ADAC kulcs nélküli rendszerek biztonsági tesztje – 2022.

Tavaly összesen 561 gépkocsira, közte 351 személygépkocsira adtak ki körözést Magyarországon. Egyfelől látványos csökkenés figyelhető meg, hiszen 2007-ben még 7584, 2019-ben pedig már csak 503 autót vittek el a tolvajok, de persze ez egyáltalán nem vigasztalja azokat, akik pont pórul jártak. Mondhatjuk, hogy még egy eset is túl sok. Az évek során természetesen sokat fejlődött az autók biztonsági rendszere, nemcsak riasztók, hanem indításgátlók is igyekeznek vigyázni járműveinkre. Csakhogy közben a kényelem javára is áldozunk a biztonság oltárán.

Hiszen ma már nem elég a távirányítós központi zár, sokkal gördülékenyebben megy minden, ha nem kell a kulccsal hadonászni. A boltból kijövet, szatyrokkal a kézben, vagy éppen gyermekünkkel az ölünkben nem kell még a zsebünkben is matatni, azon agyalva, hogy a nadrágba, a dzsekibe vagy a kapucnis felsőbe rejtettük a kulcsot. Ha csak simán ott van, az már elég, nyílik az ajtó, indul a motor. Bizony, és még a tolvajnak is sokkal kényelmesebb.

Az ADAC, vagyis a német autóklub évről évre nagyon sok autót tesztel, és ha már náluk járnak ezek a kocsik, azt is megnézik, mennyire lehet egyszerű meglovasítani azokat. A 2021-es tapasztalatok azt mutatják, hogy továbbra is sokkal könnyebb dolguk van a bűnözőknek a kulcs nélküli rendszerekkel ellátott járművekkel, mint a sima távirányítós központi záras modellekkel. Hogy érzékeltessük a helyzet súlyosságát, érdemes két számot kiemelni: 501 megvizsgált autó (ez a 2016 és 2021 között új autóként tesztelt kocsikat jelenti) közül mindössze 24-nél találták kielégítőnek a védelmet (az ADAC anyagában 23-at említenek, de a táblázatukban 24 szerepel).

De hogyan dolgoznak a tolvajok?

Ahogy az ADAC tesztjéből kitűnik, a bűnözőknek túl könnyű dolguk van. Jellemzően párban dolgoznak: egyikük egy erre a célra megfelelő elektronikai eszközzel a kulcs – tehát praktikusan az autót elhagyó tulajdonos – közelében marad, míg másikuk, szintén egy kütyüvel, az autó mellett. Így lényegében a kulcs jelét továbbítják, mintegy meghosszabbítva annak hatótávját. Az autó úgy érzékeli, hogy továbbra is a közelében van a kulcs, tehát nyitható és indítható marad. A gyakorlatban tehát az sem kizárt, hogy otthonunk nyugalmában vagy kedvenc sörözőnkben ejtőzünk, míg valakik csöndben, észrevétlenül elviszik az autónkat. Közben nem keltenek feltűnést, és nem is rongálnak.

A német autóklub szakemberei szerint ráadásul a lopást elősegítő eszközök a kereskedelmi forgalomban könnyen hozzáférhető alkatrészekből, viszonylag gyorsan megépíthetők. Innentől kezdve lényegében arra kell csak figyelnie a tolvajnak, hogy ne állítsa le a motort, mert az újabb indítás már nyilván nem menne. Így akár tankolhat is járó motor mellett (ami egyébként tilos), és igazán messzire eljuthat. Ha aztán elő is kerül az autó, nem lesznek rajta külsérelmi nyomok, ami nehezíti a biztosítási ügyintézést, és felvetheti a megrendezett autólopás, a biztosítási csalás lehetőségét.

Vannak biztonságos megoldások?

Létezik biztonságos megoldás, noha azt egyelőre elég kevés gyártó alkalmazza. Az UWB-ről, avagy az Ultra Wide-Band lényege, hogy extra széles frekvenciatartományban szórja a rádiójeleket, amit ezért sokkal nehezebb befogni és továbbítani. Ráadásul hiábavaló is: az UWB-csip olyan pontosan meghatározza az autó és a kulcs távolságát, hogy a tolvajok által közbeiktatott jelhosszabbító haszontalanná válik, arra az autó nem reagál. Az ADAC szakembereinek nem is sikerült feltörniük (értsd: kinyitni és beindítani) az ilyennel felszerelt kocsikat. UWB-technológiát jelenleg főként a Jaguar Land Rover, valamint egyes modellek esetében a Volkswagen-csoport alkalmaz, de már a BMW, a Mercedes-Benz és a Genesis is kezdi használatba venni.

Egy másik védvonal lehet a rádióhullámokat blokkoló tok. Ez ugyanakkor pont a kulcs nélküli rendszerek kényelmi előnyeit veszi el, hiszen minden használat előtt ki kell hámozni a tokból a kulcsot, majd pedig gondosan visszahelyezni bele. Nyilván a legtöbbeknek ennyi fáradságot megér, hogy ne lopják el a többmilliós autójukat, de közel sem ideális a megoldás.

Egy harmadik, az ADAC ítélete alapján kevésbé biztonságos lehetőség a mozgásérzékelős kulcs. Ennek a lényege, hogy amikor a kulcsba épített szenzor már nem érzékel mozgást, egy idő után egyszerűen lekapcsolja a rádiójelet, tehát nincs mit továbbítaniuk a tolvajoknak. Viszont gyengéje a megoldásnak, hogy a lekapcsolás előtt még sebezhető a rendszer. Magyarul a leállítás után közvetlenül, esetleg a tulajdonost gyalogosan követve lopható marad az autó.

"Lophatatlan" autók

A bevezetőben tehát már említettük, hogy az 501-ből mindössze 24 autó bizonyult "lophatatlannak". Az idézőjel azért indokolt, mert nyilván nem a módszerek kimeríthetetlen tárházát, hanem csak a kulcs nélküli rendszerek kijátszhatóságát vizsgálták. Most ezeknek a listája következik, tehát az alábbi táblázatban szereplő modelleket sem kinyitni, sem beindítani nem lehetett illegális módszerrel.

Modell	Évjárat
Audi A5 40 g-tron	2017/05
BMW iX xDrive	2021/09
Cupra Formentor	2021/02
Genesis GV70	2021/08
Jaguar E-Pace D180S AWD	2018/09
Jaguar i-Pace	2018/04
Land Rover Defender	2021/09
Land Rover Discovery	2018/03
Land Rover Range Rover	2018/02
Land Rover Range Rover	2019/05
Mercedes-Benz S 500	2020/11
Seat Leon	2020/02
Seat Leon	2021/04
Škoda Enyaq	2021/03
Škoda Octavia	2020/08
Škoda Octavia	2020/09
Volkswagen Caddy	2020/12
Volkswagen Golf 8	2019/11
Volkswagen Golf 8	2020/07
Volkswagen Golf 8 Variant	2020/10
Volkswagen Golf 8	2021/02
Volkswagen ID.3	2020/07
Volkswagen ID.4 GTX	2021/07
Volkswagen Polo	2021/09

Fontos azonban azt is kiemelni, hogy ezeken kívül voltak még olyan autók, amelyek ugyan kinyíltak, de nem indultak – bár ilyenkor már a kocsiban van a tolvaj, ami szintén nem megnyugtató. És volt olyan is, mint például a 2014-es BMW i3, amely csak kulcs nélküli indítással volt felszerelve, nyitással nem. Viszont ha valahogyan mégis bejutnak, az indítást meg tudják hekkelni. Teszteltek három motorkerékpárt is, de mind a BMW, mind a Ducati, mind pedig a KTM rendszere sebezhetőnek bizonyult.

A részletes lista PDF-ben itt található németül. Az első oszlop a gyártó, a második a modell, majd következik a gyártás éve és hónapja. Ezt követően az illegális nyitás, majd az indítás lehetősége – ahol X-et találunk, ott sikerült. Az utolsó rovat a megjegyzés, itt többnyire azt olvashatjuk, hogy elérhető-e az UWB, esetleg felszerelték-e a kulcsot mozgásszenzorral.

Végszó

Az ADAC szakértői végül néhány jó tanácsot is megfogalmaztak, köztük például azt, hogy ha lehet, inkább mondjuk le a kulcs nélküli rendszerről a biztonság érdekében. Ha ez nem lehetséges, vagy szimplán csak nem akarjuk megtenni, célszerű zárt garázsban parkolni – nyilván ez sem mindenkinek és főleg nem minden esetben opció.

Ezeknél gyakorlatiasabb és hasznosabb tipp, hogy a kulcsot lehetőleg ne a nyílászárók, valamint a külső falak közelében tároljuk. Alufóliával betekerni a kulcsot, hogy így árnyékoljuk le a rádiójelet, nem megnyugtató megoldás, mert nem véd minden esetben, és a fólia sérülékeny is. Az árnyékoló tok pedig akkor lehet problémás, ha nem zár tökéletesen, vagy túl nagy bele a kulcs.

A gyártók felé megoldandó feladatként fogalmazzák meg, hogy keressenek a jelenlegieknél biztosabb megoldást a problémára. Így a jövőben talán nem lehet majd különbséget tenni a kulcs nélküli rendszerrel felszerelt, valamint a sima távirányítós központi zárral ellátott modellek között. A fentiekből kitűnik, hogy jó megoldás lehet az UWB-csip alkalmazása, vagy akár a viszonylag rövid idő – mondjuk 5 perc – után kikapcsoló mozgásszenzoros variációk.

A témával korábban többször is foglalkoztunk, itt például arról van szó, hogyan tudnak ellopni szinte bármilyen autót:

Ebben a cikkben tippeket is adunk, hogyan lehet megnehezíteni a tolvajok dolgát:

Itt kifejezetten a modern autókkal kapcsolatos lopási módszerekről írtunk:

Emitt meg a digitális kulcsokkal kapcsolatos aggályokat feszegetjük:

Forrás: ADAC