Itt kilépsz az agyadból
A legérdekesebb autók a 2019-es párizsi Rétromobile-on
Talán nem Európa legnagyobb méretű oldtimer-kiállítása - bár majdnem az -, az viszont biztos, hogy a legdurvábban itt érezni a pénz jelenlétét. Amit a Rétromobile-on lát az ember, arról még hónapokkal később is álmodni fog.
Kin volt a francia Lada-stand is, alkatrészekkel, egy szem autóval. Ezt a kereklámpást 6000 euróért adták - egész szép volt, de nagyon nem az a szint, amit nálunk másfélért mérnek. Nem ez az érdekes, hanem hogy - amolyan kedvcsinálónak - mentek ladás ralivideók is. A magyar bajnokságról... Lol!
Ki hinné, hogy ez az autó már negyvenkilenc éves? Ez maga az egyetlen példányban létező Lancia Stratos HF Zero, ami lényegében egy szárnyprofil. A Marcello Gandini fejéből kipattant, feledhetetlen karosszériát egy Lancia Fulvia HF V4-es motorja hajtja. Tehát működik
Rendkívül korai, kilenc hengeres Le Rhone-csillagmotor, természetesen repülőgépé, 15 000 köbcentiből 110 lóerőt tudott 1200-as fordulaton. Az 1912-ben készült, 149 kilós motornak több különlegessége is van: az egész együtt forog a propellerrel, egy, központi karburátora van, amely az üreges főtengelyen át a dugattyúk aljához juttatja az üzemanyagot, s a hörgő (tehát nem vezérelt) szívószelepek a dugattyúkban laknak. 18 000 példányt készítettek ezekből, hihetetlen
Aki nem ismerné, ez egy 2019-es Aston Martin Vanquish Zagato Shooting Brake. Ilyen Vanquish Zagatókból 99 példányt fognak gyártani összesen, a Shooting Brake a négy variáns közül az egyik, tehát elég rika madár lesz. Egyelőre csak egy-két darab létezik - az egyik épp a Rétromobile Artcurial aukciós ház tartotta árverésen szerepelt. 800 ezer és egymillió euró közé taksálták az árát, de végül nem kelt el
Ritka az a parkoló, ahol egymás mellett parkol két hatvanas évekbeli, orrmotoros, tizenkét hengeres, metálszürke Ferrari. Az Artcurial standján a 275 GTC (1966) és a 250 GT/L Lusso (1964). Előbbi nem érte el a 2,3-2,6 millió eurós irányárat (1,9 millió euró, azaz 600 millió forint volt a legmagasabb licit), utóbbit, az olcsót 977 ezer euróért (310 millió forint) viszont eladták
Ilyen színű Bugatti Atlantic nincs, hiszen kettő létezik belőle, egyik se kék. Pedig ez az, pontosabban... egy utolsó csavarig stimmelő, eredeti T57-es szerkezetre épített, eredeti motoros Eric Koux-replika. Így is 800 ezer és 1,2 millió euró közé taksálták, de végül csak 680 ezerig jutott el
Azt Artcurial valaha legdrágább eladott autói közül ez a második a listán a maga 16,5 milliós leütési árával, igen, az 5,2 milliárd forint. Amúgy ezzel a publikusan eladott autók közül a 14. eddigi legdrágább, evör. Alfa Romeo SC 2900B Touring Berlinetta 1939-ből, összesen öt ilyet karosszált a Touring. Negyven évig egy holland tulajdonosnál volt, egy amerikai vette most meg
Igen, a Rétromobile sötét zugaiban simán olyan szuperautókba botlik az ember, mint a Ford GT40. Persze ez sem egy eredeti, hanem egy 1988-as újragondolás a GT Developments által. Azért így is kértek érte 135 ezer eurót
Hogy a sok kópia mellett azért néha lássunk egy eredetit is. A legelső Fiat 500 Abarth a nagyszériás modell gyártásának legelső évéből, 1957-ből. 17,5 helyett 26 lóerőre felhúzott motor, 95 helyett 118 km/h-s sebesség
A Monza pályán, egy 168 órán át tartó futam során hat nemzetközi rekordot döntött meg ez az 500 Abarth, s csak remélni merjük, hogy ezek között nem szerepeltek bevásárlókocsikra és légkompresszorokra kiírt tételek. Mivel ez az első 500 Abarth, az értéke nagyjából végtelen, még ha a belseje olyan is, mint egy kínzókamra
Ez volt a 2019-es Rétromobile fő attrakciója. Pont. A Berliet T100-asból három példányt készítettek 1957-ben, 24,2 literes Cummins V12-es motor hajtja, amely 700 lóerős. 15 méter hosszú, 5 magas, 5 széles, a súlya 50 tonna, a terhelhetősége ugyanennyi, kerekeinek átmérője 2,2 méter, súlyuk egyenként egy tonna. Ezt a példányt algériai olajkutatásokhoz használták, a kormányszervója egy egész Panhard autómotor. Nemrég került vissza Franciaországba, a Berliet-hez, onnan 500 kilométer hosszú útlezárásokon át kellett Párizsba szállítani a kiállításra
Negyvenedik évét ünnepelte a PRV, vagy "Douvrin"-motor, az a V6-os, amely a Citroen XM-et, Lancia Thema V6-ot, Peugeot 604-est, 605-öst, a Renault 30-ast és Safrane-t, 2. Espace-t, a Volvo 760-ast, 780-ast, a DeLorean DMC-12-est, az Alpine A310-est is hajtotta
Igen, ez a Capri tényleg való a Ferrarik és Bugattik közé. Az 1972-es RS2600 egy Group 2-es versenyautó, amely első évében nyert az Európai Túraautó-Bajnokságon, majd 1974-76-ig az USA-ban versenyzett tovább. Ez itt ráadásul az egyetlen darab, amit beneveztek a Le Mans-i 24 órásra. A kocsi ma az 1973-as konfigurációjának felel meg, a karosszériája 95%-ban eredeti, a motorja is a bele való Weslake
Kedvcsinálás? Elrettentés? Ez itt egy elég kínos kár ezen a Mercedesen. Hiszen épp a szomszéd csarnokban zajló Artcurialon adtak el egy ilyet 1,2 millió euróért (ami 380 millió forint)
Ilyet se nagyon látni kiállításokon - a Rolls-Royce, amely megteremtette a cég legendáját, azaz egy Silver Ghost
Részletes típustábla állt a Cobra CSX4000 mellett, de szívem szerint inkább típustáblablának nevezném, mert olyan adatok ugyan szerepeltek rajta, hogy milyen Reynolds csövekből van a váz és hány százalékos a tengelyterhelés-eloszlás, de hogy eredeti-e és mikor készült, az nem. Régi autók standján állt, a táblán a CS Shelby American Inc. szerepelt - ez tehát egy új autó. Mindenesetre a nagy, 427 köbinches motor volt benne
Nem valami különleges modell, de a tulajdonosa az: az 1970-es 250CE állólámpás kupé George Harrisoné volt a Beatlesből. Stílusosan állandóan a Drive My Car szólt belőle
Egy Lamborghini Miura is hihetetlen látvány, itt meg volt belőlük négy, illetve egy 350GT (a legelső Lamborghini) és egy 3500 GT is, ráadásul az innenső egy ultraritka Miura SV-kivitel. Persze a stand az angol Simon Kidstoné, akinek már a nagyapja is drága autókkal kereskedett
Nem a Kidston-standon, hanem kicsivel odébb szpottoltam ezt a jópofa motorblokkot. Igen, egy Miura V12-ese
Különleges autó-e a Ferrari-középmotoros, rali-világbajnokságot nyerő Lancia Stratos? Annyira nem, hiszen gyártottak belőle 492 darabot 1973-76 között. Itt például a teljes színválaszték megvan (nincs mind a képen) a piros raliváltozattól az alitaliás fényezésűig, köztük pedig a szivárvány
Kinek van meg az azt autóskártya, amiben ez a duplaszárnyas szörnyeteg volt az egyik "mindent visz"? 1969-es McLaren M7C-01 abból a pár hónapból, amikor engedték ezeket a ruhaszárítókat. A Formula-1-es autót háromliteres Ford-Cosworth DFV hajtotta 430 lóerővel, s egyetlenegy versenyen indult, Monacóban
Néhányan annyira komolyan veszik a pajtalelet fogalmát, hogy képesek egy romos Aston Martin DB2-esben istállót kialakítani
A Ford P68-as kódú autó akkor készült, amikor a versenyszabályzat szinte lehetetlenné tette a GT40-esek indulását a legtöbb futamon. Alan Mann csapata 1968-ra az új, háromliteres, V8-as DFV motor köré szabott egy rettenetesen áramvonalas karosszériát, de aerodinamikai hiányosságok és sorozatos műszaki hibák miatt sosem lett sikeres
Egyike az első Ferrariknak - egész pontosan a harmadik példány. Idén pont hetven éves ez a 166 MM Barchetta Touring, amelyet természetesen tizenkét hengeres motor hajt, igaz, csak kétliteres, 140 lóerős
Egy másik nagy visszatérő az idei Rétromobile-on a Lamborghini 4000 GT Flying Star II volt, a Carozzeria Touring egyik legutolsó alkotása 1966-ból. Sokáig eltűntnek hitték, most került elő egy ismeretlen gyűjteményből, kiváló, megőrzött állapotban
A világ egyik leghíresebb autóját látják, a belga Camille Jenatzy "Jamais Contente", azaz "sohasem elégedett" villanyautóját, amellyel egy tengerparti sebességi versenyen elsőként lépte át a 100 km/h-s határt. Hogy mikori ez a szekérre szíjazott ágyúgolyó? 1899-es és az eredeti példány
Monstanában nagyon megindult a sokáig mellőzőtt, kilencvenes évekbeli Bugatti EB110-esek ára felfelé, bár még mindig csak ötödannyit ér egy ilyen, mint a Veyron. Ez itt a 32 elkészült példány közül az utolsó. 15 ezer kilométer van az órájában, s megvan hozzá az eredeti túlélőkészlet is: bőröndök, pizsamák és az autótakaró is
A franciákkal már kiskorukban megértetik a demokrácia lényegét
Két igazi, második világháborús tankot (tudom, harckocsi) is kiállítottak a nagy csarnok közepén. Az egyik egy Sherman volt, vele szemben pedig egy német Panzer IV, amely 1944. júniusában készült. Ez nem az óriási Királytigris, csak a középméretű, nagyszériás Panzer, 9000-et készítettek belőle. Azért olyan rücskös, mert bekenték őket egy vastag, vályogszerű (fűrészpor és ragasztóból készült) Zimmerit-bevonattal, hogy ne lehessen rájuk mágnesaknát tapasztani
Aki lapozgatta az 1969-es Liener-féle Autótípusokat, az nyilván látta ezt a képet, s ha látta, valószínűleg sokat nézegette is. Félbevágott Mini, amin látszik Issigonis guru úr minden csomagolástechnikai zsenialitása
