 |
|
|
|
A tetőt akkor csinálták, mikor már teljesen kész volt a gép, és
elmentek vele egy hagyományos Bogár-találkozóra. Persze mindenki
betérdelt, de maradtak olyanok is, akik fitymálva kérdezgették, mit
csinálnak, ha esik az eső. Ekkor úgy méregbe gurultak az Indian
Design formatervezői, hogy rögtön hazahúztak, és megalkották ezt a
felnyitható, vagy éppen teljesen leszerelhető tetőt, ami az Opel
Corsa ajtózárral becsukva is illeszkedik az eredeti alakhoz. Aztán
lakkoz-becsiszol-lakkoz-becsiszol... A tizenkét réteg innen sem
hiányozhat.
|
|
|
|
|
|
Az utastérbe mi más is kerülhetett volna, mint bőr meg króm. A
hagyományos Bogár-tuningiskolának megfelelő Porsche műszerek a jobb
oldalra kerültek. A ritmusszekciót később szerelték be, ezért a
tartóját utólag illesztették a műszerfal aljára. Ezt persze csak az
elmondásból lehet megtudni, mert egyáltalán nem látszik, annyira
beolvad a helyére. Az első időkben még volt a csomagtartóban (ez
kívülről egy ajtócska leszerelésével érhető el) mélyláda is, de
aztán teljesen feleslegesnek bizonyult. A Sparco versenyülések
mögött elhelyezett nagy teljesítményű hangszórók eléggé
dübörögtetik a műanyag dobozt.
|
|
|
|
|
A négy első lámpából kettő egy veterán Mercedesről
származik, de sajnos már senki sem emlékszik, melyik típusról. A
másik kettő Hella Rally2000 ködlámpa. Az összes hátsó lámpának
nevezett kis világító golyócska és az első indexek is egy
Harley-Davidson motoron dolgoztak, mielőtt ide szerződtek volna, az
első benzintank betöltő nyílása egy motorcsónaké volt. Igen, első
tank, mert van egy hátsó is. Külön-külön kb. negyven litert képesek
befogadni, de sajnos nincs a kettő között összeköttetés, ezért ha
az egyikből kifogy az anyag, szerelni kell.
|
|
|
|
|
|
Az első futómű minden porcikája krómozott, és a rendszámtábla
mögött bújik a
kamionról lebontott, 50 cm hosszú kürt. Ezt a 195/50 R15-ös
méretű kerekek ölelik körül. A hátsó gumiméret 275/60 R15, és
egyáltalán nincs értelme kúszási szögekről, meg oldaltartásról
értekezni, mert az autóval kimondottan tilos a száguldozás. Nem
mintha nem lenne rá képes, vagy bizonytalan lenne nagyobb
sebességnél. Nem erről van szó. Hanem arról, hogy ezzel lassan kell
menni, mindenki láthassa, mekkora király, aki vezeti. Egyszer
valaki ajánlott érte hétmillió forintot. Nem vihette el. Így
továbbra is Attila énekelheti, hogy "I feel like a king, I feel
like a king in my Buggy..." És ebből ráadásul tuti nincs még egy.
|
|
|
|
|
Van viszont egy piros buggyja is - a szín természetesen
limitált széria a Standoxtól -, ami szintén saját készítésű, de
kissé egyszerűbb kivitel. Szintén műanyag, full kézimunkával. A
visszapillantó tükrök itt egy gyorsasági motorról jöttek. A többi
része hasonlít a zöldre, de megjelenése is, vezetési élménye is
más. Itt nincsenek merevítő csövek, mint a zöld alatt, és akkor
derül ki igazán, hogy mire is jók, ha egymás után vezetjük a két
autót. Egyikkel sincs baj, nem érezni semmi különöset, a zöld mégis
sokkal szárazabb, biztonságosabb érzést nyújt.
|
|
|
|
|
|
Az agymenés még nem ért véget. Miután végigszívták az összes
lehúzós szakembert, drágán dolgozó iparost - akik nem értik, merre
szeretnének egy csövet hajlíttatni -, kontár lakatost és fényezőt,
végre összeállt a kép. Megtalálták azokat, akikkel tudnak minőségi
munkát végezni, bármilyen - ezekhez képest egyszerű - feladatról is
legyen szó. Csak épp nincs rá igény Magyarországon. Ezért
mostanában maguknak dolgozgatnak, amíg meg nem unják, és bele nem
fognak valami teljesen másba.
|
|
