20 formabontó kormánykerék tanulmányautókban

Az autótörténelem elmúlt nyolc évtizedének különleges kormánykerekeiből válogató cikkünk folytatásában a szabadabban szárnyaló fantáziával épített tanulmányautókban debütált elképzeléseket gyűjtöttük össze a teljesség igénye nélkül. A funkciójuk szerint ezúttal öt kategóriába soroltuk a megszokottól eltérő darabokat.

1. Az irányítás forradalma

Az ötvenes-hatvanas évek sci-fi hangulatú amerikai tanulmányautóiból rendszerint hiányzott a jól ismert kormány, az 1965-ös Ford Wrist Twistet például nevéhez hűen csuklóból lehetett vezetni. Működőképes példány is létezett belőle, mégsem volt elég üzembiztos ahhoz, hogy piacra merjék dobni. Szintén működött 1965-ben a kinézete és a neve alapján is ultra-menő Chevrolet Turbo Titan III. A vontató elsősorban a gázturbinás hajtással haknizott, de volt egy szalagos magnóra emlékeztető irányítópultja is. A projekt hamvába holt, a több kiállításon is látható prototípust végül bezúzták. Kár érte!

A nyolcvanas évek közepére több autógyártó is elkezdett hinni benne, hogy karokkal jobban irányítható egy autó, mint a bevált kormánnyal, mégis az Italdesign-féle 1986-os Oldsmobile Incas hozta ki a legtöbbet a műfajból. A korszakos digitális kijelzőin sem jelenített meg annyi funkciót, mint amennyit a kezelőfelületre zsúfoltak, a sirályszárnyas tanulmányautó vezetése komoly agymunkát igényelt. A japánok tanultak is a hibájából, a 2011-es Honda EV-Ster már alig kapott gombokat, mégsem lehet véletlen, hogy azóta sem dobtak piacra egy szériaautót sem hasonlóan kinéző kormánypótlóval.

2. Újragondolt elrendezés

Kerek kormánnyal is lehet újat mutatni. Az 1971-es Torinói Autószalonon makettként látható Maserati Boomerangot 1972-re már működőképes, sőt, rendszámos autóként is megépítette az Italdesign, így éppen elegen tapasztalhatták meg, miért nem gyárt senki még hasonlót sem. A karima túl közel került az összes műszert és kapcsolót tömörítő konzolhoz, ami sokat rontott az élményen, és megnehezítette a kezelését. Ilyesmivel a rivális Bertone stúdió is próbálkozott 1978-ban, de a tenyér érintését imitáló tömböt a Lancia Sibilóban már nem zsúfolta tele, a kapcsolókat inkább több ponton szórta el.

Két év múlva egy sokkal földhözragadtabb ötlettel rukkoltak elő, a szintén barnába öltöztetett Lamborghini Athon kormányának működése mégis komoly fejtörést okozott mindenkinek, aki csak belenézett az extravagáns utasterébe. Szinte képtelenség volt megfejteni, hogyan forog ez a dizájnelem. Márpedig forognia kellett, a Silhouette V8-asa nem dísznek került bele. Az olaszok egy videóval leplezték le a trükköt. Vigyázat, kissé illúzióromboló! Művészinek sokkal kevésbé neveznénk az Italdesign-féle kormányt, bár az 1982-es Lancia Orca műszerfala simán lehetne a nyolcvanas évek autóiparának szobra.

3. A jövő hírnökei

A világ egyik első alul és felül is lecsapott kormányát az 1963-as Genfi Autószalonra készült Chevrolet Testudo tanulmányban mutatta be Giorgetto Giugiaro, aki először kapott szabad kezet egy autó tervezésében. Annyira megszerette a kupét, hogy meg akarta tartani, de a Bertone nem volt hajlandó lemondani róla. Egy reklámfilm forgatásán összetörték, és csak a kilencvenes években restaurálták. Az évtized végén a BMW megmutatta a jövőjét, a Z22 1999-ben 70 különböző ötletet és 61 bejegyzett szabadalmat vonultatott fel, ezek egy része ma már elérhető a bajoroknál.

Az iX-ben hasonló alakú kormány fokozza a futurisztikus hangulatot, de a mechanikus helyett elektronikus összeköttetés, a váltógombok és a beépített ujjlenyomat-olvasó is olyan fejlesztések voltak, melyek hallatán már fel sem kapjuk a fejünket. Bár nem valósult meg az elképzelésük (2002-ben a General Motors abban bízott, hogy a hidrogéncellás, mechanikus kapcsolat nélküli kormányművel felszerelt Hy-Wire 2010-re gyártásba kerül), mindkét elven jelenleg is dolgoznak a mérnökök, hamarosan talán elterjednek az olyan szarvkormányok is, mint a Citroën 2005-ös ByWire víziója.

4. Kijelzőket mindenhova!

Sokan újkori hóbortnak tartják, de a különböző képernyőkkel évtizedek óta kísérleteznek az autógyártók. Az 1981-es, Bertone-féle Mazda MX-81 Aria tanulmány kormányának közepére egy kis képcsöves tévé került, körülötte a gombok és a kapcsoló panelek a korabeli személyi számítógépekre hajaztak, de a futószalagszerűen forgatható kormány is elborult látomás volt. Egy kis őrültségért nem mennek a szomszédba a franciák sem, a 2000-es Citroën Osmose vezetője elméletben egy lámpabúrát tekert, amit egy óriási kijelzőnek szántak. Nem bánjuk, hogy tanulmány maradt...

A fantázia és a funkció arányát jobban sikerült belőni a 2011-es Tubik esetében. A TUB és a Type H futuriszikus újragondolása dízel hibrid hajtást, hidropneumatikus futóművet és sirályszárnyas ajtókat kapott, ja meg egy érintőképernyőt a fix középrész körül lebegni látszó kormány közepére. Nem biztos, hogy éjjel szívesen nézegetnénk, kívülről viszont csinosabb, mint a vízforralóról mintázott Osmose. Aki viszont ennél elegánsabbra vágyik, nézzen bele az Aston Martin DBX 2015-ös tanulmány változatába, de ne lepődjön meg, hogy ebből végül nem sok maradt a szériagyártásig.

5. Joystick az autóban

Figyelemfelkeltés helyett a svédek az autózás biztonságát és hatékonyságát célzó európai Prometheus (PROgraMme for a European Traffic of Highest Efficiency and Unprecedented Safety) program kedvéért próbálkoztak a joystick beépítésével egy Saab 9000-be. Sikerült nekik, kitartó tesztelés után rájöttek, hogy a klasszikus kormánynál nincs precízebb eszköz egy autó irányítására. Már csak azt kérdeznénk meg Safranektől, hogy mennyibe került a kísérlet? Azt tudjuk, hogy a Mercedes 1996-os, F200 Imagination tanulmánya valakinek 10 millió dollárt ért. Meg tudjuk érteni.

Ez volt a németek egyik legvagányabb prototípusa a 90-es években, egyszerre viselte a W220-as S-osztály lámpáit és a C215-ös CL arányait. Szimmetrikus műszerfaláról hiányzott a kormány, helyette egy joystick foglalta el a váltó helyét. Ez is működő, vezethető autó volt, és ez a technológia sem érte meg a sorozatgyártást. Ehhez képest a BMW is épített az E46 Compactba egy kontrollert 2002-ben.

Az ötlet még 2020-ra sem ment ki a divatból, az Ioniq 6-ot bevezető Hyundai Prophecy két karral reformálta meg. Nevéből kiindulva lehet, hogy a dél-koreaiak tudnak valamit a jövőről?

Minden, a cikkben említett autóról és koncepcióról van képünk a galériában, érdemes végiglapozni!