Tárcsát zabál az A osztály

Hello,

Egy 15+ éves A Klasse életéből évek óta kiirthatatlannak bizonyuló jelenség: fékezésnél erős vibráció lép fel az első futóműben. Természetesen minden szerelő első gondolata az volt, hogy cserélni kell a féktárcsát: hullámos, vetemedett - efféle diagnózisok jöttek. Aztán a javítás után szinte azonnal kiújult a hiba. Silányak ma már az alkatrészek, mondták, a nagy márkákban sem lehet bízni. Ugyanaz a kínai szutyok mind. Csere újra, ingyen, gyártói garancia terhére. De sajnos az is... O.K., a Brembo már nem minőség, legyen ATE, az a biztos. Biztosan. Csak ne rázna azzal is!

Ezek után már gyanús, hogy talán nem is a tárcsa hibás. Talán az axiál-gömbcsukló? Egy szűk százasból kiderül... Ki is derült: csere és futómű-beállítás után is ugyanúgy ráz, mint a kis kócos mamája régen. Ötletbörze: talán valami gonosz geometriai hiba, esetleg a munkahenger... Amíg van liba, ötlet is van. Létezik, hogy a XXI. század harmadik évtizedében ez egy felderíthetetlen eredetű, kezelhetetlen probléma?

Imádnám, ha valakinek lenne egy használható, gyakorlatba átültethető diagnosztikai javaslata!

Gergely

Kedves Gergely!

A fékre rázkódó kormány jelensége sajnos olyan, mint a hetven év felett fájós térd: gyakran előfordul, lehet vele élni, de azért piszkosul kellemetlen.

Egy kérdésem lenne csak (úgyis lesz több is) - ami így levelezve meg is marad költői mivoltában: a hibajelenség vizsgálatakor a fékpadi mérések alátámasztották a tárcsák ütésének gyanúját?

Azt is jó lenne tisztán látni, hogy minden esetben ugyanazon az oldalon vetemedik a tárcsa? Mi is számos esetben jártunk hasonlóan - ezzel a hibajelenséggel szerintem minden műhely szembesül évente néhány alkalommal. Igen, előfordul minőségbeli probléma az alkatrészek között, általában ekkor 2-3 ezer kilométer megtétele alatt jelentkezik is a masszírozós kormány tünete. De azért még mindig a legtöbb féktárcsa lefutja a maga 80-100 ezer kilométerét csendben, békességben, és nem kell gariban cserélni őket.

Ha mindig azonos oldali tárcsa kezdi a táncot, simán előfordulhat az is, hogy a kerékagy üt. Ez fakadhat egy korábbi balesetből, padkaütésből, de a régi rárohadt féktárcsa "nemjösszleazanyád" kalapáccsal való rábeszélés hatására is.

Hasonlóan szerelési hiba az is, ha a féknyereg szabad mozgásában korlátozott marad, nem tér vissza alaphelyzetébe a fékezés után és a betétek kontaktban maradnak a tárcsával, folyamatosan - vagy akár egyre inkább pontszerűen - melegítve azt. Ez abból is fakadhat, ha a nyeregcsúszkák nem megfelelő anyaggal kerülnek összerakásra. Egy hagyományos, pláne nem hőálló zsír például idővel kvázi ragasztóvá válik, ami messze esik a kenőanyag megnevezéshez társítható optimális tulajdonságoktól.

Az is előfordulhat, hogy a fékhidraulika karbantartásának hiánya okoz problémát. A rendszerben maradt, megfeketedett, egyre inkább a vízhez közeli tulajdonságokkal bíró egykori fékfolyadék a féknyergek és az ABS - jelen esetben ESP - hibáját is okozhatja, amit a vezérlő sem minden esetben detektál. A fékhatásában legyengült hátsó fék esetében pedig az elsőkre hárul a jármű mozgási energiájának hővé alakítása, ami túlzott esetben szintén hősokkhoz és vetemedéshez vezethet. Van tehát bőven átvizsgálni való tétel, mielőtt az ember fekete strigulát húz valamelyik alkatrészgyártó logója mellett.

Remélem segíthettem! Gulyás Márk - www.deltamark.hu