Kihasználtuk a Magyar Kabrióklub aktuális nyári találkozóját és megnéztük, milyen különbségek vannak a legnépszerűbb félmilliós kabriók között. Nem nagyok.
Egy révfülöpi kemping parkolójában találkozott a 25-30 lelkes kabriós. Őszintén megvallva több autóra számítottam, azt hittem, nyitott autók tucatjai közül válogathatok majd tesztjószágot, de nem. Szerencsém volt, hogy a legelterjedtebb alsó-középkategóriás kabriók legtöbbje képviseltette magát egy-egy példány erejéig; még nagyobb szerencsém volt, hogy mind a négy autó tulajdonosa kötélnek állt, és megengedte, hogy lefotózzam és kipróbáljam szeme fényét.
Kivonat a Magyar Kabrió Klub alapszabályából
Az egyesület önkormányzati elven működő, egy gépjárműfajtára koncentrált érdeklődésű gépkocsi-tulajdonosok érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezete. Az egyesület jogi személy.
Az egyesület célja a magyarországi kabriótulajdonosok összefogása, az érdekképviselet megteremtése, rendezvények szervezése, szaktanácsadás, környezetvédelem, műszaki fejlesztés, minőségi alkatrészgyártók összefogása, az egyesületi tagok gépjárművei műszaki állapotának javítása.
Az egyesület különféle rendezvényein, kiadványain keresztül lehetővé teszi az alapkivitelű, átalakított, hobbicélú, valamint muzeális értékkel bíró kabrió tulajdonosoknak a kapcsolatteremtést, információcserét és klubéletet. Az egyesület kapcsolatot tart fenn rokon célú hazai és külföldi szervezetekkel.
Egy '91-es Kadett GSi, egy '79-es Golf, egy '92-es 205-ös és egy szintén '92-es Escort XR3i kabrió került végül kandi górcsövem kereszttüzébe. Ha eltekintünk a Golf már-már muzeális értékétől és kiváló, gyáriközeli állapotától, megállapíthatjuk, hogy a használtpiac négy, nagyjából hasonló áron elérhető kabriójáról beszélünk. És van még egy közös elem: a fehér első indexbúra!
Ha valaki egyből használható, viszonylag problémamentes hajkócolót szeretne ebből a körből, jól teszi, ha legalább a címben is említett félmilliót rászánja. És persze tartalékol némi pénzt a minden idősebb használt autó vásárlása után szükségszerűen esedékes költségekre is. Olcsóbban, akár már százegynéhány-ezertől is beugorhatunk egy nyitott autóba, de hát ezeknek az autóknak nem a megbízhatóság és a hibátlan fényezés a legnagyobb erényük.
Cseppkadett
Az első igazán aerodinamikus széria-Opelt, az E-Kadettet 1984-ben mutatták be, a következő évben a modell az Év Autója lett. A típust 1991-ig gyártották, a kabrió 1987-től 1993-ig, az Astra kabrió megjelenéséig készült. A nyitott Kadett formatervét a Bertone készítette.
Az autó, amit kipróbáltunk, egy 1990-es születésű C20NE motorral ellátott, azaz kétliteres, hengerenkénti injektoros, egyvezértengelyes, nyolcszelepes GSi. Németországból származik, jelenlegi tulajdonosa második magyar gazdája. Két és fél éve pont félmillió forintot kellett fizetnie érte, igaz, ezért a pénzért járt a Kadett mellé egy másik, forgalomba nem helyezhető 89-es kabrió is. A tulaj ötszázezer alatt ma sem szívesen válna meg autójától. A Használtautó.hu jelenlegi kínálatában szép számmal akadnak hasonló autók, négyszázezertől hétszázezerig, 75-től 138 lóerőig.
Indításkor mindent megmutat
A mi Kadettünk megbízhatónak bizonyult, szervizelése, karbantartása nem drágább zárt típustársáénál. Típushibája sincs, egyedül pár tipikus rozsdásodással kell számolni a nem létező C-oszlop tövében és a sárhányóíveknél. A futásteljesítményről mit sem tudni, ugyanis a kilométerszámláló a vásárlás idején - ki tudja, mióta - nem működött. Mellesleg a Kadett kormánya mögött ez az egyetlen mechanikus műszer, az autóban ugyanis a maga idejében futurisztikus különlegességnek számító digitális műszerfal üzemel.
El is kél ez a kis érdekesség a Kadett Cabrio kabinjában, az unalmasan szürke belvilágban máson úgysem akad meg a szem. A kapcsolók, a szellőzők a végletekig egyszerűek és funkcionálisak. A gyári szürke sportülések még mostani, kissé kiült állapotukban is egyszerre tartanak és kényelmesek. A hátsó ülés leginkább csak arra való, hogy fölötte ott legyen a szélfogó, viszont a csomagtartó meglepően tágas. 290 literes űrtartalmával és néhány apró dolog ide-oda bedugdosásával a tulajdonos épp neki is vágott élete párjával egy horvátországi nyaralásnak.
A tető nyitása kézzel történik, egy ember életéből mintegy 25 másodpercet vesz igénybe. A tulaj szerint ez akár egy piros lámpánál is abszolválható, de ehhez gyakorlott kéz kell, amely már azt is tudja, hol kell kicsit megnyomni a tetőt a könnyebb reteszelés érdekében. Hirtelen jött esőben mindenesetre könnyebb dolgunk van, ha nyitás után nem tettük helyére a macerásan lepattintgatható tetőborító ponyvácskát. Akár így, akár úgy: a négy kipróbált autó közül messze a Kadett teteje nyílt, illetve csukódott a legnehézkesebben.
A 115 lóerős, 1040 kilós autó papíron meglehetősen dinamikus. Végsebessége 195 km/h, álló helyzetből 100 km/h-ra tíz másodperc alatt gyorsul. Mégsem nagyon jó vezetni. Hogy a kor teszi-e, vagy a Kadett alapvetően kényelmes, nyugodt autózásra szánt konstrukciója, nem tudom, de a futómű nem sportos, a kormányzás nem közvetlen, a fékek pedig nem különösen harapósak. A fogyasztás ellenben kimondottan sportos, vegyes használatban nem egyszerű tíz liter alá vinni. Cserébe a szélfogó hálóval a huzat és a zaj minimális, a Kadett kabrióváltozatában nyitott tetővel is csendes és kényelmes az utazás.
A Nép ítél - felhasználói vélemények az autókról
Kadett kabrió ítélet sajnos még nincs a tarsolyunkban (ejnye, kedves tulajok, mi ez a passzivitás?), van helyette sima GSI , sokatmondó címmel: "Fürge és iszákos". Golf I-ünk több is van, egy 1,8-as '89-ből és egy másik, '85-ből. Hiába,Népítélet,Népautó, értik, höhö. "Laza" címmel egy 1,4-es 205-ösről ítélkezett egy olvasónk, "Kis vagány" címmel pedig egy turbó Escortról olvashatunk sajnos szintén meglehetősen lakonikus, de pozitív véleményt.
