2023.08.12. 06:39

Az autózás romantikájának fontos része a márkák lelkes kísérletezése, ennek köszönhetően számtalan izgalmas megoldás született az elmúlt évtizedekben. A teljesség igénye nélkül, az újítás szándéka szerint csoportosítottuk a rendkívüli megoldásokat.

1. Könnyebb manőverezés - Chevrolet (1940)

Mielőtt az ötvenes években opcióként megjelent a szervókormány, a parkoláshoz térlátás mellett izmokra is szükség volt. A Chevrolet 1940-ben egy 12,50 dolláros extrával próbálta könnyebbé tenni a sofőrök dolgát, a kormánykerékbe épített, kissé ortopéd hatású, forgó fogantyúért azonban nem lelkesedtek a vevők. Két év után le is került az árlistáról, emiatt kifejezetten ritkaságnak számít a megőrzött vagy restaurált példányokban. Később bezzeg mekkora divat lett az utólagos tekerőgomb!

2. Kényelmesebb beszállás - Iso Isetta (1953)

A hűtőgépeket és robogókat is gyártó Iso háromkerekű buborékautójának speciális ajtaja miatt egy beszálláskor előrebillenő kormányoszlopra volt szükség, amit egyedülálló konstrukció létére egyszerűen és olcsón oldottak meg. 1954-ben, a Mercedes-Benz 300 SL a magas küszöb ellensúlyozására kapott 90 fokban lebillenthető kormánykereket. Mellettük az 1961-es Ford Thunderbird P állásban 46 centivel jobbra tolható, Swing Away kormánya csak azt üzente, Amerikában minden lehetséges.

3. Kis elfordulási szög - Messerschmitt KR200 (1955)

A háború után a repülőgépgyártástól eltiltott Messerschmitt elérhető árú buborékautója közel állt egy becsomagolt, háromkerekű motorkerékpárhoz. Kis kormányszöge miatt elég volt egy fordított szarvkormányt beépíteni, ez a fentről bemászást is könnyebbé tette. A Knight Riderben később halhatatlanná vált alkatrész újabban a Tesla Plaid modelljeiben jelent meg. A Lexus annyival jár előrébb, hogy az RZ kísérleti fázisú, fizikai kapcsolat nélküli kormánya a KR200-éhoz hasonlóan csak kis szögben fordul el.

4. Jobban látható műszerek - Citroën DS (1955)

Egy avantgárd luxusautónak miért pont a kormánya lett volna hagyományos? A Citroën nem a karima alakjával játszott, a franciák egyküllős kialakítással érték el, hogy a műszerek a lehető legjobban láthatók legyenek. A futurisztikus megoldás a márka védjegyévé vált, és évtizedeken át kitartottak mellette. A hasznos trükköt az 1976-ban leleplezett, szintén extravagáns Aston Martin Lagondában is elsütötték, ott egy hatalmas, folyadékkristályos kijelzőkből álló műszer olvashatóságát segítette, már amikor működött...

5. Jobb helykihasználás - Mercury Turnpike Cruiser (1957)

Az ötvenes években egymásra licitált a három detroiti óriás, minden új modellnek szüksége volt különös ismertetőjelre. A Fordhoz tartozó Mercury 1957-es modellévre szánt újítása volt a kilátást javító, lecsapott tetejű kormány, a Wartburg viszont inkább az alsó félkör átmérőjét csökkentette a térdek javára, először 1962-ben. Pont 50 év múlva a Peugeot az első 208-as bemutatásakor lépett piacra a megosztó i-Cockpit műszeregységgel, amihez szükség volt egy alul-felül lapított formájú kormányra is.

6. Kézreálló váltógombok - Edsel (1958)

Szintén a Fordnál volt bevett szokás, hogy gombokkal lehetett az automata váltó fokozatait kiválasztani. Ezen is csavartak egyet az Edsel bevezetésekor, többnyire feláras extraként a kormány közepén szórták el a gombokat. Ahogy a komplett almárka, az ötlet sem vált be, sokan a kürt helyett a váltót találták el, ráadásul az elektronikája is megbízhatatlan volt.  Működött, mégsem futott be karriert a Chris Bangle-féle, 2001-es BMW 7-es kormányának karimáján elhelyezett váltókapcsoló sem.

7. A kör négyszögesítése - Plymouth Fury (1960)

Fontos volt az 1960-as modellév a Fury számára, az első önhordó karosszéria mellett az új Ram szívórendszer és a Slant-Six sorhatosok is akkor debütáltak, ezt szögletes kormánnyal ünnepelte a Chrysler. A látványos, bár ergonómiailag nem különösebben kényelmes újítást az autóhoz passzoló kéttónusú fényezéssel vagy a korábban is elérhető, átlátszó műanyag burkolattal lehetett fokozni. A Quartic kormányról hírhedtté vált az 1973-as Austin Allegro is, ma viszont kezd divatba jönni ez a bizarr ötlet.

8. A szimmetria vajon mi? - Renault 5 Turbo (1980)

Amikor Jean Terramorsi 1976-ban ütőképes raliautót akart faragni a Renault 5-ösből, a középmotoros, turbófeltöltős, kiszélesített apróság átrajzolását a Bertone stúdióra bízta, ahol Marcello Gandini és Marc Deschamps álmodott merészet. Élénk színekbe burkolt utastere, űrkorszaki műszerei és aszimmetrikus kormánya is az olaszoknak köszönhető. Hasonlóan extravagáns volt 1985-ben a repülőgépekre utaló műszerek mellett adaptív, elektrohidraulikus szervórásegítéssel felszerelt Subaru XT korabeli japán szokás szerint gombokkal megszórt kormánya is.

9. Fix gombok, formázott légzsák - Citroën C4 (2004)

A kétezres években mindent megtettek saját identitásukért a franciák. A C4-et például klasszikus sziluettel, középre helyezett műszerekkel, természetes fénnyel megvilágított LED kijelzővel, beépített illatosítóval és fix középrészű kormánykerékkel emelték ki az átlagból. A számos kormányon elhelyezett gombot minden esetben ugyanott találta a vezető, akit ennek a megoldásnak hála formázott és nagyobb méretű légzsák védett. Akkoriban minden Citroën ilyet kapott, később mégis felhagytak vele.

10. Pályára optimalizálva - Pagani Zonda R (2009)

Kizárólag versenypályás használatra tervezték a Huayra technikájának tesztelésére szolgáló Zonda R-t, így lehet, hogy a Zonda F-ből csak az alkatrészeinek 10%-át vették át. 6,0 literes, V12-es Mercedes motorjához hatfokozatú szekvenciális váltót kapcsoltak, és ha már a pályán harcol a legjobb köridőért a pilóta, egyik műszer sem olyan fontos, mint a fordulatszámmérő, be is építették a kormány közepére! Ha nem is ott van a legjobb helyen, egy ilyen szellemes ötlet mindig igazi csemege a rajongóknak.