Hogyan mérd a festékvastagságot?

Szerszám Szombat: A rétegvastagság-mérő

2015.04.18. 13:07
A használtautó-vásárlás igazi sokfelvonásos dráma tud lenni, amelynek egyik fontos része az a jelenet, amikor az egyszeri vásárló megpróbálja megtudni, tényleg egy gyári állapotú papa-autót akarnak rásózni, vagy egy romjaiból, több donor segítségével feltámasztott zombit. Az igazi profik szemre is jó eredménnyel meg tudják mondani, de nem tévedhetetlenek, még ők is használnak műszert.

Egy autó elemeit nézegetve a gyakorlott szeműek egész jó eséllyel meg tudják mondani, volt-e már javítva, fényezve, de ha a lakatos és a fényező igazán jó minőségű munkát végeztek, még a sokat látott nepperek is tévedhetnek. Azt meg ránézésre nem nagyon lehet megmondani, hogy ha fényezték is, hányszor fújtak egy elemet, illetve mennyi gitt van a csillogó lakk alatt. Teljesen biztosat csak roncsolással, a rétegek visszacsiszolásával lehet mondani, de ilyesmivel tényleg csak az próbálkozzon a neppernél, akit nem zavar, ha törött kézzel kell a véres orrát törölgetnie. Sokkal kevésbé népszerűtlen és megosztó módszer, ugyanakkor jó és pontos eredményt ad, ha rétegvastagság-mérőt használunk. Nem károsítja a fényezést, és igen nagy valószínűséggel meg tudjuk állapítani, mennyi festék, esetleg gitt van a nyers lemez és a külvilág között.

Tíz-tizenöt éve egy jó, LCD kijelzős rétegvastagság-mérő több százezer forintba is kerülhetett, manapság már néhány tízesért jó műszert lehet vásárolni. Akinek az igényeit nem elégíti ki egy ilyen berendezés, esetleg ipari célokra akarja használni (porfestő üzemek, festett alkatrészeket gyártó vagy beépítő vállalkozások, stb.), vagy nagyon fontos a nagy pontosság, azok természetesen profi felhasználásra tervezett gépek közül is válogathatnak, ezeknek az ára a félmillió forinthoz közelít.

Hogyan működnek?

A legegyszerűbb műszerek mágnessel dolgoznak, ezért csak mágnesezhető felületeken működnek. A módszer pofonegyszerű, a mágnes rátapad a felületre, majd egy kalibrált rugó ellenében el kell kezdeni lehúzni a mágnest. A leválasztáshoz szükséges erő mértékéből lehet következtetni a bevonat vastagságára. Bár egyszerű, de nem igazán pontos műszerek ezek, befolyásolhatja a leolvasott értéket a hordozó anyag összetétele, a mérési pozíció (gravitáció), de akár a munkadarab mérete, formája is.

A rétegvastagság-mérők egy része mágneses, vagy elektromágneses-indukciós mérőfejet használ, ezekkel a mágnesezhető fémekre felhordott rétegek vastagságát lehet mérni. Aki nem mágnesezhető (nem ferromágneses, például alumínium) fémen szeretne mérni, az örvényáramos mérőfejes berendezéssel dolgozik. Ugyanakkor vannak műszerek, amik kombinált fejet használnak - autókereskedők, eredetiségvizsgálók és kárfelvevők kezében ilyeneket látni. Ilyen, multifunkciós műszereket hoztunk el a retegvastagsagmero.hu-tól. Ezekkel nemcsak vason, acélon, de alumíniumon, rézen is lehet mérni, sőt, akár a mágnesezhető fém alapra felvitt, nem mágnesezhető fémbevonat vastagságát is (pl. vas lemezre felvitt réz bevonat).

A különlegesebb berendezések ultrahanggal működnek, ezekkel már nem fémes,nem vezető felületeken is lehet méréseket végezni, így aki egy karbon karosszériás autó festékrétegeinek vastagságáról szeretne információt szerezni, ilyen meglehetősen drága eszközhöz kell nyúljon.

Hogyan használjuk a műszert?

A mágneses berendezés használata pont olyan egyszerű, mint a felépítése: rátapasztjuk a mágnest a felületre, majd elkezdjük lehúzni. Attól függően, milyen erősen tapad a felülethez a mágnes (mennyire vastag a fém és a mágnes közti réteg), előbb vagy utóbb sikerrel járunk. Azt kell néznünk, hogy amikor a mágnes elvált a lemeztől, a skálán milyen értéket láthattunk. Pontos mérésre itt senki ne számítson, de azt jól mutatja, hogy gyári festékréteg van-e az elemen, vagy már újrafényezték. Léteznek ennél bonyolultabb mechanikájú, pontosabb mágneses műszerek is, de ha nagyobb pontosságra vágyik, inkább vegyen egy digitális műszert.

Az elektronikus rétegvastagság-mérők használata sem igényel kvantumfizikus előképzettséget. A legösszetettebb feladat a használati útmutató átolvasása, és az esetleges kalibrálás. Ehhez minden esetben kapunk egy mágnesezhető és egy nem mágnesezhető fém lapot és hitelesített vastagságú műanyag lapokat, ezekkel pillanatok alatt be lehet lőni a műszert. Ha ezzel megvagyunk, csak hozzá kell érinteni a mérőfejet a felülethez, a gép mindent csinál magától. Megmondja, mágnesezhető vagy sem az alapanyag, milyen vastag a bevonat rajta, ha kell, eltárolja a méréseket, a világító LCD kijelzőnek hála akár sötétben is dolgozhatunk.

Egyes profi műszereknek nem a műszer testébe beépített mérőfeje van, ez sok esetben megkönnyíti a használatot, hiszen a kisebb fejjel sok helyre könnyebb odaférni. Van műszer, ami a tárolt adatait számítógépre is át tudja küldeni, így archiválhatóak a mérések, trendeket lehet kiolvasni, statisztikákat gyártani, satöbbi.

Mit mérjünk?

Kezdjük azzal, mit ne: műanyag lökhárítót semmiképpen. Aki nekiáll a négyes Golf ütközőjén rétegvastagságot mérni egy félprofi műszerrel, nevetségesebbé válhat, mint a tolmácsért kiáltó Vida Ildikó. Ugyanígy nem érdemes Renault Clio műanyag sárvédőjét, VW Beetle-sárvédőt, Citroën BX géptetőt és csomagtérajtót méregetni, ezek mind műanyagból vannak. Trabanton sem lehet sok mérhető elemet találni.

Ha már tudjuk a mennyit, azt is jó lenne tudni, mihez képest. A gyári festékek általában 80-150 mikron körüli értéket mutatnak, de ott, ahova kőfelverődésgátló anyagot fújtak (küszöbökön, sárvédőperemeknél), ennél jóval nagyobb lesz a szám a kijelzőn. Minden új réteg fényezés hasonlóan vastag, minimum 100-120 mikronnal növeli a mért értéket. Ugyanakkor, ha új, értékes autót nézünk, azzal is számolni kell, hogy a sérült autóra vagy új elemet tesznek, illetve sokan - a jobb értékesíthetőség, vagy egy esetleges későbbi káresemény rendezés miatt - eltávolítják a bontott elemről a korábbi festékréteget. De ettől még korántsem biztos, hogy a szomszédos elem gyári vastagságát reprodukálni tudják, így pár tíz mikronnal több lesz itt, mint az eredeti elemeken. Vannak, akik azt mondják, az a baj, ha a javítófényezés során mindenáron gyári rétegvastagságra törekednek, mert kézzel, műhely körülmények között nem lehet ugyanolyan vastagon fújt rétegekkel ugyanolyan tartós bevonatot képezni, mint a gyárban, ideális és állandó körülmények között.

Ezekből is látszik, nem is olyan egyszerű dolog ez, kell hozzá tapasztalat, nézze meg az alábbi videót, a Becsületesnepper elmondja, ő mit, hol szokott mérni.

Nem mindegy az sem, mennyire öreg autót néz az ember. Egy páréves kocsinál nem jellemző, hogy korrodált elemeket javítanának, de az öregebb autókon a tipikus rozsdásodási pontokat mindenképpen nézzék meg, könnyen lehet, hogy a csillogó fényezés egy gittből és vasoxidból, tehetséggel és munkával szobrászkodott elemet takar. Korosabb autókon sárvédőíveket, küszöböket, oszlopok alját, és más, a típusra jellemző gócokat mindenképp érdemes megvizsgálni. Újabb autókon a fényezési vastagság egyenletessége lehet árulkodó, hogy javították-e a karosszériát. Sajnos, ha igazán komoly fúrás-faragás történt, azt csak a szakavatottak tudják megmondani, sok esetben olyan helyeken kell az árulkodó jeleket keresni, amik nehezen hozzáférhetőek, esetleg takarva vannak.

Valamit viszont nem szabad elfelejteni. Pusztán a rétegvastagság-mérő adataira támaszkodni vásárláskor kapitális hiba. Mert mi van, ha kétszer is beletolattak egy egyébként patent autó sárvédőjébe, és ezért már három festékréteg is van rajta? Ha a lakatos és a fényező rendesen dolgozott, nincs mitől félnünk. Természetesen ez a kocsi nem ér ugyanannyit, mint egy ugyanolyan, körbe gyári fényezésű másik – de mutasson nekem két tök egyforma használtautót. Ugyanúgy semmit nem érünk a mindenhol gyári értékeket produkáló kocsival, ha kitaposták a lelkét, ha lóg minden futóműeleme.

A rétegvastagság-mérő egy nagyon hasznos szerszám, ami fontos információkat ad, de a döntést sok más tényező figyelembe vételével nekünk kell meghozni. Használtautót vásárolni sosem volt egyszerű, soha nem is lesz az, de az ilyen műszerek egy kicsit könnyítenek rajta.