Jeepek és Dodge-ok a Magyar Népköztársaság szolgálatában
A második világháború kitörését megelőző évben (1938-ban) Magyarországon összesen 24 208 közúti jármű volt nyilvántartásba véve. Hét évvel később, a háború befejezése után nem sokkal már kevesebb mint harmadannyi, 7390 darab jármű volt regisztrálva hazánkban, azaz a hazai járműflotta gyakorlatilag megsemmisült. Hazánknak - főként az állami szervek részére és az újjáépítéshez - óriási szüksége volt a motorizáció újraindítására.
Kézenfekvő volt a Szovjetunióhoz fordulni segítségért, amit a híradások szerint állami vezetőink többször meg is tettek, azonban a testvéri szovjet birodalom hasonló gondokkal küzdött, mint mi. Szükségük volt minden egyes járműre, főként teherautókra, persze ettől függetlenül minden esetben megígérte a pártvezetés, hogy hamarosan szállítanak új szovjet gépkocsikat és teherautókat Magyarországnak. 1946-ra felpörgött a lerombolt magyar városok újjáépítése, ekkorra már égetővé vált főleg a teherjárművek azonnali beszerzése.
Egy kihagyhatatlan ajánlat
A Világosság 1946. február 24-i, címlapos cikke így szól: „Mozdonyt, vagont, teherautót és ruhaneműt kap Magyarország a tízmillió dolláros amerikai kölcsön keretében (...), az amerikai kormány nemcsak a Magyarországon, hanem az egész Európában lévő amerikai hadianyagot a szükséget szenvedő országok rendelkezésére bocsátja kölcsön formájában”. Hazánk 1946-ban egy kedvező kamatozású, összesen 25 millió dolláros amerikai kölcsönhöz jutott, amelyet harminc év alatt kellett visszafizetnie. A Pénzügyminisztérium az ügylet lebonyolítására létrehozta a Magyar Külforgalmi Rt. vállalatot.
E hitel keretében több mint 2119 közúti gépjármű és 510 darab Truman becenevű hadimozdony érkezett Magyarországra 1947-ben. A gépjárművek között érkezett 500 Willys Jeep és 200 Dodge WC (Weapon Carrier) Weapon, 770 különböző teherkocsi, köztük többszáz GMC CCKW, 50 tartálykocsi, valamint 96 gépkocsi.
A beérkező, használt amerikai teherjárművek kétharmadát a Magyar Hadsereg, a Határőrség és a Rendőrség kapta. A maradékon osztoztak a közületek és az épp megalakulóban lévő Mezőgazdasági Termelő Szövetkezetek (MgTSz-ek). Az összes beérkező járművet a Mogürt azaz a Magyar Országos Gépkocsi Üzemi Rt. telephelyére szállították, majd innen osztották szét az igénylők között.
Különleges feladatok
Az Amerikából érkezett járművek egy részét a Steyr-Austro Daimler-Puch Rt. járműszervizében alakították át a magyar igényekre. Épültek itt négyüléses és teljesen zárttá alakított Jeepek, de páncélozott Dodge Weaponok is. Ez utóbbiaknak különleges feladata volt, ugyanis ezeket a gépeket a Rendőrség R csoportja használta. Az R, azaz razzia csoportot 1946 elején hozták létre, kimondottan azzal a céllal, hogy Budapest közbiztonságát drasztikusan javítsa: banditákat és államellenes tevékenységet végzőket gyűjtöttek be Budapest utcáiról. A belső rend megszilárdításának érdekében itt állomásozó szovjet katonákkal járőröző razzia csoport eleinte mezei, később a fent említett páncélozott Dodge Weaponokat használt.
A köznyelvben Vipponnak becézett katonai terepjárókkal nagyon elégedettek voltak a felhasználók, a járművek elnyűhetetlennek bizonyultak az évek során. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a Csepel lemásolta a sikeres amerikai típust. A Csepel 130-as típus kísértetiesen hasonlított a Dodge katonai terepjárójára, de sokkal megbízhatatlanabb volt annál. A sebváltó és a hajtás is sűrűn meghibásodott, de sok kritika érte a magyar Vippon úttartását is. A városi legenda szerint emiatt kapta a Csepel 130-as a Kecske becenevet, ugyanis úgy pattogott az úton, mint a kecske ürülék a pallón.
A hazánkba érkezett Diamond, GMC, Federal, Mack és Autocar típusú teherautóknak is jutott különleges feladat. Ilyen például a Széchenyi hegyi Úttörővasút megépítése, amely aligha készült volna el határidőre az amerikai teherautók nélkül. De sokszor azonban szomorú feladat is hárult rájuk. Az Amerikából származó teherkocsikkal telepítették ki előbb a német ajkú lakosságot, majd később a kulákokat.
Az autók az állampárthoz kerültek
Ahogy fentebb említettük a kölcsön keretében 96 darab amerikai gyártmányú személygépkocsi is érkezett hazánkba. Ezek közül néhány az Állam Védelmi Osztályhoz (ÁVO) és a rendőrséghez került, az összes többit az állampárt használta. A Magyar Köztársaság Elnöki Hivatalhoz mindjárt két amerikai autó is tartozott: az A-1 rendszámú hétszemélyes Chrysler Imperial és az A-2-es rendszámmal futó Buick Super. Az A-3-as rendszám az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozott, és több amerikai gyártmányú gépkocsin is megjelent.
Érdekességként érdemes megjegyezni, hogy az amerikai árukölcsönhöz hasonló keretek között az angolok is segítettek a magyarországi motorizáció újraindításában. Az 55 ezer fontos kölcsönből a többszáz tonna árucikken túl többtucat brit személygépkocsi is hazánkba került, főként Vauxhall, Daimler és Hillman típusok. Ezeknek az autóknak mindegyike az állami hatóságokhoz került, a sors fura fintora, hogy az 1950-es évek elejétől az összes Nagy-Britanniából érkezett autó az Állam Védelmi hatósághoz, azaz az ÁVH-hoz került. A közhiedelemmel ellentétben a nagy fekete autók, amelyekkel a lakásukból vagy munkahelyükről hurcolták el az embereket, általában nem szovjet, hanem brit gyártású autók voltak.
Az amerikai katonai terepjárókat az 1951-ben megalakult Magyar Néphadsereg a hatvanas évek elejéig használta. Ekkorra már nagy számban érkeztek a Szovjetunióban kifejlesztett katonai terepjáró gépjárművek. Az amerikai kölcsönből vásárolt teherautók egy része még a hatvanas évek végén is közlekedett. Az állam amerikai gépkocsiflottája is kikopott az ötvenes évek végére, ugyanis ekkoriban már tucatszámra érkeztek a lengyel Pobjedák és a szovjet Volgák. Az állami szervek által levetett járművek MgTSz-ekhez és nagy állami építkezésekhez kerültek. E járművek fenntartása az erősen korlátos alkatrészellátás miatt már a kezdetektől nehézségeket okozott, így sok jármű az alkatrész-kannibalizmus áldozata lett. Így ezekből a járművekből napjainkra alig néhány maradt fenn, és általában azok is menthetetlen állapotban vannak.
