Miért nem hűt az autód klímája?

Péter mutat néhány képet a telefonján. Egy ügyfél autójából kiszedett pollenszűrő látható rajta, melybe két egértetem szorult. Ő még olcsón megúszta, hiszen a szűrő cseréje után ismét le lehetett hűteni az autó utasterét. Persze nem csak akkor érdemes cserélni ezt a szűrőt, amikor már gyengélkedik a légkondicionáló, de akkor is, ha elégedetlenek vagyunk az autónk szellőztetésével.

Van öt percetek egy feltöltésre?

Reggel nyolcra érkeztem a csillaghegyi műhelybe, de már három autó motorházteteje állt nyitva. Nyári időszakban teljesen normális egy járműklímára szakosodott műhelyben: „A meleg idő beköszöntével sokszorosára emelkedik a minket felkeresők száma, ilyenkor csak 2-3 hétre előre tudunk csak időpontokat adni.” – tette hozzá Péter, majd elmesélte, mi történik a legfrissebb alannyal, egy kilencedik generációs Toyota Corollával.

"A legtöbb ügyfelünk egyszerű okból keres fel minket: nem hűt a klíma, töltsük fel. Sajnos ez nem mindig ennyire egyszerű, hiszen a rosszul működő, vagy egyáltalán nem működő klíma mögött az esetek többségében valamilyen probléma áll. Előfordul, hogy évek óta nem nyúltak a klímarendszerhez, és elszivárgott annyi hűtőközeg, ami miatt a klíma hatásfoka lecsökkent. Ilyenkor megoldás lehet egy szakszerűen elvégzett feltöltés, amikor lefejtésre kerül a rendszerben lévő még megmaradt klímagáz, vákuumolás és nyomáspróba után pedig betöltjük az adott autónak megfelelő mennyiségű hűtőközeget. A pontosság kulcsfontosságú, hiszen a gyártók szigorúan meghatározzák, hogy az egyes típusokba mennyi gázt kell tölteni. A tapasztalat azt mutatja, egy jól záró rendszerből is 4-6 év alatt elszivároghat annyi gáz, hogy már nem hűt megfelelően.”

Az elővigyázatossággal az ügyfelek is jól járnak, hiszen a lefejtés után először vákuumpróba, majd nitrogéngázos nyomáspróba következik, amely során tesztelik a teljes rendszer tömítettségét. Ha szükséges, a feltöltés során UV festéket is használnak, hogy az olyan apró szivárgásokat is felfedezzék, amelyek miatt csak évek alatt ürül ki a rendszer. A művelet nem gyerekjáték, hiszen a nyomáspróbát 10 baron végzik, nem véletlen, hogy csak szakképzett személy foglalkozhat klímaszereléssel. A magas nyomáson kívül ennek környezetvédelmi okai is vannak. A jelenleg forgalomban lévő autók szinte kizárólag az R134a nevű hűtőközeget használják a klímarendszereikben, ami a környezetre ártalmas. Persze egy kis szisszenés néha előfordul, de alapvetően elég szigorú a szabályozás arra vonatkozóan is, ki kezelheti és ki foglalkozhat vele egyáltalán.

„Akadnak élelmesebbek, akik újra használják a lefejtett hűtőközeget, de ezt hivatalosan nem szabad.A lefejtett gázt erre specializálódott szakemberek elszállítják, megtisztítják és regenerálják. Olyan sok azért nem gyűlik össze, hiszen a legtöbb ügyfelünk autójában már alig van valamennyi gáz.” – mondja Péter, aki a szivárgó rendszer mellett megemlít egy plusz indokot, amiért üres lehet egy autó klímája. „A külföldről behozott használt autókat gyakran hosszú ideig tárolják különböző telepeken. Ha sokat áll egy autó, a klímarendszer tömítései kiszáradhatnak és a gáz elszökhet. Ezt megelőzendően előírják, hogy az autóklímák hűtőközegét le kell fejteni.”

A nyomáspróba során főként tömítésekről, csövekről derülhet ki, hogy eljárt felettük az idő. A hűtőközeg-szivárgást okozó alkatrészek nem kerülnek sokba, de máris látszik, hogy nem csupán egy néhány perces munkáról van szó, mint ahogy sokan hiszik. Aztán jön a feltöltés, ami után borulhatnak a csontvázak a szekrényből.

Ekkor vizsgálják, megfelelő nyomáskülönbség alakul-e ki a rendszerben, rendben van-e a klímakompresszor, ellátja-e a feladatát a kondenzátor. Ez utóbbi klímahűtő néven is ismert, ami az egyik leggyakrabban meghibásodó alkatrész, hiszen ki van téve a felcsapódó kavicsoknak és kosznak. „A tesztelés során, ha a magasnyomású oldalon túl nagyra emelkedik a nyomás, valószínűleg nincs megfelelő visszahűtése. Ekkor akár 27-30 baros nyomást is mérhetünk, ami elég nagyot tudna szólni, ha valami hiba kerülne a gépezetbe.” – teszi hozzá Péter.

Ha minden hibátlannak tűnik, megjáratják az autót, és tartanak egy egyszerű mérést is, amivel akár ön is könnyen ellenőrizheti, a klímája rendben van-e. Beraknak egy hőmérőt a műszerfal egyik szellőzőrostélyához, és megmérik, hány fokos levegőt fúj a rendszer. Ha 10 foknál hidegebb hőmérsékletet mérünk, elfogadhatóan működik, bízhatunk abban, hogy a rendszerrel nem lesz túl nagy probléma.

Ha hosszúnak tűnt a folyamat, az nem véletlen, Péter meg is jegyzi, hogy a legtöbben nincsenek tisztában azzal, mennyi ideig tart egy klímafeltöltés: „Sokan úgy érkeznek, hogy megkérdezik, van-e öt percünk egy klímafeltöltésre, pedig egy hibátlan rendszer lefejtése, nyomáspróbája és feltöltése körülbelül egy órát vesz igénybe. Ha valamit javítani vagy cserélni kell, nyilván több.”

Majd segít a bontó?

Bizonyos esetekben szintén csábító tud lenni, ha azt állítja egy kereskedő, hogy csak a klímakompresszort kell kicserélni. Az újonnan 100-150 ezer forintos alkatrészt megtaláljuk a bontóban néhány tízezer forintért is, de Péter szerint kár álomvilágba ringatnunk magunkat. Mindig elmondják az ügyfeleiknek, hogy használt alkatrészre nem tudnak garanciát vállalni, de ezt nem sznobériából teszik. "Volt olyan ügyfelünk, aki bontott klímakompresszort hozott, és kérte, hogy csak cseréljük ki neki. Elmondtuk, hogy a csere csak akkor lehetséges, ha minden mellékfolyamatot elvégzünk, amit egy kompresszorcserénél kell: klímahűtőt, szárítószűrőt és tágulószelepet cserélünk, valamint átmossuk a teljes rendszert. Ha mindezeket megtesszük, még így is kockázatos a bontott alkatrész, mert nem tudni, hogyan tárolták, nem ment-e tele szennyeződéssel, vagy hány kilométert futott az autó amiből kiszerelték. Mondanom sem kell, a szakszerűség ellenére is 1 hét után megadta magát a bontott kompresszor.."

Látható tehát, hogy a hibás klímakompresszort önmagában nem elég kicserélni, de ez nem a felhasználók szívatása miatt van így, hanem mert a hibás klímakompresszorok dugattyúi felsérthetik a kompresszor hengerfalát, és az így rendszerbe kerülő fémreszelékek könnyen tönkre tehetik az új alkatrészt is. Ezért van az, hogy az olcsóbb klímakompresszorok esetén is egy negyedmilliós számla lehet a felújítás vége. A japán autók klímakompresszorai általában drágábbak, azon belül is a hibrideknél lehet még magasabb a végösszeg.

Egy kis klímatechnika

„A mai klímarendszerekben nagyon sok elektromos jeladó és szabályzószelep van” – meséli Péter, miközben szelíd pillantást vet egy műhelyben álló Renault Laguna II-esre. Persze, rögtön szabadkozik, hogy minden problémát meg tudnak oldani, de például ennél a Lagunánál megnehezíti a munkát az, hogy csak egy, alacsony nyomású csatlakozó van, a magas oldali nyomást csupán OBD-n keresztül lehet megfigyelni. Hogy megértsük, miért fontos ez, érdemes áttekinteni, hogyan is működik a klíma.

Ha bekapcsoljuk a légkondit, a klímakompresszor munkához lát és létrehoz a magasnyomású oldalon nagyságrendileg 10 baros hűtőközeg nyomást. Az R134-es gáz ettől felmelegszik, ami a kondenzátoron áthaladva ismét lehűl, végül cseppfolyós halmazállapotúvá válik. Ez a magas nyomású folyadék az expanziós szelephez ér, ami után konyhanyelven kitágul a gáz és ekkor történik meg a hőelvonás a műszerfal alatt található belsőelpárologtatóban. Ezen az átfújt levegő lehűl és ez az a hűs amit az autóban érzünk. Látható tehát, hogy ha külön tudják mérni a folyamat magas és alacsony nyomású részeit, könnyebben kiderül, hogy melyik alkatrész szorul javításra vagy cserére.

Az expanziós szelep helyett régen csőszelepet használtak, amivel ugyan jól hűtöttek az autók, de manapság már nem alkalmazzák. A kompresszorok is fejlettebbek lettek, napjainkban a mágneskuplungot felváltotta az állandó hajtás és szabályzószelep alkalmazása.

Hogyan vehetjük észre, hogy a kiszemelt autóban rossz a klíma?

Az említett hőmérős trükk olcsó, de hatásos módszer. Sajnos azonban ezen kívül nem sok kapaszkodónk van. A klíma bekapcsolásakor felmorajló hullaházi szisszenések utalhatnak arra, hogy kevés gáz van a rendszerben, de ugye már említettük, hogy nem a feltöltés a nagy tétel a klímajavításoknál.

„Ha valaki fel tudja ismerni a motortérben a klímakompresszort, és a motor beindításánál látja, hogy forog a ventilátor, vagy mágneskuplungosnál behúz-e a mágneskuplung, az már nem rossz jel, de ehhez értő szem kell. Ráadásul ma már a legtöbb autóban állandó hajtású kompresszor van, amiknek a tárcsája az ékszíjjal együtt mindig forog, így nagyon nehéz megállapítani, hogy belül mi lehet a helyzet. Ha a klíma szívócsöve hideg, az is jó jel. Télen persze ezt nyilván nehezebb felmérni.” – okosít ki Péter.

Hogyan tartsuk karban a klímát?

Öröm az ürömben, hogy feltöltésre váró klíma használatával nem tehetünk kárt a rendszerben, ugyanis egy úgynevezett nyomásgomba ha nem érzékel megfelelő nyomást, megakadályozza, hogy a rendszer működésbe lépjen.

A hosszú életű légkondi egyik titka az, ha mindig használjuk. Ha nincsen nagy fagy, akár télen is. „Ma a legtöbb autóban állandó hajtású kompresszor van, ami a rendszer bekapcsolt állapotában kap megfelelő kenést, így az a legjobb ha mindig használjuk a klímát. Télen is nyugodtan bekapcsolhatjuk, a meleg levegőt hozzákeverve egyszerre párátlanítani és fűteni tudunk. Ha valaki a fogyasztás miatt nem repes az ötlettől, annak is érdemes hetente 1-2-szer bekapcsolnia a klímát, hiszen így a tömítések nem száradnak ki és tovább bírják majd.” – avatott be Péter a tartós klíma rejtelmeibe.

Évente érdemes megejteni a klímatisztítást is. „A klímabombás módszer sajnos nem az igazi, maximum néhány napra jó illatot csinál az utastérbe. Vegyszeres tisztítás illetve az ózongázos fertőtlenítés együttes alkalmazása a leghatásosabb módszer és a pollenszűrő sem úszhatja meg a cserét. És persze tisztítás során mindig ellenőrizzük hogy amúgy a klíma jól hűt-e.” Ez évente 3 órás karbantartást és kicsivel több, mint tízezer forintot jelent. Cserébe megőrizhetjük a klíma hatásfokát, hamarabb fény derülhet a hibákra és persze adtunk a higiéniára is.

Fontos, hogy klímaügyeinket jó előre tervezzük, hiszen nyári szezonban másfél hónaposra is nőhet a várólista. Nyilván télen nehezebb felmérni, hogyha probléma van, de egy februárban elvégzett tisztítás alkalmával fény derülhet a hibákra. Azt pedig már tudjuk, hogy ha tényleg elromlott valami, ritkán ússzuk meg simán a feltöltéssel.

Köszönjük a CKK Klíma Kft. segítségét a cikk elkészítésében.