Írtuk korábban, hogy a fényszóró jövője nem a xenonlámpáé, hanem a led fényforrással, vagy ha úgy tetszik, nagy fényerejű led égővel szerelt lámpatesteké.
![](https://kep.cdn.index.hu/1/0/777/7773/77739/7773949_1c4b1cf2862ab0f727e45b3f1e2ba52d_wm.jpg)
A kicsit távolabbi jövő pedig lézerfényben szikrázik, de ez sem áll messze a led technológiától. Jelenleg az adaptív led lámpák jelentik a csúcsot. Ezek persze nem az általunk is tesztelt led égők, amelyeket a hagyományos izzószálas lámpák helyére kell betenni, mert azok tesztünkön csúfosan leszerepeltek. Ezek az új generációs adaptív lámpák, ahol a fényforrások led diódák. A többes szám indokolt, a marketingelnevezések is utalnak erre. A Mercedes Multibeam lednek hívja, az Audi Led Matrix fényszórónak, hiszen a lámpatestekben sok led adja a fényt, az adaptivitását is ezzel biztosítják.
Adaptívnak nevezzük a lámpatestet, ha a forgalmi szituációkhoz automatikusan alkalmazkodik, például tompítottra kapcsol, ha jönnek szemből, vagy a jármű mozgásának megfelelően választ vetítési képet, vagy fényerőt.
Ez a rendszer húsz ével ezelőtt nem kerülhetett volna személyautóba, mert a költsége nem volt összevethető a jármű árával. Mára azonban az elektronikus egységek, a fényérzékelők, a kamerák és a jelfeldolgozó áramkörök ára annyit esett, hogy egy prémium személygépkocsiba már extraként rendelhető. A Mercedes esetében a felár majdnem 600 ezer forint, de a lámpatest sem olcsó, alkatrészként megvásárolva félmillió forint körül van darabja.
![](https://kep.cdn.index.hu/1/0/777/7773/77739/7773953_507082969009282981b075eafe5d2383_wm.jpg)
A rendszer lelke a szélvédőn, a tükör mögött elhelyezett kamera. A kamera felosztja a látóteret függőlegesen és vízszintesen is. A kamerába jutó információkat áramkör dolgozza fel, számos egyéb dolgot véve figyelembe. Ezek között nem csak a haladási sebesség, vagy a kívülről bejutó fény erőssége és helyzete a fontos, de azt is figyelembe veszi, hogy a kormány milyen pozícióban áll, valamint a jármű mozgásához képest az érzékelt fényforrás áll, vagy mozog. Ha a navigáció be van kapcsolva, még az út jele is adat, így például a kormány elfordulása előtt érzékeli a kanyar közeledtét, és a főfényt irányba rakja, vagy a körforgalom előtt kiszélesíti a vetített képet, bekapcsolva a kanyarfényszórót.
![Ezek a lámpatest részei, a középső fő fényforrás ki-be kapcsolgatja a ledjeit, míg a szélső egység mozog is](https://kep.cdn.index.hu/1/0/778/7788/77883/7788373_910ddab9daac3b8f27bb85e709e9bdb4_wm.jpg)
Könnyű összefésülni a jeleket, hiszen ezekben az autókban adatbuszok vannak, amelyek minden információval rendelkeznek. Ehhez az infóáradathoz teszi a kamera az analóg jeleket, természetesen digitális formában. A felosztott látótérben megjelenő fényforrásról a szoftver milliszekundumok alatt eldönti, hogy álló és visszatükröző tábla, szemből jövő kerékpáros, esetleg autó. Ha az azonosítás megtörtént, jelet ad az adaptív fényszórónak egy előre beprogramozott szoftver lefuttatására, illetve a külső körülmények változásához való alkalmazkodásra.
![](https://kep.cdn.index.hu/1/0/777/7773/77739/7773955_54b97145b38e851f7eab109dd03cff8e_wm.jpg)
A Mercedes esetében a fényszóró öt fő részből áll. A nappali menetfény csíkja egyben az irányjelző is, természetesen színt váltva. A lámpatest belső sarkában van a kanyarfény, amelyet egyetlen nagy fényerejű led működtet. A lámpatest előterében van a három kis parabolatükör, amely a jármű előterét világítja meg, nagyjából 5-10 méter távolságban. Ezekben is egy-egy led dolgozik. A lámpatest lelke a két projektor mögé rejtett 24 ledből álló fényforrás. A ledek be- és kikapcsolásával a kamera jelével összekötve a látótérben területeket tud a fényszóró megvilágítani, vagy sötétben tartani. Ezeket a sötét területeket mozgásban tudja tartani, tehát egy szemből érkező járművet folyamatosan sötét foltban tud tartani. Így mindent látunk körülötte, de a vezetőjét nem vakítjuk el.
A külső projektor a teljes fénycsóvát tudja mozgatni, így tudunk a kanyar ívébe jobban bevilágítani, míg a belső projektor az adaptív távfény. Hiba azonban azt mondani, hogy ez a tompított, az meg a reflektor egysége, mert a teljes látómező megvilágításából az összes egység kiveszi a részét, és nem különíthető el a funkciójuk. A javarészt tompítottért felelő külső projektor vetített képe is megváltozik, amikor az automata távfény bekapcsol.
![](https://kep.cdn.index.hu/1/0/777/7773/77739/7773957_1698e580d871220b8613d9ae098c4931_wm.jpg)
Az egész fényjáték még kiegészül egy látványos, mozgó indítási kalibrációval, és az átmenetek általában nem hirtelen történnek, hanem lassan, néha szegmensenként. Az egyedüli gyors dolog, a szembejövő kitakarása, elmaszkolása viszont tényleg gyors. Ha az indítási kalibráció során a mozgó alkatrészek nem tudnak a két végpozícióba kerülni, a rendszer hibaüzenetet küld és a lámpatest normál, passzív funkcióra vált. Működés közben is állandóan ellenőrzi a mozgását, ha a pozíció nem megfelelő, akkor ismét alap állásba vált és normál fényszóróként működik. Ez a biztonság része, ezzel akadályozza meg, hogy a rosszul pozicionált fényszóró elvakítsa a többi közlekedőt. Ha pedig eleve rossz pozícióban ragadt valamelyik projektor, lekapcsolja az összes ledet és csak a jármű passzív előtér világítása működik.
A teszt során egyszer fordult elő, hogy nem kapcsolta le időben a távfényt, illetve nem maszkolta ki a kanyarból jobbról elénk kerülő autót. Neki ez a két tizedmásodperc nyilván nem volt kellemes, mert a fényerő hatalmas; erősebbnek tűnik, mint az általunk tesztelt xenon rendszerek. Persze a fényerőt nehéz megítélni, de az irányítottsága és az adaptivitása biztosan jobb.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=0thA4uchz4z8jgoCRrjw6uUUnKQFaphXhF49ybHqN0r.B7/stparam=uafodmjgku/fastid=gvsizggmkyvgllaijwbcnbspdnle/nc=0)