Kütyü az anyáknak

2006.08.29. 10:30

Ezt elolvasni sokkal bonyolultabb, mint az iGO-t kezelni. A magyar fejlesztésű program egyik nagy előnye az egyszerű használhatóság. A másik a rendkívül jó grafika. Látszik, hogy olyanok rajzolták, akik előtte játékprogramokat fejlesztettek, ahol a könnyű értelmezhetőség és a látvány egyformán fontos. Két alapvető nézet közül választhatunk, a VEZETÉS módban a térkép mellett láthatjuk a következő manőver módját, és az addig megteendő távolságot, a pillanatnyi sebességet és a végcél eléréséig számított időt.

A TÉRKÉP üzemmód leginkább egy számítógépes program teljes képernyős változatára hasonlít, itt akkor juthatunk többletinformációkhoz, ha a képernyőre kattintunk. Mindezeket még kombinálhatjuk a két és háromdimenziós megjelenéssel, éjszakai üzemmóddal, változtathatunk a látószögön, és még egy csomó beállítással szabhatjuk igazán személyre a programot - de már az alapbeállításokkal is jó. Bevallom, én unaloműzőnek is használom, a TÉRKÉP üzemmód annyira jól el tud szórakoztatni, ahogy az új képrészletek előtűnnek a fog of war-ból, vagyis a messzeség ködéből...

Persze ez a megjelenítési mód sem tökéletes. Amennyiben lenne rá lehetőségem, belegyúrnám a TomTom-on megismert lehetőséget, amely sávokra bontva mutatja az utat a nagyobb kereszteződések előtt, mert ez jobban áttekinthető megoldás. Sokan nem tudnak megbarátkozni azzal, hogy a sebbességünktől függ, forduló előtt mennyivel figyelmeztet az iGO a manőverre, ők állandó távolságokat szeretnének. A POI, vagyis az érdekes és hasznos pontok adatbázisa is messze van a tökéletestől. Egy eldugott falusi földutat nagyobb biztonsággal lehet vele megtalálni, mint egy nagyvárosi vendéglőt, de szerencsére az iGO fejlesztői is ismerik ezt a problémát, és szívesen veszik a honlapra beküldött hibajavításokat.

Én az iGO PDA-n futtatható változatát használom, és persze nem hagyott nyugodni a kisördög, amíg össze nem tudtam hasonlítani a memóriába égetett PNA-s változattal. Minden kütyümániás tudja, milyen volt az a szőrmeresztő élmény, amikor egyszerre két navigációs izén szólalt meg enyhe uniszónóban a kedves géphang, hogy: újratervezés! Én arra tippeltem, hogy a céleszköz Mio C310 gyorsabb lesz, mint a sokoldalúbb Mio 169, de tévedtem. Gyakorlatilag egyformán dolgoztak, a beépített Sirf III-as GPS vevő is kitett magáért, és gyors indításnál nagyjából egyforma idő kellett, hogy megtalálják a műholdakat. Ez tulajdonképpen nem nagy meglepetés, gyakorlatilag azonos alkatrészek bújnak meg az eltérő külső mögött.

Mégis elgondolkoztam egy röpke pillanatra, hogy lecserélem a PDA-mat egy Mio 310-re, mert az újdonság varázsa elbűvölt. A kis kézi kütyümet amúgy is főleg navigálásra használom, és csak egyetlen funkció van, amit a kézi navigátoron nem tudnék elérni, ez az ezernyi CD-m részletes katalógusa. Meg a játékok. Unaloműzőnek jók, de a PNA-ba beépített játékok hamar megunhatók, a szerepjáték meg gyakorlatilag kezelhetetlen.

Mio C310 navigáció

  • 1622
    Kéne
  • 159
    Nem kéne

Viszont a Mio 310 annyira szép! Kecses, jó hozzáérni, minőségi anyagokból készült, feltűnő, de nem hivalkodó tárgy. A navigálás zsigeri képessége mellett pár játékkal is szórakoztatni tudja a gazdáját, képes MP3-kat lejátszani és üzemel mint képmegnéző eszköz. A beégetett iGO térkép az elérhető legjobb, ha Kelet-Európában barangolunk, is bizonyítottan nem rosszabb, mert ugyan azt az adatbázist használja, ha a kontinensünk nyugati felére tévedünk, mint a konkurensek. A szerencsére rendszeres iGO frissítések feltölthetők a Mio310-re, így nem maradunk le a frissen átadott autópályaszakaszok navigációs rendszerrel való kipróbálásának élményéről.

Kütyümániások riadó! Úgy tűnik anyukám a példa arra, hogy egy olyan PNA, mint a Mio C310 szörnyen hétköznapi tárggyá fog válni, így új tárgyakra kell koncentrálni, amikkel ki lehet tűnni a tömegből.