Közúti forgalomban a kigurulás meglepően hosszú, nem is gondolnánk, milyen messzire el lehet jutni gázadás nélkül. Városban általában nem is látunk, vagy nem nézünk olyan távolra, ameddig el tudnánk gurulni. A motorfék még a tudatos sofőrökbe is beidegződött, ha takarékosan, előrelátóan vezetünk, általában azzal a lassulással kalkulálunk, amit a legmagasabb fokozatban gázelvétellel elérünk.
Vagyis valóságos körülmények között ritkán adódik rá alkalom, hogy kihasználjuk az előnyeit, amíg sík úton haladunk. Ha ismerjük a lámpaváltásokat, pontosan tudjuk, hol szeretnénk lekanyarodni, már jobb az esélyünk. De igazából a lejtő az, ahol egyértelműen az üresben gurulás a megfelelő stratégia.
Van az a szituáció, amikor észrevesszük, hogy dombról lefelé a tempó tartásához is kis gázt kell nyomnunk. Ha kikuplungolunk, és nem lassul az autó, már tudjuk, hogy előtte csak a motor magasabb fordulaton tartásáért égettük a tüzelőanyagot, vagyis lényegében a belső veszteségek leküzdéséért. Ilyenkor nyugodtan kivehetjük a váltót üresbe, és biztosak lehetünk benne, hogy a kigurítással járunk a legjobban.
Amikor még nagyobb a lejtő, és azonos tempóval szeretnénk haladni, megkereshetjük azt a fokozatot, amelyikben pont megfelelő a motorfék hatása. Ugyanez sík útra lefordítva azt jelenti, ha akkora lassulást követel a forgalom, mint amit a motorfék biztosít, akkor az a jobb választás. Ellenben ha például tudjuk, hogy fél kilométer múlva jön a mi keresztutcánk, akkor vagyunk a legtakarékosabbak, ha üresben gurulva lassulunk le a bekanyarodáshoz megfelelő sebességre. Persze érdemes odafigyelni, hogy ezzel ne tartsunk fel senkit.
Aki eljutott idáig az olvasásban, feltehetően nem azt fogalmazza a fejében, mekkora ökörség ennyit küzdeni pár deci benzinért. Igazából csak a tudatosságon múlik az ilyen jellegű spórolás, mellékhatásként pedig nyugodtabbá teszi a vezetéssel töltött időt, ha nem visszük túlzásba. Nem mondom, hogy minden idegállapotban képes ilyesmire figyelni az ember, de amikor amúgy sem sietünk sehová, semmiből nem áll kipöccinteni a váltót üresbe.
Hogy ez mennyire nem hülyeség, arra a legjobb példa a VW új hétsebességes DSG váltója. Ehhez bizonyos modelleknél felárért lehet rendelni, másoknál alapáron jár az úgynevezett szabadonfutó funkció, amely megteszi helyettünk az üresbe pöccintést. Úgy látszik, a Konszernnél is elgondolkodtak ezen a problémán, és rájöttek, hogy egyszerű programozással elő lehet segíteni a spórolást, illetve környezetvédelmet, kit mi motivál. Amikor a sofőr aktiválja a szabadonfutót, gázelvételre kikuplungol a váltó, és alapjáraton várja a motor a következő gázadást vagy fékezést; utóbbi esetben újra bekuplungol, és rásegít motorfékkel.
Távol álljon tőlem, hogy az angolok által hypermilereknek nevezett fogyasztásfanatikusok kevésbé épületes hobbiját népszerűsítsem. Ők nem összekeverendők a tötymörgőkkel, hiszen tudatosan űznek sportot abból, hogy minden áron a legkisebb fogyasztást csikarják ki autóikból - a forgalom akadályozása sem igazán zavarja őket. Ezt ugyanolyan idiótaságnak tartom, mint a versenyzést a GPS által kiírt érkezési időponttal, ami szintén nagy népszerűségnek örvend.
De aki tisztában van azzal, hogy a lábában van az a havi pár ezres, amit másra is lehetne költeni, mint benzinre, hasznát veheti ennek az okoskodásnak. És valószínűleg azt is tudja, hogy a legtöbbet úgyis a meg nem tett kilométerekkel lehet spórolni.
Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!
