Pénzzel szőnyegbombáz Amerika, mégsem örül mindenki
Az inflációellenes törvénycsomag autóipari vonatkozásai
Amerika összességében a világ legnagyobb, éves szinten pedig a második legnagyobb szennyezője Kína után, ezért is nagy eredmény az augusztus 16-án törvénybe iktatott inflációellenes csomag (Inflation Reduction Act - IRA), amely összesen 740 milliárd dollárt pumpál különböző szektorokba, hogy növelje az ország gazdasági versenyképességét és szociális stabilitását. A csomagon belül is történelmi jelentőségű figyelmet kapott a klímavédelem: 369 milliárd dollárt szánnak a területre a következő 10 évben, ez Magyarország GDP-jének kétszerese.
Minthogy 2016 óta a közlekedés/szállítmányozás az ország összkibocsátásának legnagyobb forrása (megelőzve az energiaszektort és az ipart), az új törvény autóipari implikációi is komolyak lesznek, amelyek, bár egy óceánnal arrébb vannak, nem maradnak meg a kontinensen. A közvetlen gazdasági következmények mellett puha hatásokat is várnak a szakértők: az Egyesült Államok a világ legnagyobb és legfejlettebb gazdaságaként példát mutat a klímavédelemben, egyúttal versenyre buzdít – az autóipari rendelkezések azonban arra utalnak, hogy pont az USA az, aki komoly lemaradást próbál behozni.
Villanyautó-támogatás feltételekkel
Az IRA (teljes szöveg itt, lényegi rész a 373. oldaltól) egyik fontos elemét, a villanyautókkal kapcsolatos adójóváírási gyakorlatot a külföldi gyártók élesen bírálták, a támogatások szűkítése szerintük diszkriminatív, ráadásul tágabb keretben értelmezve rövid távon vissza is vetheti a villanyautók iránti keresletet. Az új szabályozás értelmében maximum 7500 dolláros adójóváírás vonatkozik minden tiszta üzemű járműre, legyen szó pluginról vagy teljesen elektromos hajtású modellről, amennyiben az teljesít bizonyos feltételeket. Az eddigi, 200 ezres darabszámmal megszűnő támogatási küszöböt is megszüntetik, amelynek a legnagyobb nyertese a Tesla lehet, hisz ők már bőven több autót adtak el a fenti számnál.
Ezek közül több is a progresszív irányt képviseli, és valóban a tömeges elterjedés irányába mozdítja a villanyautózást, egyszersmind tükrözi, hogy a technológia felülről lefelé irányuló terjedése egy következő szakaszba lépett: a villanyautózás már nem feltétlen úri huncutság, sőt: mind a támogatandó autó ára, mind az igénylő keresete felső határhoz van kötve. SUV-k, pickupok és egyterűek esetén 80 ezer dollár (~32 millió forint), normál személyautók esetén pedig 55 ezer dollár (~22 millió forint) alatt él a támogatás. Az USA-ban értékesített villanyautók átlagára 66 ezer dollár (~26 millió forint) körül mozog, az IRA-tól azt várják, hogy a gyártók igyekeznek majd a küszöbértékek alá szorítani az árakat.
A jövedelem felső határát az igénylők családi állapota határozza meg: egyedülállóként 150 ezer dollár alatt, családfők esetén 225 ezer, két igénylő (pl. élet-/házastársak) esetén pedig 300 ezer dolláros összkereset alatt igényelhető támogatás. További kiemelkedő pozitívum, hogy ezentúl használt villanyautóra is lehet támogatást igényelni: a jóváírás mértéke ez esetben legfeljebb 4000 dollár (~1,6 millió forint), ami nem haladhatja meg a vételár harmadát, az autó nem lehet fiatalabb két évnél, és az éves kereseti maximumok is alacsonyabbak: 75 ezer, 112,5 ezer, illetve 150 ezer dollár a felső határ. A Nemzetközi Valutaalap szerint az amerikai jövedelmek mediánja 68 ezer dollár.
Made in USA (is a Musk)
A fenti kitételeket ünnepelte is a mainstream média, a támogatást az Amerikában készülő alkatrészekhez kötő kitételekről azonban jóval kevesebb szó esett, arról még kevesebb, hogy ezek milyen hatással lesznek az amerikai villanyautópiacra. A fent már említett árküszöb mellett további feltételeknek kell teljesülni, közülük a legfontosabb, hogy az akkucellához használatos nyersanyagoknak (lítium, grafit, nikkel stb.) meghatározott arányban az USA-ból vagy egy azzal szabadkereskedelmi egyezményt fenntartó országból kell származnia. Az alábbi táblázatokban foglaltak nem véglegesek, mert nem egyértelmű, hogy a Mexikóban és Kanadában készülő modellekre milyen szabályok vonatkoznak.
Túllépi az árküszöböt | Az ár megfelel, de nem az USA-ban készül | A szigorításig jogosult a támogatásra |
Audi A7 TFSI e Quattro plug-in hybrid | Audi Q5 TFSI e Quattro plug-in hybrid | Chrysler Pacifica Hybrid |
Bentley Bentayga Hybrid | BMW X5 xDrive45e | Ford Escape Plug-In Hybrid |
BMW 530e xDrive | BMW 330e and 330e xDrive | Jeep Wrangler 4xe |
BMW 745e xDrive | Hyundai Tucson Plug-In Hybrid | Jeep Grand Cherokee 4xe |
Range Rover Plug-In Hybrid | Hyundai Santa Fe Plug-In Hybrid | Lincoln Aviator Grand Touring |
Range Rover Sport Plug-in Hybrid | Kia Niro Plug-In Hybrid | Lincoln Corsair Grand Touring |
McLaren Artura | Kia Sorento Plug-In Hybrid | |
Porsche Cayenne E-Hybrid | Lexus NX 450h+ | |
Porsche Panamera 4/S E-Hybrid | Mini Cooper SE Countryman ALL4 | |
Mitsubishi Outlander Plug-In Hybrid | ||
Toyota Prius Prime | ||
Toyota RAV4 Prime | ||
Volvo S60 Recharge Extended Range | ||
Volvo V60 Recharge Extended Range | ||
Volvo XC60 Recharge Extended Range | ||
Volvo S90 Recharge Extended Range | ||
Volvo XC90 Recharge Extended Range |
Az arány 2023. december 31-ig 40 százalék, utána 2026. december 31-ig évente emelik az arányt egészen 80 százalékig. Az akkumulátor további alkatrészeit (akkupakk, hűtőrendszer, menedzsment stb.) még szigorúbban kezelik: 2024-ig 50 százalék a kötelező hazai tartalom, 2029-től kezdve viszont 100 százalékban az USA-ban kell készülniük. A fentiek mellett a helyi gyártás/összeszerelés is kötelező lesz, ezzel Joe Biden voltaképpen tartja a kampányában tett ígéreteket, a klíma mellett a hazai munkaerőnek is igyekszik kedvezni.
Túllépi az árküszöböt | Az ár megfelel, de nem az USA-ban készül | A szigorításig jogosult a támogatásra |
Audi E-Tron GT | Audi E-Tron SUV and Sportback | Chevrolet Bolt EV |
BMW iX | Audi Q4 SUV and Sportback | Ford Mustang Mach-E |
Genesis G80 Electrified | BMW i4 | Ford E-Transit |
GMC Hummer EV | Fisker Ocean | Ford F-150 Lightning |
Lucid Air | Genesis GV60 | Nissan Leaf |
Mercedes-Benz EQE | Hyundai Kona Electric | Volkswagen ID.4 |
Mercedes-Benz EQS | Hyundai Ioniq 5 | Tesla Model 3 |
Porsche Taycan | Jaguar I-Pace | Tesla Model Y |
Rivian R1S | Kia EV6 | |
Rivian R1T | Kia Niro EV | |
Mazda MX-30 | ||
Mini Cooper SE | ||
Polestar 2 | ||
Subaru Solterra | ||
Toyota BZ4X | ||
Volvo C40 Recharge | ||
Volvo XC40 Recharge |
A feltételek közül több már a törvénybe iktatás pillanatától él, így Biden augusztus 16-i aláírásával egyidőben az Egyesült Államokban forgalmazott 72 villanyautó/plugin 70 százaléka elesett a támogatástól, fontosabb azonban, hogy a 2023. január elsejétől érvényes feltételeknek még ennél is kevesebb, alig néhány modell felel majd meg. Ez azért jelent problémát, mert egy-két évbe is beletelhet, mire kiépülnek a megfelelő ellátási láncok, amelyek nagy mennyiségben biztosítani tudják a szükséges nyersanyagot/alkatrészeket. A rendelkezés kritikusai szerint rövid távon mindez visszavetheti a villanyautók iránti keresletet, mivel a 7500 dollár egy elektromos személyautó árának tizedét is jelentheti.
Utolérni Kínát és Dél-Koreát - de inkább Kínát
A szabályozás szigora nem ok nélküli, Amerika - de Európa is - le van maradva akkugyártásban, a villanyautó-ipar keletre torzult: a világ legnagyobb akkumulátor-gyártói között kizárólag kínai, dél-koreai és japán vállalatok szerepelnek, az arányok még látványosabbak, ha tudjuk, a teljes piac 70 százalékát négy cég, a CATL (35%, Kína), az LG Energy Solution (15,9%, Dél-Korea), a BYD (11,1%, Kína) és a Panasonic (9,9%, Japán) fedi le, amelyek többek között a Teslát, a Hyundai-Kiát, a BMW-t, a Volkswagen-csoport márkáit és a General Motorst is ellátják akkumulátorokkal. Ha az USA legnépszerűbb villanyautóit nézzük, többségében szintén külföldi akkubeszállítókat találunk, további kiragadott példa, hogy a CATL piaci kapitalizáció szerint (195 milliárd USD) nagyobb, mint a Ford, a General Motors és a Stellantis együttvéve.
A belső égésű motorok 2035-2040-es betiltásának fényében egy ennyire egyoldalú beszállítói piac nemcsak gazdasági hátrány, de a nyersanyag- és beszállítói függés nemzetbiztonsági szempontból is kockázatot jelent. Az USA-nak különösen, ha a legnagyobb ellenfeléről, Kínáról van szó, ami ráadásul tudatosan, a Made in China 2025 stratégia keretében építi a villanyautó-ipari dominanciáját: a hazai nyersanyagkészletek mellett afrikai, afganisztáni és dél-amerikai bányák fölött is igyekszik befolyást szerezni. Félelmetesebb, hogy középtávon a technológiai importtól is szeretnének megszabadulni.
A fentiek alapján nem túlzás az IRA kivételező támogatása, még ha némileg protekcionista és a szabad versenyt befolyásoló mellékzöngéket pendít is meg. A trendek megfordítására már most is vannak törekvések, a jövőben egyre több márka gyártana akkumulátorokat házon belül, és fektet be bányákba; gazdag lelőhelyek is elő-előkerülnek – Németország után Törökországból is érkezett hír a kínai készleteket elsápasztó lítium/ritkaföldfém-készletről – , de a Biden adminisztráció kihasználta az egyszeri alkalmat*, hogy szembemenjen a kínai hegemóniával.
*valószínűleg jó pár évig nem lesz olyan felállás az amerikai törvényhozásban, amivel sikerülhet keresztülvinni egy ekkora csomagot.
Letörni a Zöld Ázsiót
A fenti támogatások csak töredékét képezik az IRA-ban foglalt intézkedéseknek, amelyek várhatóan nem veszítik el a lendületüket a bürokráciában. David Roberts szakértő szerint azért lehet hatékony a csomag, mert egyszerű és holisztikus: óriási mennyiségű pénzzel szőnyegbombázzák a klímabarát technológiákat, az összeset, mondván, jelenleg nem válogathatnak az eszközökben. A megújulókra való átállást így nem is annyira a fosszilis tüzelőanyagok, szénerőművek, stb. aktív visszaszorításával szeretnék elérni, a cél inkább az, hogy a tiszta energiát tegyék olcsóbbá, így az emberek maguktól átállnak majd (számítások szerint az IRA háztartásonként havi 27-112 dollárral csökkenti a rezsit 2030-ig). Ehhez a green premiumot, a környezetbarát technológiák felárát szeretnék kioltani a támogatásokkal: a leghatékonyabb előállítási módok esetén akár tizedére is csökkenhet a zöld-hidrogén kilója (3,39$-0,39$), de a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF) gyártását is szubvencionálják akár 1,75 dollárral gallononként.
Most a legtöbben ideiglenes visszaeséssel számolnak, hisz jelentősen szűkül a támogatandó járművek köre, de hosszú távon az IRA 7-12 százalékkal növelheti a villanyautók arányát a mostani adaptációs görbéhez képest. A közúti közlekedésből származó emissziót legrosszabb esetben szinten tartják, jobb esetben pedig 2 százalékkal csökkentik. Az IRA egésze jóval látványosabb eredményt ígér, több független forrás is 32-42 százalékos GHG megtakarítással számol a 2005-ös szinthez képest, az IRA nélküli 24-35 százalékhoz képest. Mindez 439-660 millió tonna mínusz, ami Kalifornia és Florida éves kibocsátása együttvéve. Összehasonlításképp, Obama 90 milliárdos csomagja már 2009-ben is gyökeres változásokat hozott az ország energiaiparában. Ha a mostani csomag eredménye is négyszeres lesz, a klímának valamivel kevésbé, a kínai és koreai vállalatoknak valamivel jobban fog kaparni a torka.