K-Jet vagy karburátor?
Tisztelt Autódoktor!
Szeretném kikérni a véleményét, hogy az autómba esedékes motorcsere után megpróbálkozzak-e a K-Jetronic beüzemelésével-e a motoron, vagy használjam a jól bevált 6.5l/100km-es fogyasztású porlasztót?
Fogyasztása, élettartama a motorra vetítve melyiknek a több?
Tisztelettel: Gergő
Szeretném kikérni a véleményét, hogy az autómba esedékes motorcsere után megpróbálkozzak-e a K-Jetronic beüzemelésével-e a motoron, vagy használjam a jól bevált 6.5l/100km-es fogyasztású porlasztót?
Fogyasztása, élettartama a motorra vetítve melyiknek a több?
Tisztelettel: Gergő
Kedves Gergő !
A kérdést két különböző szemszögből is meg kell vizsgálnunk.
1. Az autó keverékképző rendszerének átalakítását ma Magyarországon csak akkor engedik a jogszabályok, ha erre a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélyt adott. Ennek költsége nem kevés, tehát ebből a szempontból azt javaslom, maradjon az eredeti, karburátoros keverékképzésnél.
Azt persze tudjuk, hogy a legtöbb esetben egy egyébként kifogástalanul működő, szabályozott üzemű befecskendező tisztább üzemet eredményez, mint egy karburátor. Így az ilyen "önkéntesen környezetkímélő" átalakítások felett a műszaki vizsgán sok esetben szemet hunynak, ha az egyértelműen szakszerű, és lehetőleg típusazonos megoldásokat tartalmaz.
2. A K-Jet egy alapvetően mechanikus elven működő befecskendező rendszer. Ebből következik, hogy nélkülözi a bonyolult, esetleg nehezen diagnosztizálható, javítható elektronikus elemeket. Rendelkezik azonban több olyan alkatrészzel, amely - a mechanikus működés miatt - könnyen kopik, elhasználódik. Ezek, illetve a K-Jet rendszerhez kötődő egyéb alkatrészek javítása, cseréje, pótlása átlag felhasználó számára sokszor szinte megoldhatatlan. A repedezett csövek, kopott légmennyiségmérő és társaik utángyártásban alig elérhetőek, a gyári támogatás pedig évekkel ezelőtt megszűnt.
Persze az idősebb autókra ez sok más rendszer esetében is igaz lehet, ám ha ön jelenleg rendelkezik egy működő, gazdaságos karburátorral, azt javaslom, használja tovább. A K-Jettel kísérletezni csak akkor érdemes, ha a járművet hobbiautóként használja - mindennapos közlekedési eszköznél inkább a bevált, megbízható megoldásokat javaslom.
Üdvözlettel:
Autódoktor
A kérdést két különböző szemszögből is meg kell vizsgálnunk.
1. Az autó keverékképző rendszerének átalakítását ma Magyarországon csak akkor engedik a jogszabályok, ha erre a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélyt adott. Ennek költsége nem kevés, tehát ebből a szempontból azt javaslom, maradjon az eredeti, karburátoros keverékképzésnél.
Azt persze tudjuk, hogy a legtöbb esetben egy egyébként kifogástalanul működő, szabályozott üzemű befecskendező tisztább üzemet eredményez, mint egy karburátor. Így az ilyen "önkéntesen környezetkímélő" átalakítások felett a műszaki vizsgán sok esetben szemet hunynak, ha az egyértelműen szakszerű, és lehetőleg típusazonos megoldásokat tartalmaz.
2. A K-Jet egy alapvetően mechanikus elven működő befecskendező rendszer. Ebből következik, hogy nélkülözi a bonyolult, esetleg nehezen diagnosztizálható, javítható elektronikus elemeket. Rendelkezik azonban több olyan alkatrészzel, amely - a mechanikus működés miatt - könnyen kopik, elhasználódik. Ezek, illetve a K-Jet rendszerhez kötődő egyéb alkatrészek javítása, cseréje, pótlása átlag felhasználó számára sokszor szinte megoldhatatlan. A repedezett csövek, kopott légmennyiségmérő és társaik utángyártásban alig elérhetőek, a gyári támogatás pedig évekkel ezelőtt megszűnt.
Persze az idősebb autókra ez sok más rendszer esetében is igaz lehet, ám ha ön jelenleg rendelkezik egy működő, gazdaságos karburátorral, azt javaslom, használja tovább. A K-Jettel kísérletezni csak akkor érdemes, ha a járművet hobbiautóként használja - mindennapos közlekedési eszköznél inkább a bevált, megbízható megoldásokat javaslom.
Üdvözlettel:
Autódoktor
