Szokatlan dolog történt: a Beckertől felhívtak, hogy érdekel-e minket egy navijuk, rövid tesztre. Érdekelt, bár egy idő után az ember bele tud fáradni a tökegyforma tudású, eltérő dobozú ájgós cuccoktól. Elvileg, mind ugyanaz, nem? Nos, a Becker többet tudott. Egyetlen, fontos gombbal.
Őrült nagy mák, hogy belementem, mert ilyen nincs minden navin. Hívhatjuk esc, vagy back gombnak, lényegtelen. Az egyszerűség kedvéért én Becker-gombnak hívnám, hisz a cég logója van rajta, de a lényeg: zseniális. Az ember bárhová keveredik a menüben – márpedig az iGo-ban eléggé el lehet kavarodni, még alap módban is – mégis mindig van kiút.
Ezt leszámítva a Becker kábé negyvenezres készüléke valóban teljesen szabványos, gyönyörű, nagy felbontású és nagy kijelzővel, egészen jó leolvashatósággal, akár oldalról is. És gyorsan működő hardverrel. Persze, ne gondoljuk azt, hogy a neves Becker navijait német iparosok szögelik, ez is Kínában gyártódik. És Kína tud kicsi, rossz felbontású és lassú, meg ilyen cuccokat is. Mindez ár kérdése. Ha a navik piacán el akarjuk helyezni, európai szinten ez középkategória, itthon valószínűleg szinte senki sem szán ennél többet egy ilyen készülékre. Vagyis, csúcs. Mondjuk, tényleg mindent tud, TMC-s, két giga saját memóriával, de egészen 32 gigányi SDHC kártyát is képes fogadni, 43 ország térképe van rajta, iGo Primo alapú szoftverrel, aminek a felhasználói felületét beckeresre szabták. De a lényeg ugyanaz.
Természetesen mindennek, ennek is vannak hátrányai. Például, bár a tartója remek kivitelezésű, ám rövid a karja, így például olyan autókban, amelyeknek erősen döntött a szélvédője, már nehéz felhelyezni. Mert nem kicsi: a képátlója cirka 11 centi, és ehhez jön még keret. Aki tehát zsebben akarja állandóan hurcolni, annak nagy.
Persze, navigálni tud, de azt egy húszezres cucc is tud. A Becker képernyőjének a felbontása sokkal jobb, mint az alap gagyiké, a grafika folyamatos, méghozzá úgy, hogy a domborzatot is megjeleníti három dimenzióban. A színek szépek, és az sem gond, ha nem tökéletesen szemből nézzük, a hangja tiszta és érthető. Egyszóval, a minőség érzetét is nyújtja, pláne, hogy a Becker-gombbal zseniálisan felgyorsul a kezelése. Minden navira kéne ilyen.
Oké-oké, gondoltam, de húszezer a minőségérzetért és egy gombért még így is sok. Kitaláltam hát egy kis vetélkedőt, ahol a Becker Ready43 bebizonyíthatja, hogy valóban jobb a gagyinál. Elvégre, ma már az okostelefon a fő ellensége, és ha önmagában egy olcsóbb androidos okostelefon árát elkérik érte, akkor valóban jónak kell lennie.
Ellenfélnek családunk teljesen pronyó, TeleSytem nevű készülékét pécéztem ki, amely, bár a slim (karcsú) jelzőt ráírták, kábé dupla vastagságú, mint a Becker. A karcsú tudású GPS etalonjának tökéletes lesz.
Az első próba teljesen evidens. Bekapcsolás, bootolás, pozíció fellelése. A Beckeren van valódi kikapcsoló gomb, aminek óriási előnye, hogy látszólag kikapcsolva nem szopogatja le két nap alatt az akksiját – szemben a TeleCsodával. Ha ezt használjuk, a Beckernek nulláról kell bootolnia, viszont, mire a végére ér, már a pozícióját is megtalálja. Ha ezt nem akarjuk kivárni, van készenléti kikapcsoló is, persze az akkuevés hátrányával, de ha kis időre kapcsoljuk ki, ezt célszerűbb használni
A gagyi készülék azonnal bekapcsolja a képernyőt, az iGo 8 fut – csak épp éjszaka van, és hosszasan keresi a helyét. Összességében lassabb.
A számítási és útvonaltervezési adottságok összehasonlítására egy gonosz próbát találtam ki. A fene gondolta, hogy ennyire látványos lesz a különbség. Ugye, nem kell részleteztem, ki nyert. Az alapötlet az volt, hogy egy rettenetesen hosszú útvonalat kelljen megterveznie, hiszen egy nyúlfarknyinál nem számít a különbség. Ám ha mondjuk egy külföldi úton, menet közben elszúrunk valamit, és jön az rettegett újratervezés, jobb, ha nem tart percekig. Ezért a két navi kapott egy kellemes Óbuda-Barcelona útvonalat, egy korábbi sajtóút szállodájának pontos címével. Erről szól ez a kis videó, magam sem hittem volna, hogy ekkora lesz az eltérés. (Amikor a párbaj ment, a Beckert véletlenül nem a leggyorsabb útvonal megtervezésére állítottam, ezért térnek el ennyire a tervezett menetidők, bocsánat. És az árát is túlbecsültem egy tízessel, nálunk a Ready43-család olcsóbb tagja járt.)
Amikor autókról van szó, a tömegtermékek és a luxusautók között nehéz valódi gyakorlati különbséget találni, mert ugye mindegyiknek négy kereke van, meg ülések is vannak bennük, satöbbi. A naviknál az erősebb hardver és az újabb szoftver fölénye sokkal látványosabb – a minőségi kidolgozáson felül, természetesen. Szóval, hiába ásták meg a navik sírját az okostelefonok, a Becker átkozottul nehezen adja magát.
