Teljesítményadó mozgáskorlátozottnak

Tisztelt Autójogász!

Az 1991. évi LXXXII tv. határozza meg a teljesítményadót fizetőket és az ezzel kapcsolatos kitételeket! Anyósom és apósom is rokkantnyugdíjasok, anyósom a gépjármű tulajdonosa, apósom pedig az üzemben tartója (neki van jogsija meg bónusa). Az adókedvezményt a törvényre hivatkozva nem kapták meg, ugyanis a 2. §-ban az adó alanya az "üzemben tartó, ennek hiányában a tulajdonos... stb."

Az 5. §-ban pedig az adómentességet taglalja, ott pedig "a súlyos mozgáskorlátozott személy... tulajdonában lévő egy darab, 100 kilowatt teljesítményt el nem érő személygépkocsi..." A kifogás, amiért nem jár a kedvezmény, hogy az adóköteles az üzemben tartó (súlyosan mozgáskorlátozott), de az adómentesség a tulajdonosnak (ő is súlyosan mozgáskorlátozott) jár! Most akkor mi van, kilövik egymást a mozgáskorlátozottak, vagy csak én nem értem!?

Bocs a kusza levélért, de ilyen a törvény drága Magyarországunkban, és köszönet a válaszért, ha nincs erre egyértelmű magyarázat, kérem, írja meg, milyen fórumon lehet ezt a kérdést feltenni!

Köszönettel:
Balázs

Tisztelt Balázs!

A jelenlegi szabályozás szerint mentes az adó alól a súlyos mozgáskorlátozott személy a tulajdonában lévő egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő személygépkocsi után. Ha nem az ő nevén van a gépjármű, nem kaphatja meg a mentességet. Ettől eltérést a jogszabály csak akkor enged, ha a mozgáskorlátozottat a szülője szállítja a tulajdonában álló gépjárművel.

Az apósa, aki üzemben tartóként adóalanynak minősül, nem felel meg az adómentesség Gjt. 5. § f) pontja szerinti törvényi feltételeknek, mivel nem ő a gépjármű tulajdonosa és nem súlyosan mozgáskorlátozott, ezért az adómentesség nem illeti meg.

Anyósát pedig nem lehet mentesíteni az adófizetési kötelezettség alól, mivel nem adóalany, ezért nincs is adófizetési kötelezettsége.

Megértem, hogy ezt nem tartja igazságosnak, nem is volt mindig ilyen szigorú a szabályozás, de úgy látszik, a költségvetésnek túl sokba kerültek a mozgáskorlátozott kedvezmények. Ezt az új rendszert egyébként sokan sérelmezték, bírósághoz fordultak, végül a Legfelsőbb Bíróság EBH2008. 1919 számú határozatával eloszlatta a reményeket, és az Önökéhez teljesen hasonló esetben kimondta, hogy adóalanyiság hiányában adómentességet nem lehet megállapítani, tehát az adóhatóság teljesen a törvénynek megfelelően járt el.

Hová lehet fordulni? Alkotmánybíróság előtt meg lehet támadni a törvényszöveget, lehet írni az ombudsmannak, aki kezdeményezheti a törvény módosítását, de fordulhat országgyűlési képviselőjéhez is, illetve beírhat az igazságügyi és rendészeti minisztérium honlapján is, van egy paragrafus pellengér rovatuk. (www.irm.gov.hu)

Mit lehet tenni? Mivel anyósa a tulajdonos és a mozgáskorlátozott, az após üzemben tartói jogát meg kell szüntetni, így anyósa lesz az adóalany is és megkapja az adómentességet. Ugyanakkor az anyós nevére új kgfb biztosítást kell kötni, ahol az após bónuszát nem lehet elszámoltatni, vagyis amit nyernek itt, elveszítik ott.

Tisztelettel:
Dr. Koszoru István