Svéd gyerekülés-teszt: ütköznél 25 kilós fejjel?

Linköping városa svéd szinten már-már mediterránnak számít, egész délen, Stockholm és Göteborg között félúton van. Modern ipara és a 13. századra visszanyúló székesegyháza mellett egyeteméről híres, így aztán azt vártuk, hogy a naplemente után majd beindul az éjszakai élet is. Javarészt mindkettőt hiába. Egészen döbbenetes élmény, amikor este 8-tól a horizont környékén látod a napot, ami már majdnem lement, majd mintha soha nem akarna lebukni, még 10 órakor sincs teljesen sötét.

Az éttermek teraszai nyitva, de üresen, minden elvágólagos rendben, minden tiszta, ember viszont nincs az utcán – mintha a következő Silent Hill filmet készülnének forgatni, csak még várják a ködöt. Volt ennek egyfajta hangulata, és ami igazán meglepett, hogy már az általános árhelyzet sem olyan, mint amit a hírhedt Svédország alapján elképzelnél: egy sajtburger 600 forint, egy nagy menü 2500-3000, Magyarországon szinte több. 700 forint egy óra parkolás Stockholmban, nálunk az utcában is 600 forintnál jár, és a 350 forintos csokin sem akadsz ki a linköpingi éjjelnappaliban, ha jártál mostanában egy budapesti kisboltban.

Maga a rendezvény a VTI-nél volt, ami nem egy végtelenségig forgó Honda-motor, hanem egy nagyon magas szintű törésteszt-központ, és konkrétan a svéd nemzeti közlekedési kutatóintézet sajátja: Svédországban állami szinten rengeteg pénzt elköltenek arra, hogy a közlekedés biztonságos legyen, akár forgalomszervezésről, akár a forgalomban résztvevő járművek és tartozékaik biztonságáról van szó.

Gondoljunk csak bele: Magyarországon 2000 előtt nem volt kötelező a gyerekülés, és sokan a mai napig abban a tévhitben élnek, hogy lakott területen belül nem kötelező becsatolni a hátsó biztonsági övet. Ehhez képest Svédországban láttunk 1965-ből származó gyereküléseket, és a helyiek számára annyira alapvetők a menetiránynak háttal beépített ülések is, hogy már bőven szülői korban van az a generáció, aki menetiránynak háttal utazott az autók gyerekülésében – Magyarországon ez az irány is jóval lassabban terjed, bár most már a magyar kereskedők is azt állítják, hogy a szülők egyértelműen keresik a háttal bekötött alternatívákat, csak később, 4 éves kor körül jön az az igény, hogy a forgatható gyerekülésben, menetiránnyal szemben legyen a gyermek.

Pedig a legnagyobb probléma – miszerint egy gyermek feje arányaiban nagyon nehéz, és egy frontális balesetnél az erőhatások nagyon súlyos gerincsérüléseket okozhatnak a fej ostorcsapásos kilengéséből – ugyanúgy probléma egy 5-6-7 éves gyermeknél is, mint egy kisgyereknél, és éppen emiatt az igazán biztonságos gyerekülés teljes élettartama alatt menetiránynak háttal van az autóban. Ezt a vonalat képviseli az a BeSafe Stretch is, aminek a töréstesztjét élőben is megnéztük.

Ez az ülés egy prémium kategóriás cucc, itthon körülbelül 200 ezer forintba kerül, cserébe viszont a gyermeket 6 hónapos korától körülbelül 7 éves koráig (maximum 125 centiig és 36 kilóig) elkíséri, és mivel egy strapabíró alumínium váz köré épül, és a belső felépítése is elég tartós, így 15 éves ciklusra tervezve akár két gyermeket is ki tud szolgálni egymás után.

Jó ülést kell venni, de a bekötésnél se hibázz!

Nekem elsőre furcsa volt, de ez a gyerekülés nem ISOFIX-es. A gyáriak állítása szerint az ISOFIX ugyan egy nagyon egyszerű, és gyakorlatilag elronthatatlan sztenderd, ami nagyon praktikus a gyakran ki- és beszerelt üléseknél, a hagyományos, biztonsági öves beépítés is tud legalább annyira biztonságos lenni, ha a felhasználó jól építi be, és persze az sem árt, ha egy ilyen ülés nincs túl sokszor ki- és beszerelve, mert nyilván macerásabb, mint egy ISOFIX-et kattintani és utána bekötni az övet.

Ez az ülés alul az autó padlólemezére támaszkodik fel egy lábbal, maga az üléshéj pedig elképesztően merev, így egy esetleges ütközéskor a gyerek stabil üléspozícióban marad, illetve ezzel a megoldással jobban variálható is az ülés, mivel a gyerek magasságához lehet állítani az üléstámla és a láb közötti távolságot. Emellett dupla üléshéj is van, amiből a külsőt ki lehet szedni, ha a gyerek kinőtte. A bekötéssel kapcsolatban volt egy nagyon aranyos mondat a bemutatón: az ISOFIX nélküli kategórián belül nem az easiest, tehát legegyszerűbb, hanem most uncomplicated, tehát legkevésbé bonyolult kifejezés kissé nyakatekert, pozitív előjelű változatát használták, ebből azért érezhető, hogy nem sokszor akarod te majd kivenni ezt az ülést, ha egyszer normálisan benn van.

A BeSafe forgalmazói szerint a magyar vásárlók is elég tudatosak: mire eljutnak addig, hogy elmennek egy boltba, hogy megnézzék a gyereküléseket, addigra jellemzően van egy képük arról, hogy mit szeretnének venni, nagyjából ismerik az ADAC-tesztek győzteseit, és nagyjából a márkákkal is képbe helyezik magukat – nem volt még gyerekem, de elsőre azt gondoltam volna, hogy ezekbe a tesztekbe csak egy nagyon szűk réteg mászik bele, és a legtöbben azt veszik, amit a boltban ajánlanak nekik. Soha rosszabb tévedést.

Az ADAC-teszt egy jó kiindulópont, és viszonylag komplex képet ad a gyerekülésekről, ha figyelembe vesszük az ár/érték arányt, a kényelmet, a tisztíthatóságot és csomó egyéb szempontot is, biztonsági téren azonban sokkal pontosabb és alaposabb a svéd Plus teszt, ami kizárólag törés-szempontból közelíti meg az üléseket, és a tesztbabákban elhelyezett szenzorok adatait elemzi sokszorosan. Nem pontrendszerrel értékel, hanem annyit mond, hogy egy ülés átment-e: ezt is érdemes megnézni, ha fontos a jó gyerekülés, márpedig mire költsön az ember, ha nem az utódai biztonságára.

A törésteszt előtt megnéztünk pár elrettentő videót a menetirány szerint beépített gyerekülésekkel csinált töréstesztekről, csak hogy érezzük: van az a pillanat, amikor egy 50 km/h-s tempóval bekövetkezett baleset sem történik meg maradandó egészségkárosodás, vagy rosszabb esetben akár halálos kimenetel nélkül, és mikor már mindenki kellően hangulatban volt, akkor jött a törésteszt.

A BeSafe Stretch menetiránynak háttal, sztenderd próbababával bekötve, a sebesség körülbelül 55 km/h, a megállás pedig szinte azonnali, tehát egy falnak csapódást szimuláltunk. Az iPhone-os rövid videó mellé hamarosan érkezünk egy hosszabb, elemzős felvétellel is, de addig is: a lábak ugyan fejmagasságig felcsapódtak az ülésben, de a fej és a gerinc semmilyen károsodást nem szenvedett, az ülésben pont annyit mozdult a gyermek, amennyi a szervezetnek az egészséges reagáláshoz kell. Az ülés váza és a lába egyben maradt, és maradandó sérülés a szenzorok által számított adatok szerint nem történt.

Tanulság: 4 éves kor után sem hülyeség a menetiránynak háttal beépített gyerekülés, az ISOFIX csak egyszerűsít, de nem záloga a biztonságnak, a jó bekötés nagyon fontos, és ha egyszer veszel egy drága és jó gyerekülést, az még a második gyermeked is kiszolgálhatja.