1899. február 25-én alapította vállalkozását Société Renault Frères néven a három testvér, akik közül Louis volt a fiatal mérnök, aki több prototípus tervét is felvázolta már, Marcel és Fernand pedig az apjuk textil cégben szerzett üzleti tapasztalatukat tették hozzá. Az első nagyobb darabszámú eladásra 1905-ben került sor, amikor a Société des Automobiles de Place taxi flottájához vásárolt Renault AG1-eket. Azóta pedig rengeteg remek autó született a franciáknál, a klasszikusnak ígérkező modern modellekből pedig az angol importőr is egész szép gyűjteményt rakott össze.
Ezeket az autókat sokáig maguk tárolták, majd az egészet egy kereskedőnek adták tovább, aki most aukción porlasztja szét a gyűjteményt. A Renault 4 GTL és a Renault 5 után ott van az Clio első generációja ötajtós változatban, majd a következő is zöld színben, 1,2-es motorral, Grande felszereltséggel, az órájában 18 500 kilométernyi mérfölddel. Elsőre ez akár egy drámaian kevesett futott bácsiautó benyomását kelti, és ez nincs másképpen az ezüst, háromajtós Dynamic felszereltségű, alufelniken feszítő ezüst Clio III esetében sem.
Ennél azonban kicsit többről van szó, hiszen ezek nem pusztán keveset futott autók és egykori kiállítási tárgyak, hanem gondosan szervizelt darabok, melyek bármikor vezethetőek. A bordó Clio RS-t például azonnal elvinném egy körre, de van itt még finomság bőven.
Igazi kincs az 1977-es évjáratú Alpine A110 Berlinette 1600SX, ami az akkorra már sikeres sportautó utolsó változata. Ez a kollekció egyetlen balkormányos autója, amit számtalan alkalommal láthattak az angol magazinokban, mert amikor az új Alpine A110-esről szóló anyagok jelentek meg, gyakran kérték el mellé a legendás elődöt.
Klasszikus kék színe mellé az utastérben fekete steppelt bőr kárpitozás van és sokpontos övek a korabeli sportüléseken. Az 1600 SX dupla Weber karburátorokkal több mint 150 lóerős, ami eltörpül a mai A110-es közel 300 lova mellett, de a 700 és 800 kiló közötti bódéhoz nem is feltétlenül kell több egy lelkes négyhengeresnél. A 77 595 kilométerrel szintén újszerű A110-est Concours of Elegance eseményeken és Goodwoodban is láthatta a közönség.
Már régóta merész gondolat volt szélvédő és tető nélkül autót gyártani, de a Renault a ‘90-es évek közepén mégis piacra dobta a Renault Sport Spider-t, melynek leginkább az volt a feladata, hogy a Renault Sport márkát valami igazán feltűnő modellel vezessék be. A Spider régivágású sportautó, melyet a Clio Williamsből is ismerős 150 lóerős 2,0 literes, négyhengeres motorral szereltek. 100 jobbkormányos autót készítettek, ezek a helyi előírások miatt szélvédőt is kaptak, de a 930 lóerős sportautónak hirtelen lett egy ütőképes ellenfele, a könnyebb és használhatóbb, legfőképpen tetővel rendelkező Lotus Elise.
120 kilót pakoltak ki a Renault Sport Megane-ból, hogy elkészüljön az R26.R, tehát a hot hatch kifejezetten pályanapokra használt változata, mely 8 perc 16,9 másodperc alatt szaladt körbe a Nürburgringen. 2,0 literes, négyhengeres turbómotorja 230 lóerős és 6 másodperc alatt gyorsul vele 100 km/órás sebességre a bukócsöves, kagylóüléses kacsaseggű Megane. Na, ennek a nullás sorszámú és a #001-es is az angolokhoz került.
7 perc 58,4 másodperces idővel a Seat Leon Cupra megszerezte a Nürburgringen az leggyorsabb elsőkerék-hajtású autónak járó vándorserleget és ezt a Renault Sportnál nem nézték jó szemmel, ezért bevetették a tuti receptet. Fogták a Megane RS-t és elkészítették a Trophy-R limitált változatot, amiben a hátsó ülések helyén bukócső van, az elsőket pedig könnyű Sabelt kagylókra cserélték. A négyhengeres turbómotor 275 lóerős és Akrapovic kipufogón át trombitál. A feladat teljesítve, 7 perc 54,36 másodperccel megverték a Leont.
Már nem a sportrészleget, hanem a Renault Clio népszerűségét tolta meg az őrülten kiszélesített, középre pakolt V6-os motorral szerelt kisautó, melynek egy példánya 2022 márciusában megért valakinek több mint 43 millió forintot. A Clio V6 elképesztően ritka holmi, ami méltó ellenpontja volt az extravagáns Avantime-nak.
Visszapillantó
