Írtuk korábban, hogy a fényszóró jövője nem a xenonlámpáé, hanem a led fényforrással, vagy ha úgy tetszik, nagy fényerejű led égővel szerelt lámpatesteké.
A kicsit távolabbi jövő pedig lézerfényben szikrázik, de ez sem áll messze a led technológiától. Jelenleg az adaptív led lámpák jelentik a csúcsot. Ezek persze nem az általunk is tesztelt led égők, amelyeket a hagyományos izzószálas lámpák helyére kell betenni, mert azok tesztünkön csúfosan leszerepeltek. Ezek az új generációs adaptív lámpák, ahol a fényforrások led diódák. A többes szám indokolt, a marketingelnevezések is utalnak erre. A Mercedes Multibeam lednek hívja, az Audi Led Matrix fényszórónak, hiszen a lámpatestekben sok led adja a fényt, az adaptivitását is ezzel biztosítják.
Adaptívnak nevezzük a lámpatestet, ha a forgalmi szituációkhoz automatikusan alkalmazkodik, például tompítottra kapcsol, ha jönnek szemből, vagy a jármű mozgásának megfelelően választ vetítési képet, vagy fényerőt.
Ez a rendszer húsz ével ezelőtt nem kerülhetett volna személyautóba, mert a költsége nem volt összevethető a jármű árával. Mára azonban az elektronikus egységek, a fényérzékelők, a kamerák és a jelfeldolgozó áramkörök ára annyit esett, hogy egy prémium személygépkocsiba már extraként rendelhető. A Mercedes esetében a felár majdnem 600 ezer forint, de a lámpatest sem olcsó, alkatrészként megvásárolva félmillió forint körül van darabja.
A rendszer lelke a szélvédőn, a tükör mögött elhelyezett kamera. A kamera felosztja a látóteret függőlegesen és vízszintesen is. A kamerába jutó információkat áramkör dolgozza fel, számos egyéb dolgot véve figyelembe. Ezek között nem csak a haladási sebesség, vagy a kívülről bejutó fény erőssége és helyzete a fontos, de azt is figyelembe veszi, hogy a kormány milyen pozícióban áll, valamint a jármű mozgásához képest az érzékelt fényforrás áll, vagy mozog. Ha a navigáció be van kapcsolva, még az út jele is adat, így például a kormány elfordulása előtt érzékeli a kanyar közeledtét, és a főfényt irányba rakja, vagy a körforgalom előtt kiszélesíti a vetített képet, bekapcsolva a kanyarfényszórót.
Könnyű összefésülni a jeleket, hiszen ezekben az autókban adatbuszok vannak, amelyek minden információval rendelkeznek. Ehhez az infóáradathoz teszi a kamera az analóg jeleket, természetesen digitális formában. A felosztott látótérben megjelenő fényforrásról a szoftver milliszekundumok alatt eldönti, hogy álló és visszatükröző tábla, szemből jövő kerékpáros, esetleg autó. Ha az azonosítás megtörtént, jelet ad az adaptív fényszórónak egy előre beprogramozott szoftver lefuttatására, illetve a külső körülmények változásához való alkalmazkodásra.
A Mercedes esetében a fényszóró öt fő részből áll. A nappali menetfény csíkja egyben az irányjelző is, természetesen színt váltva. A lámpatest belső sarkában van a kanyarfény, amelyet egyetlen nagy fényerejű led működtet. A lámpatest előterében van a három kis parabolatükör, amely a jármű előterét világítja meg, nagyjából 5-10 méter távolságban. Ezekben is egy-egy led dolgozik. A lámpatest lelke a két projektor mögé rejtett 24 ledből álló fényforrás. A ledek be- és kikapcsolásával a kamera jelével összekötve a látótérben területeket tud a fényszóró megvilágítani, vagy sötétben tartani. Ezeket a sötét területeket mozgásban tudja tartani, tehát egy szemből érkező járművet folyamatosan sötét foltban tud tartani. Így mindent látunk körülötte, de a vezetőjét nem vakítjuk el.
A külső projektor a teljes fénycsóvát tudja mozgatni, így tudunk a kanyar ívébe jobban bevilágítani, míg a belső projektor az adaptív távfény. Hiba azonban azt mondani, hogy ez a tompított, az meg a reflektor egysége, mert a teljes látómező megvilágításából az összes egység kiveszi a részét, és nem különíthető el a funkciójuk. A javarészt tompítottért felelő külső projektor vetített képe is megváltozik, amikor az automata távfény bekapcsol.
Az egész fényjáték még kiegészül egy látványos, mozgó indítási kalibrációval, és az átmenetek általában nem hirtelen történnek, hanem lassan, néha szegmensenként. Az egyedüli gyors dolog, a szembejövő kitakarása, elmaszkolása viszont tényleg gyors. Ha az indítási kalibráció során a mozgó alkatrészek nem tudnak a két végpozícióba kerülni, a rendszer hibaüzenetet küld és a lámpatest normál, passzív funkcióra vált. Működés közben is állandóan ellenőrzi a mozgását, ha a pozíció nem megfelelő, akkor ismét alap állásba vált és normál fényszóróként működik. Ez a biztonság része, ezzel akadályozza meg, hogy a rosszul pozicionált fényszóró elvakítsa a többi közlekedőt. Ha pedig eleve rossz pozícióban ragadt valamelyik projektor, lekapcsolja az összes ledet és csak a jármű passzív előtér világítása működik.
A teszt során egyszer fordult elő, hogy nem kapcsolta le időben a távfényt, illetve nem maszkolta ki a kanyarból jobbról elénk kerülő autót. Neki ez a két tizedmásodperc nyilván nem volt kellemes, mert a fényerő hatalmas; erősebbnek tűnik, mint az általunk tesztelt xenon rendszerek. Persze a fényerőt nehéz megítélni, de az irányítottsága és az adaptivitása biztosan jobb.
