt én leginkább valami pályán szeretem csinálni ezentúl, és ha nem akarom ezekben a pillanatokban a Hangyászt nélkülözni, akkor velem kell jönnie a pályákra. Ezzel kezdődött ez:
A képen azt látjuk, hogy egy mogyóródi műhelyben elindul a műanyag héjazat ősmintájának készítése, hogy aztán végül heroikus szenvedés és őrületes kalandok után végül sose kerüljön a kész autóra. Így nézett ki (autó nincs alatta):
Illetve, hogy egészen pontos legyek, minden azzal kezdődött, hogy a héj alá, ami igazából sosem kerül majd az autóra, megvettem a motort, ami igazából sosem kerül majd az autóba, és kiblogoltam extatikusan, szinte napra pontosan 10 éve, hogy ELKEZDŐDÖTT.
Ha valakit érdekel, hogyan alakult azóta a Hangyász sorsa, készítettem, egy gyűjtőposztot , amelyben 79, azaz hetvenkilenc részen át hullámvasutazhatod velem végig a projektpokol kilenc bugyrát és tíz esztendejét.
Na jó, csíra, de azt mondd meg, kész van-e a Hangyász?
Egy francot van kész. Volt már eléggé kész, aztán lett csapágyas, megpörkölt, csapágyas, és azóta megint/mindig készül. Annyira nincs kész, hogy az utolsó 20 tévéműsorban szerettük volna a dicsőséges újjáéledésig eljuttatni, de a valóság nem engedte, hogy a tévés dramaturgia rabszolgájává tegyük, és nem lett kész.
Hogy áll most? Egy hónapja várja, hogy felprogramozza a motorvezérlőjét az egyetlen ember, aki felprogramozhatja. Miért? - teszed fel a kérdést, és okkal. Azért, mert ha valamit megtanított ez a tíz év, az az, hogy nem hozol olyan döntéseket, amelyek után megoszlik a felelősség két szakember között. Nem hozol létre törésvonalakat, melyek két oldaláról nyomatékkulcsot és csőtoldatot lóbálva kiabálhat egymásra két jóravaló szerelő. Aki a motort és a motorvezérlőt adta, az programozza, akármikor is.
A Hangyász minden józan számítás szerint közelebb van a “kész” állapothoz, mint bármikor. De nincs ott. A május 27-én, vasárnap esedékes Parkoló Parádén minden adott volna, hogy a projektautók során a díszhelyen álljon, egy 10-es szülinapi tortával a tetején, kivéve, hogy nincs kész, és ezzel, ha lehet, mindennél jobban reprezentálja az autóépítés és versenyautóépítés mint életforma szépségeit és utánozhatatlan kihívásait.
Felhívás!
A te autód, annak viszont mindenképp ott a helye! Ezennel ünnepélyesen meghívok minden projektautót, reménytelenül elakadtat és dicsőségesen befejezettet, a 2018. május 27-i Parkoló Parádéra, ahol külön soron díszelegnek majd elrettentésül/inspirációul az ország tanulni vágyó autóbuzijai számára. Én is ott leszek, Hangyásszal vagy anélkül, és alapos megtekintő mérlegelés után önkényesen díjat fogok adni. A PP 15:00-20:00 ig tart, a megtekintést 16:00-előtt nem kezdem el, hogy ne kelljen kapkodni. A díjazástól függetlenül, a legizgalmasabb projekteket külön TC-s cikksorozatban mutatjuk majd be az év során.
Díj
A Luca széke-díj Hangyászszőrrel ékesített aranyfokozata egy kézműves mókadíj. Jár hozzá viszont egy elég izgi kiegészítés. Az utóbbi évtized legeszementebb autós projekje nem az volt, hogy egy magyar csákó megpróbált versenyautót építeni egy jappáni veteránból, hanem az, hogy egy Dél-Afrikai csákó megpróbált 2,9 alatt 100-ra gyorsuló luxusszedánt készíteni ceruzaelemből és dacból, Amerikában. Erre az élményre adok egy aranyszín jegyet annak, aki a legsúlyosabb projektet prezentálja.
Jelentkezés
Ahhoz, hogy a helyekkel kalkulálni tudjunk odabent, két dolgod van:
1: Vedd meg a jegyed
2: Mutasd be az autót/projektet kommentben a poszt alatt (akár itt, akár a Facebookon, ahol neked kényelmsesebb), hogy képbe kerülhessünk előre, és a helyszínen jobban haladjunk.
További program és részletes időterv a hivatalos posztban és Facebook-eventben. Gyertek minél többen, mert az Anonim Alkeszekhez hasonlóan nekünk is erőt és kitartást ad, ha látjuk, hogy nem kallódunk el magányosan a sok józan ember normális járműve közt.
- Vannak még tartalékok a V8-ban?
- Alkalomhoz illő előadással készülünk az idei utolsó, nyárzáró 44. Parkoló Parádéra, amit a V8 jegyében tartunk!
- Amikor az amerikai autók szeretetéből kinő egy háromnapos fesztivál a strandon
- Napsütés, strand, buli, koncertek és mindenfelé hatalmas V8-as motorok. Ilyen egy American Motors on the Beach fesztivál.