Általában havi szinten érkeznek lopással kapcsolatos levelek a szerkesztőségbe. Magunk is szembesültünk már a ténnyel: eltűnt az autó, vagy épp egy könnyen leszerelhető alkatrész. Nem okoz hát nagy fejtörést megfigyelni, hogy az autótolvajlás alacsony szintjén (alattuk már csak a narkós rádiólopók állnak) mi a menő mostanság.
Nemrégiben kollégánk fekvőlámpás Mercedese tűnt el. Ez volt a harmadik, vagy a negyedik, amelyről tudunk, több helyről is kaptuk a visszajelzést, hogy a gazdasági helyzetnek köszönhetően ismét keresettek lettek a vén zöldségesek tőlünk keletre, és persze Afrika északi régióiban. Egy idehaza 300 ezer forintot érő 123-as Mercedest minden további nélkül értékesíteni lehet Algériában, Tunéziában vagy Marokkóban 2000 euró körüli áron, ez pedig sokaknak megéri a kockázatot. A vén kotyogók tulajdonosai legyenek résen!
Nem kell azonban ilyen messzire menni, hiszen egyre több az alkatrésztolvaj. Azok pedig visznek mindent, de leginkább a sokat érő, gyorsan leszerelhető, és/vagy ritka alkatrészeket.
Legutóbb Gyula írt nekünk levelet, aki október 30.-án szembesült azzal, hogy Budapest belvárosában sem lehet a ház előtt hagyni az autót: pár éves Fiat Scudójáról vágták le szépen, sebészi pontossággal az aranyat érő katalizátort. A 110-140 ezer forintos nettó alkatrészár elég indok arra, hogy – finoman szólva – felbosszantsa az embert. A kilencvenes évek végén volt már egy katalizátoros időszak, most úgy tűnik, ismét keresett cikk lett - a benne lévő platina miatt is szeretik a fémkereskedők. A hangtalan működésű Beta csővágót 50 ezer forintért már be lehet szerezni.
A tolvajok közkedvelt alkatrész-listáján azonban szinte állócsillagnak tekinthető a Nissan Vanette-kardántengely. Nem is olyan régen sikerült szembesülnünk ezzel: Hlács kolléga egyik szomszédjának munkaautójából bontották ki keresztestül-mindenestül. Akkor értünk a ház elé, amikor a nyomrögzítő porolta az autó oldalát, melyen szépen, kivehetően ott díszlettek az ujjlenyomatok. Egy SPIDAN gyártmányú kardántegely 215 ezer forintot ér újkorában, nem csoda, hogy szeretik, és viszik. Aki öreg Vanette-tel jár, annak jó eséllyel megteszi a bontott is, azt pedig, hogy honnan van, nem firtatja.
De hogy a yuppie-kommunna se aludjon nyugodtan így jó, ha tudják, hogy Smartjukból a kuplungmozgató motor kívánatos. Smartgurunk elmondása szerint: ezeket az autókat nem nagyon lopják, de a drága kuplungmozgató motor nagy sláger a tolvajok körében. Elég az autó mögé feküdni részegpózban, három csavar és kész. A kár? 120-180 ezer forint.
Egy időben az autókölcsönzők felől hallatszott némi susmus, hogy a Renault dCi motorjaiból előszeretettel szerelik ki a nagynyomású szivattyút – egyben belepakolják a rosszat –, de ezt nem erősítették meg, ahogy a hetes BMW és Audi A8 visszapillantó-tükör-lopásokat sem. De ne legyünk naivak: amit el lehet vinni és pénzzé lehet tenni, azt elviszik, valaki pedig megveszi. Ki tudja, lehet, hogy ön is vásárolt már lopott alkatrészt az Expresszen, vagy a Vaterán úgy, hogy nem is tudott róla.
Gyula friss levele vezetett odáig, hogy elgondolkozzak egy kicsit a jelenségen, és a lehetséges megoldáson. Így jöttem rá, hogy a jelenlegi törvénykezés kifejezetten rosszul kezeli a lopás bűncselekményét. Nézzük, mit mond jogászunk:
Lopás
Ha a kiflexelt katalizátorokról van szó, akkor azt a lopást dolog elleni elleni erőszakkal követik el. Ha ebből a cselekményből az elkövető rendszeres haszonszerzésre törekszik, üzletszerűen elkövetettnek számít, ha pedig a katalizátor értéke a 200 ezer forintot meghaladja, a lopást nagyobb értékre követik el. Ha pedig legalább ketten ezeket a lopásokat közösen, szervezetten követik el, vagy ebben megállapodnak, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, akkor bűnszövetségben csinálják meg a balhét, ami újabb minősítő körülmény lehet. Ebből az következik, hogy a cselekmény a Btk. 316. § (5) bekezdése szerint "nagyobb értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás"-ként minősül, és egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel mérik, de a több minősítő körülmény miatt elvileg akár a felső határhoz közelebbi büntetést is kiszabhatna a bíróság. A büntetési tétel felső határát felével emelheti, ha több bűncselekményt követ(nek) el, vagyis akár 7,5 év börtön is kinézhet belőle.
Tegyük fel a kérdést, hogy tél közeledtével mennyire komoly visszatartó erőt képvisel az 1-5 év odabent. Főleg annak, aki már tartózkodott a kaptárban évekig, és szabadulása után ugyanott folytatja, ahol abbahagyta. Mert ne legyünk naivak: a börtön nem apácazárda, ahol Kant műveiben elmélyülve filozofálgatnak az elítéltek, meglehetősen ritkán kerül szóba Picasso kék korszaka, vagy Platón világnézete. Esetleg a tízparancsolat. Nem: a börtönrendszer jelenleg csak arra jó, hogy a társadalomra veszélyes elemeket egy időre kivonja a forgalomból, és az önök pénzén etesse, ruházza és karbantartsa őket.
Folyamatos a sírás: a börtönök túltelítettek, a rabok sokszor rossz körülmények között senyvednek, az állampolgár pedig egyáltalán nem bízik az igazságszolgáltatásban, melynek malmai ugyan – közmondásszerűen – lassan őrölnek, csak a mondás nem tér ki a tényre, hogy a malmot hajtani is kéne valamivel. Ha pedig nincs szél, vagy kiapadt a patak, fújhatjuk. Pedig a megoldás egyszerű: vegyük át az arab világtól azt, ami jó és vágjuk le a tolvajok kezét!
Nyugalom, nyugalom, gondolják csak végig. Jelenleg a dolog úgy néz ki, hogy HA a gyanúsított ellen egyértelmű bizonyítékokat vonultat fel az egyik oldal, akkor az kap maga mellé egy embert (kirendelik vagy megfizeti magának), akinek az a dolga, hogy lehetőleg semmissé tegye azokat, vagy a legkisebb büntetést harcolja ki védencének. Akkor is, ha többszörös, visszaeső bűnöző, akkor is, ha éppen egy térfigyelő kamerába vigyorogva matatott a csillagvillással egy Vanette alatt. A rendszer megfogja, majd magától elbizonytalanodva megpróbálja megvédeni önmagától. Leegyszerűsítve.
Persze a jogvédők, az ENSZ és az emberi jogi szervezetek tiltakoznának, az ártatlanság vélelmét is felhozhatják, de ez mind egy kalap szart sem ér egy rutinos bűnözővel szemben. És nem adja vissza az autót, a katalizátort vagy a kardántengelyt. A kézlevágás sokak szemében – pláne azokéban, akiket még nem loptak meg –, barbár és elítélendő szokás. Pedig semmivel sem barbárabb, mint egy rituálisan meggyilkolt állat hagymán pirított vérét elfogyasztani kovászos uborkával és kenyérrel, vagy saját belébe visszatömködött darált húsát megsütni önnön zsírján.
Az efféle megoldásnak kizárólag előnyei vannak. Először is: akinek nincs keze, már nem tud vele lopni, ez teljesen logikus. A szaúdi királyságban, ahol lopásért kézlevágás, gyilkosságért, nemi erőszakért és kábítószer-csempészésért pedig nyilvános lefejezés jár, tavaly 18 717 autót loptak el, idehaza 8354 volt az eltulajdonított autók száma a nemzetközi bűnözési statisztikák szerint. Ebből a szempontból jobban állunk (31. helyen a 26. szemben) így nem tudni, hogy ennyivel merészebbek-e az arab tolvajok vagy már ennyire megszokták a kézlevágást, de az biztos, hogy látványosabb és a közösség moráljára jótékonyan hat.
Meg tudnánk oldani, hiszen a mechanizmus adott: minden kerületben, kisvárosban van egy hentes és egy orvos. Ha valaki ellen egyértelmű bizonyítékok szólnak (videófelvétel, ujjlenyomat, vagy beismerés), betöltötte a 18. életévét, nincs szükség fűtött tárgyalóteremre, teremszolgákra és hosszadalmas adminisztrációra. Sőt, az idióta parkolási szabályok helyett 500 forint beugróért lehetne nyilvános a kézlevágás, a kerületnek is jó bevétele származhatna belőle. Dobpergés, egy kis tombola, majd csatt... és mindenki mehet a dolgára. Nem kell börtönbe küldeni, a tolvaj szabadon távozhat, kéz nélkül.
Persze ez csak fikció marad, hiszen soha nem lehetne elérni, hogy a szenteskedő, bigott társadalom elfogadjon egy ilyen drasztikus módszert, másrészt nincs hentes, aki ráérne az év 365 napján a Parlament előtt hentelni. Így marad a bosszúság, a széttárt kezek, a bizonyítékok hiányában beszüntetett nyomozás, és néha egy-egy látványos eredmény. És előbbiekről sokszor nem a kerületet jól ismerő rendőrök tehetnek.
Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!
