Mitől döglik az autók LCD-kijelzője?

Itthon a töménytelen mennyiségű használt autó új fenntartási kultúrát gerjeszt: egyre többen keresnek olyan szakembert, aki az egyes alkatrészek felújításával foglalkozik, és nem cseréli rögtön egyben az egészet, ha valami nem stimmel. Az elmúlt időszakban lámpafoncsorozó műhelyben mutattuk meg, mennyit spórolhat, aki felújíttatja a pislákoló fényszórókat, de voltunk klímaszervizben is.

Ezúttal egy olyan céget kerestünk fel, amely az autók belső információs kijelzőinek javítására szakosodott. Mivel a legújabb típusokban jellemző érintőkijelzős fedélzeti egységek jogait még az eredeti gyártók birtokolják, illetve javításuk sok esetben még nem gazdaságos, ebben a cikkben praktikusan a régebbi, főként monokróm kijelzőkkel foglalkozunk.

Balázs a beszélgetésünk elején leszögezi, hogy a bosszantó hibákat nem a gyártók készítik be ezekbe az alkatrészekbe: "Fejlesztőként dolgoztam egy nagy beszállító cégnél, és soha senki nem kérte tőlem, hogy csináljak rossz terméket." - emeli ki Balázs. Persze rögtön hozzáteszi, az már sokkal inkább probléma, hogy kétezer órányi teszt után rendben lévőnek találnak egy-egy terméket. Balázs látta az autókban található LCD-kijelzők gyártási folyamatát.

"Körülbelül fél perc alatt, emberi kéz érintése nélkül építettek össze egy kijelzőt a hozzá való panellel. Ehhez speciális, epoxigyanta-alapú, Z irányú vezető ragasztót használtak. A gyantába apró, porszerű fémrészecskéket szórtak, 180 fokra hevítették, majd az LCD érintkező sávjával és a panellel összenyomva létrejött az elektromos kötés.

Ez mind nagyon jó, csak az a gond, hogy egy autóban simán van 85 fokos üzemi hőmérséklet, ami iszonyatosan lecsökkenti ennek a gyantának az élettartamát. Pontos számot nem tudok, de ha jól emlékszem, ezen a 85 fokon 2000-3000 üzemórát garantálnak rá, ami elég nevetséges szám. A gyanta a hő hatására fellazul, megszűnik az elektromos kötés, kialakul a kontakthiba, mi pedig nem látjuk rendesen a kijelzőket. Gyakorlatilag írásba adható, hogy ezek az LCD-k elég hamar tönkre tudnak menni. Ettől függetlenül nem lehet kijelenteni, hogy egyedül a gyártó a hibás, hiszen a piaci igények is azt diktálják, hogy az új termékek mindig jobbak, könnyebbek és olcsóbbak legyenek. Számos alkatrészből 10-20 millió darab készül. Ilyen mennyiségnél, ha valaki nyer öt másodpercet egy termék legyártási idején, az akár eurómilliókat is spórolhat a költségein" - meséli Balázs.

A helyzet akkor változott meg, amikor Balázs testvérének E39-es BMW-jében már sokadjára cserélték ki a fedélzeti rendszer kijelzőjét, és azt mondták, hogy ezt márpedig nem lehet másként kijavítani. Ekkor jött a kísérletezgetés. Adná magát a megoldás, hogy melegítsük újra az epoxit, de az sajnos nem vezet eredményre. Következő lépésként felmerülhet, hogy cseréljük ki ezt a gyantaréteget, és új vezetősáv segítségével orvosoljuk a problémát, de az eltávolítás során a felületeken lévő ólom-oxid is eltűnhet, amitől ismét ott vagyunk, ahol a part szakad. A legtöbb esetben valóban az LCD teljes cseréje lenne a megoldás, ha a gyári technológiát akarjuk reprodukálni.

Balázsék végül vezetőezüstben és a kézzel végzett munkában találták meg a megoldást. Testvére BMW-jében az így kijavított kijelző tíz éve hiba nélkül szolgál. Ahogy ő fogalmaz, nem azért, mert ők olyan okosan lennének, hanem kihagyják a probléma két fő forrását: az epoxigyantát és a gépiesített gyártást. A javítás így náluk 1-1,5 óra, de a tulajdonosnak nem kell attól tartania, hogy a kijelzőt ismét megeszi a nap.

Mik a jellemző kijelzőhibák?

A meleg az epoxigyantás kijelzők fő ellensége, és hogy, hogy nem, a legtöbb kijelzőt ilyen ragasztásos technológiával készítik. A tulajdonos azt veszi észre, hogy a kijelzőn már csak 3 órán keresztül olvashatók le az információk, majd a gyanta elöregedésével ez akár tíz percre is lecsökkenhet. Általában nem gond, ha halogatjuk a hiba kijavítását, így ha egy-egy nem túl fontos információ tűnik el, ráérünk a szervizzel. "Az epoxigyanta adatlapján ott van, hogy 20 fokon 20 ezer óra, 85 fokon kb. 2000 óra az élettartama. Így akár tízszeres különbség is lehet egy garázsban tartott és egy napon tárolt, fekete színű autóban lévő kijelző élettartama között. Ezért van az, hogy elég sok autóban 2-3 év alatt tönkremennek ezek az LCD-egységek" - teszi hozzá Balázs.

Próbáltam belőle kihúzni, mely típusok a legnagyobb betegágyak, de csak némi gondolkodás után merte kimondani a narancssárga kijelzőjű Peugeot 407-est. A hibalehetőségeket megkétszerezi, hogy a kijelzőn egy helyett két vezetőszál-csatlakozó van, ráadásul mindkettőn lakik integrált áramkör is. Egy ilyet még szerencsére lehet javítani, nagyjából 38 ezer forintba kerül.

"A 2000-es évek elejéről származó Audik színes kijelzői is sokba kerülnek, és csak cserélni lehet őket, 30 ezer forintba is fájhat a művelet. Az E46-os BMW 16:9-es, színes kijelzője hasonló kategória, nem szeretjük csinálni" - említ Balázs még néhány nehéz esetet.

Trükkös problémákat okozhat még az autók kijelzőiben az óratekerés is. "A legtöbb óratekerés EPROM-újraírással jár. A Kínából megrendelhető kütyük semmi mást nem csinálnak, mint a memória azon szegmensét írják át, ahol az óraállást eltárolták, azonban így könnyen meghibásodhat minden más egység is. Ugrálhatnak a mutatók, nem szabályoz rendesen a klíma, hülyeségeket ír ki a komputer LCD-panelja, rossz lesz a kontraszt, stb. Ilyenkor az eredeti tartalmat kell valahogyan megszerezni és visszaírni a memóriába, ami szinte lehetetlen feladat. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy vannak olyan típusok (például a 2000-től gyártott Audi A4-esnél), amelyeknél a műszeregységek csak akkor hülyülnek be az óratekerés miatt, ha leveszik a tápfeszültségről az autót. Ez akár egy ártatlan akkumulátorcserénél is előjöhet, ami duplán kellemetlen szituációkat teremthet, ha nem magunk csináljuk" - mesél Balázs az anomáliákról. Utóbbi eset azért is lehet különösen kellemetlen, mert az akkumulátort az előzetes átvizsgálás során nem szedik ki a helyéről, így a probléma észrevétlen maradhat. Fontos azonban, hogy tájékozódjunk az adott típusról, hiszen egyes modellek órái egy bizonyos futásteljesítmény után egyszerűen kiakadnak, és csupán nullákat vagy vonalkákat hagynak maguk után.

Talán az az ideális eset, amikor a kijelző háttérvilágítása romlik csak el, hiszen az javítható a legkönnyebben. Ilyenkor egyre halványabban látjuk a karaktereket, míg végül szinte teljesen vaksötét lesz az egység. Van, amikor csak egy-egy pixel ég ki, máskor viszont a nagyfeszültségű transzformátor okozhatja a problémát. Ez főleg Audikban jellemző hiba, javítása 20-50 ezer forint között mozoghat.

Óvjuk, mint a bőrünket

Látható, hogy a legtöbb kijelzőhibát bizonyos szemszögből nézve a gyártástechnológia, másik oldalról nézve, mi magunk, a felhasználók okozzuk. A hosszú életű kijelzők titka az árnyékos, hűvös helyen való autótárolás. Sokat segíthet egy speciális hővédő fóliával ellátott szélvédő. Olcsó, de praktikus megoldás lehet a napfényvédő is a műszerfal tetejére. Örök életűek így sem lesznek a kijelzőink, de legalább kitolhatjuk a meghibásodásig eltelő időtartamot.

Köszönjük a Pixelfix Kft . segítségét a cikk elkészítésében.