Filléres Neppertrükk – Kárpittisztítás nagynyomással

Ez például az, ahogy inkább ne. Hiába mondják egyes autókra, hogy slaggal lehet mosni a belsejüket, senki nem gondolta szó szerint.

Már több autóm üléseit, szőnyegét tisztítottam meg ezzel a módszerrel, de előbb minden kocsiból kiszedtem a tisztítani valókat. Nem hiszem, hogy bárkit is meglepnék vele, de a kocsi beltere, az elektromos kapcsolók és berendezések nem arra vannak tervezve, hogy sokbáros nyomással eláztassa őket az ember. Ráadásul a zárt utastérben sokkal nehezebben száradnak meg a dolgok, érdemes mindent kiszedni, lecsupaszítani, amennyire lehet.

Az ülésekkel általában nincs is gond, a hátsók pikk-pakk kint vannak, gyakran szerszám sem kell hozzájuk. Az elsők kiszereléséhez sem kell professzornak lenni, néhány csavar kitekerésével, csatlakozó oldásával már kiemelhetővé válnak. Hamarabb okoz gondot az ülések súlya, van, amelyikhez elkél egy segítő, ha rombolás nélkül akarjuk kiemelni. Nagyobb meló a szőnyeg kirobbantása a kocsiból, van, hogy a műszerfalat is meg kell bontani, biztonsági övek csavarjait kell kitekerni. Ez sem igényel nagy előképzettséget, inkább idő- és munkaigényes, illetve a visszaszerelésnél van szükség nagy odafigyelésre.

A módszerhez egyetlen berendezésre van szükség, de arra nagyon: nagynyomású mosóra. Ez lehet barkácsbolti cucc is, volt már noname mosóm, ami éveket bírt, de olyan is, ami egy-két év után feladta. A mostani márkás jól bírja, tartsa csak meg a jó szokását. De ha valakinek nincs otthon ilyenje, annak is van megoldás: pénzbedobálós mosóban is meg lehet oldani a dolgot, csak legyen mivel odavinni a cuccokat (észben tartva, hogy visszafelé csuromvizesek lesznek). Opcionális, de nagyon nagy segítség egy száraz-nedves porszívó.

Kicsit koszos beltérnél nem biztos, hogy megéri ennyit pepecselni, egy igazán erős porszívó, egy hatékony kárpittisztító hab bőven elég lehet. Igaz, a szőnyegek kiporszívózása, tisztítása sokkal alaposabb lehet, ha kivesszük az üléseket, ráadásul azokat is ezerszer könnyebb így, mint a helyükön gatyába rázni. Azt is figyelembe kell venni, hogy a nagyon mocskos kárpit takarítása látványos ezzel a módszerrel, de nem veszélytelen: azok az ülések, amik fűtöttek, elektromos mozgatásúak, oldallégzsákosok, nem biztos, hogy nagyon örülnek majd a víznek. De hát, kockázat nélkül nincs rizikó, gyáva népnek nincs hazája, aki elég bátor, belevághat a dologba.

Egyre ilyenkor nagyon figyeljen: csak tökéletes száradás után csatlakoztassa az elektromos dolgokat. Mert általában nem maga a víz okozza a bajt, hanem a víz és az áram együtt. Ha ne adj' isten vízbe ejti az ember a mobilját, jó eséllyel menthető a helyzet, ha azonnal kikapcsolja, lehetőleg az akksit is kiveszi, és csak mikor már porszáraz, kapcsolja be megint. Ez persze nem garancia semmire, én szóltam, mindenki saját felelősségre áztasson el elektromos berendezéseket.

Egyébként is érvényes minden elektromos szerelésre, de légzsákos autóknál különösen, hogy mielőtt bármit csinálunk, kössük le az akkumulátort, teljesen áramtalanítsuk a kocsit. Így kisebb az esélye, hogy véletlenül rövidzárlatot, ezzel kárt, tüzet okozzunk, illetve ha az adott típusnál előírt várakozási időt betartjuk, a légzsák sem robban a képünkbe. Addig ne is tegyük vissza a sarukat az akkura, amíg mindent a helyére nem szereltünk, és csatlakoztattunk, mert különben azonnal hibaüzenetek jelenhetnek meg, működésképtelen lesz a légzsák, és még ki tudja mi minden. A hibakódokat csak megfelelő elszereléssel lehet kiüttetni, ami nem kerül egy vagyonba, de minek nehezítsük az életünket, ha nem muszáj.

Ha már mindent kiszereltünk, jöhet a víz. Első körben benedvesítjük a kárpitot, hadd lazítsa fel a koszt a víz. Aztán jöhet a lovasság, a nagynyomású vízzel elkövetett erőszakos mocsokpusztítás. De csak óvatosan, bő 100 bar nyomást engedünk a felületre, nem szabad túl közel engedni a mosófejet a kárpithoz, mert a végén szétrongyolódott textilű, elmállott szivacsú fotőjöket csavarozhatunk vissza a kocsiba. A tisztítást úgy érdemes végezni, hogy a koszos vizet mindig egy irányba toljuk a sugárral, lehetőség szerint még a gravitációt is segítségül hívva: fentről lefelé.

Amikor már elég tisztának ítéljük a kárpitokat, jöhet a szárítás. Ha a legegyszerűbb megoldást választjuk, kézzel nyomkodjuk ki a nagyját, majd a háttámlákat teljesen ledöntve felállítjuk az üléseket. Így minden víz egy irányba folyik, a felsőbb részek egész gyorsan megszáradnak a tűző napon. Ami alul összegyűlik, azt újabb masszírozással lehet távozásra bírni. A szőnyeget akár fel is lehet akasztani, mondjuk a kerítésre, de arra figyelni kell, hogy ne deformálódjon. Én inkább fektetve szárítom, kicsit lassabb, de biztos a módszer. Akinek viszont van száraz-nedves porszívója, ne féljen használni. Vegye ki a szűrőbetétet, és alaposan menjen át, akár többször is a felületen. Így nem csak a száradást segíti elő, de egy csomó koszt is kiránt a vízzel együtt, a munka sokkal alaposabb, mint nélküle.

Ezután nincs más dolgunk, mint várni. A szőnyeg egy forró délutánon porszáraz lehet, de az üléseknek ennél több kell: a vastag szivacs lassabban szárad át. Én három napot vártam, biztosra akartam menni, mielőtt az ülésfűtéses-légzsákos üléseket visszaszereltem. Érdemes volt, mert a légzsák nem jelzett hibát, mondjuk az ülésfűtést nem próbáltam – harminc fokban tán be sem kapcsol. A ronda, gyanús foltok 99 százalékát eltüntettem, egy-két olyan plecsni maradt, ami még mosószeres abajgatásra sem jött ki, de alig észrevehetővé fakult.

A szőnyegből masszív sarat mostam ki, most ha nem is újszerű, de nagyon szép lett. Sokkal szívesebben szállok be, jó érzés tudni, hogy innentől már magamnak koszolom. A kutyák után pedig rendszeresen takarítok, a sosem kerülhet olyan állapotba a beltér, mint amilyennel hozzám került. Rendszeres porszívózással, odafigyeléssel nagyon sokáig szép maradhat az utastér, még gyerek és kutya mellett is.