Így hal meg a Volkswagen-féle DSG-váltó

Időszerű, mert az első duplakuplungos váltóval szerelt autók most öregedtek abba a korba, hogy igazán elérhetővé váljanak széles tömegek számára is. 2005 óta vehetünk ilyen autót, a Volkswagen Golf V volt az első, ha a négyes Golf, über-ritka R32-es változatának még ritkább automata változatát nem nézzük. Bizony, ez már duplakuplungos, csak keveseknek fért bele a borzasztó felár. Azóta persze Seattól Audiig a teljes konszern magáévá tette a technológiát, hiszen annak ellenére, hogy bonyolultabb, mint egy hagyományos automata, olcsóbb gyártani, ráadásul hatékonyan lehet vele leszorítani a fogyasztást.

A működését úgy a legegyszerűbb leírni, ha elképzelünk két kézi váltót, amelyet egy házba építenek be. Az egyik kuplung mögött a páratlan (1-3-5-7), a másik mögött a páros (2-4-6) fokozatok vannak, így kapcsolásnál a fokozat ott vár bekészítve, csak az egyik kuplungot kell nyitni, a másikat zárni, lehetőleg egy időben. Így a váltás gyors, rántásmentes, ráadásul a vonóerő egy pillanatra sem lankad. Ha a folyamatosan változó áttételű (CVT) váltókra mondtuk, hogy elméletileg az a tökéletes áttételmódosító, a duplakuplungos a gyakorlatban az.

Ismét Jancsek Sándor székesfehérvári műhelyébe mentem váltót boncolni, mivel volt nála néhány duplakuplungos váltó szétborítva. A köznyelvbe DSG néven épültek be, pedig ezt a megnevezést a Volkswagen használja, ráadásul még csak nem is konszernszinten, hiszen egyes Audikban S-Tronicként, Porschékban PDK néven fut. A Ford is használ ilyen váltót, ott Powershift néven kell keresni, viszont arra kértem Sándort, maradjunk a Volkswagen duplakuplungosainál, ez jön szembe a legnagyobb eséllyel.

Ma három ilyen váltó érhető el: a hatsebességes, olajban futó kuplunggal szerelt DQ200-as, a száraz kuplungos, hétgangos, DQ250-es, és a hétsebességes, olajban futó kuplungos 0B5-ös. Előbbi kettő a gyártó keresztmotoros típusaihoz tartozó DSG, míg az utóbbi a hosszmotoros Audikban használt váltó. Sándor szerint a hatsebességes, olajos kuplungos, keresztmotoros a legjobb konstrukció, ebből is hozzák javítani a legkevesebbet. Jó értelemben igénytelen váltó, elég benne csak 60 ezer kilométerenként olajat cserélni.

És ismét elmarad a nagy megfejtés, hiszen ez, az olajcsere az alapja minden váltó tartósságának. Ahogy a CVT-nél, vagy a hagyományos, bolygóműves  automatáknál, a legtöbb gyártó a duplakuplungosokra is büszkén nyalja fel az élettartam olajat hirdető matricát. És igazából ez még csak nem is átverés.

Ahogy korábban is kiderült, az autógyártónak az autó élettartamát a garancia lejártáig terjedő időszak jelenti, a használt autó láthatatlan. Kár lenne egy sokadik lamentálásba kezdeni a fogyasztói társadalom problémáiról, ez a tendencia a jellemző. A hatsebességes, keresztmotoros váltónál inkább a vezérlőelektronika meghibásodása fordul elő. Sándor véleménye szerint a korábbi, első generációs DSG-k jobban bírták, mint az aktuális változatok, de a legtöbb probléma így is az elhanyagoltságra vezethető vissza.

Attól a váltótól érdemes óvakodni, ami nem tudja a hibátlan, döccenés mentes működést. Ha előre- vagy hátramenetbe kapcsoljuk, véletlen sem csattanhat, és ha a finom, automatás kúszás helyett erőteljes megindulással reagál az autó a fék felengedésére, az szintén nem jó omen. Érdemes kivárni, amíg a motor eléri az üzemi hőmérsékletet, gurulni pár métert, majd újra üresbe húzni az előválasztót. Ha ilyenkor az autó meggurul hátra, az szintén a kuplung közeli halálát jelzi. Érdemes még az autó alá feküdni, és a váltóharang környékén olajfoltokat keresni, a szivárgó váltó komoly válóok.

Az egyik jellegzetes meghibásodás a kuplung megégése, ez nem konstrukciós probléma, a vezérlőelektronika meghibásodásából ered, esetleg kenési elégtelenségből. Látványos különbség van a még be nem szerelt világosbarna, és a megpörkölődött sötét tárcsák között. Sándorék tuningot is vállalnak, ehhez kell a fekete tárcsa, ez szénszálas anyagból készült, valamivel többet bír, de mivel nem pontosan ismerhető, hogy a motortuning hogyan hat a váltóműre, ezért erre nem vállalnak garanciát.

Az elektrohidraulikus szeleptömb, más néven a mechatronik már jóval változatosabb módokon tud elhalálozni. Ebben a vezérlés áramkörének átvezetői szakadhatnak meg, ez a hőterhelésre vezethető vissza. Ezt vagy a kapcsolás, vagy a kuplungok nyitása-zárása szenvedheti meg, ha a hőfok jeladó vezetéke szakad meg, akkor a motorvezérléssel való kapcsolat dőlhet össze. Az elektronika által dirigált szelepek is elhasználódhatnak, az olajcserék elhagyásával inkább hamarabb, mint később.

Ezeket a víz is tönkreteheti, a váltó pedig kétféleképpen kaphat vizet: ha nincs fent az alsó burkolat az autón, egy pocsolyán áthajtva a szuszogón keresztül, vagy pedig a hűtőből. Szinte már unalmas, de ezt is a karbantartás hiánya okozza, hiszen hasonlóan a multitronichoz, ebben a váltóban is vizes hőcserélővel hűtik az olajat. Egy aludobozban találkozik a két folyadék, egymástól egy recés felülettel elválasztva. Amikor az olajcsere hiánya miatt felgyűlik a fémreszelék a recék között, az hajlamos átszakadni és kész a baj. Ezért bonyolult az automata váltók olajcseréje, hiszen nemcsak feltöltés és leeresztés van, de még át is kell mosni a rendszert a friss kenőanyaggal.

Ha a szeleptömb és a kuplungok jól vannak, nagy baj már nem lehet, a váltómű ugyanúgy működik, mint egy kézi váltó. Itt esetleg a kapcsolóvillák perselyei kophatnak ki, ami miatt nem megy végbe a váltás, esetleg a villákon lévő mágneses jeladók szednek össze annyi fémreszeléket, hogy nem tudják ellátni a feladatukat. Nem mondható jellemző hibának, de Sándor találkozott már csapágymegégéssel is, és olyat is látott már, hogy a tengely fordulatszám-jeladója elvált a tengelytől, a vezérlést összezavarva.

A kuplung és az elektrohidraulikus vezérlőtömb esetében Sándor inkább a javításra törekszik: lamella-cserék, szelep-cserék, a lényeg, hogy ne kelljen a teljes alkatrészt cserélni, mert az olyan szinten tudja megdobni a költségeket, ami már gazdasági totálkárt jelent. Egy 0B5-ös, tehát az Audi hosszmotoros váltójához tartozó kuplungszett 360 ezer forintba kerül, míg ha ugyanezt az alkatrészt felújítják, az megáll 180-220 ezer körül. Ugyanez igaz a szeleptömbre is, ennek a bolti ára 630 és 900 ezer között mozog, itt egy teljes körű felújítás 480 ezer forint. Mind a két példánál gyári minőségű alkatrészeket használnak és utána a váltó gyári színvonalon működik tovább, erre garanciát is vállalnak, ami csak akkor él, ha az első 1000 kilométer után visszahozzák az autót egy átnézésre.

Javíthatóság szempontjából a legjobb a már emlegetett hatsebességes, keresztmotoros váltó, érdekes viszont, hogy a hétsebességest jellemzően elkerülik az elektromos hibák. Szintén viszonylag könnyen javítható a hosszmotoros váltó is. Keresztmotoros váltóknál a kisebb javítások egyáltalán nem vészesek anyagilag, ha csak egy tömítéskészlet és két új szelep kell, akkor az megáll 150 ezer forint magasságában. Ha a vezérlőelektronika hibája miatt sérül mechanikus alkatrész például a hétsebességes váltóban, ott lehetnek bajok, ugyanis ehhez nincs pótalkatrész, a bontott váltóalkatrészek felújításából érdemes kiindulni. Ez a veszély nem fenyegeti a hatsebességes keresztmotorost, sem a hosszmotoros váltót, ehhez kapható minden, viszont utóbbinál simán elmehet 1,5 millió forintig a felújítás.

Sándor szerint sokan nem tudják kezelni az automatát, kétlábaznak, egyszerre nyomnak gázt és féket, és mivel itt nem hidraulikus kuplung van, nem az olaj nyíródik, hanem égnek a kuplungtárcsák. Ugyanígy ártalmas az ipszilonozás közben D-be rakni a váltót, amikor az autó még hátrafele gurul: ilyenkor a váltó egyszerűen nem tud mit kezdeni magával, még akár a váltóvillák is összeakadhatnak. És bár üzemszerű használat a padlógázos indulás, ez sem tesz jót hosszú távon, de legalábbis egy duplakuplungos ezt kevésbé viseli jól, mint egy hagyományos automata.

Durva hibák és még durvább költségeket pörgettünk végig, de ettől függetlenül nem szabad kimondani, hogy minden DSG rossz lenne, hiszen itt is áll az örök igazság, hogy a szerelő csak a hibás darabokkal találkozik. Sándor szerint rossz konstrukció kevés van, az igazi veszély az elhanyagolás. Ettől függetlenül tisztában kell azzal lenni, hogy ha kétmillió forint körül vennénk egy ilyen autót, akkor jó, ha van egy kis tartalék a váltóra, hiszen egy leharcolt darab költségvonzata fájdalmas tétel lehet.