Többrésztvevős vadkár az autópályán
Tisztelt Autójogász,
az M7-es autópályán voltam résztvevője egy vadgázolásos balesetnek 2023. november elején, azonban ez némileg eltér azoktól amiket már itt az oldalon kérdeztek, ezért szeretném a segítségét kérni.
A 70-es km-nél haladtam jobb oldalon a külső sávban a Budapest felé vezető oldalon, amikor a bal oldalon a belső sávban elhaladtak mellettem. Az elhaladó amikor már nagyjából 2-3 autó távolságra elkerült, elütött egy szarvast, ami ezután gyakorlatilag a levegőből repült a mi autónkra. A szarvast nem láttam érkezni, még a lámpa se világította meg, kikerülésre vagy lassításra esély sem volt. A szarvas a motorháztetőn és a szélvédőn landolt. Az ütközéstől az autó totálkáros lett, szerencsére személyi sérülés nem történt, és az utánunk következők sem ütköztek már az állattal. A kiérkező rendőrök megállapították, hogy mindketten szabályosan haladtunk, nem vétettünk a szabályok ellen, ezért nem is indítanak eljárást (ez áll a kikért rendőrségi tájékoztatásban is). Az én autómon nem volt casco csak kötelező, az autó egyébként 2005-ös évjárat, kb 1,5 milliót ért a baleset előtt a használtautó piacon.
Az autópályának ezen szakasza végig van vadtáblázva, a vadvédő kerítés elvileg ép volt, illetve a baleset pont egy felhajtó mellett történt. A rendőrök azt a tájékoztatást adták, hogy ne is próbálkozzunk sehová menni kártérítésért, maximum az autópályakezelő felé lehet benyújtani kérelmet, de valószínűleg azt is el fogják utasítani, mert az állat valószínű a felhajtón ment fel, és itt amúgy sem ritka ez a fajta baleset. Az új törvénymódosítás miatt, ha a vadásztársaság felé adunk be kártérítési igényt, akkor ők valószínű cserébe felénk fogják benyújtani a vad elütésével nekik okozott kárt, szóval ez sem okos ötlet. Röviden így jártunk, örüljünk, ha nem kell a vadat kifizetnünk mivel ez nem országút, hanem autópálya, és mindenki viseli a saját kárát.
Azóta próbáltam tájékozódni az üggyel kapcsolatban, beszéltem másik rendőrrel, biztosítóssal, illetve ügyvéddel is, de mindenki mást mondott eddig.
Itt leírom milyen tanácsokat kaptam:
1. A helyszínen kellett volna a rendőrnek kitöltenie velünk betétlapot, mert ugyan a másik sofőr is vétlen volt, de ő ütötte el az állatot, ezáltal ő indította meg a folyamatot. Az tanácsolták, hogy menjek be a saját biztosítómhoz, és jelentsem be, hogy ez történt, és majd a biztosító elindítja a kivizsgálását az ügynek, és lehet, hogy a másik fél kötelezője fizeti a kárt.
2. A kötelező biztosító ki fog bújni a felelősségvállalás alól, hiszen a másik autóval nem ütköztünk, az én autómat a vad károsította meg, tehát semmi értelme leadnom a kötelező biztosító felé ezt az ügyet. A közútkezelőnél kell kártérítést kérnem, akinek van erre vonatkozó felelősségbiztosítása.
3. A vadásztársaság felé lenne érdemes benyújtani a számlát, hiszen a vadveszélyt jelző táblák kint vannak ugyan, ezek teljesen ellentmondásban vannak azzal, hogy 130 km/h-val lehet menni az autópályán, aminek amúgy vadmentesnek kéne lennie.
Kérdés itt még az, hogy az új törvénymódosítás miatt, mennyire van bármilyen esélye egy ilyen procedúrának? Ön szerint, mi lenne a járható út a kártérítés felé? Milyen irányba érdemes elindulni az üggyel kapcsolatban? Köszönöm előre is a segítséget!
Kedves Olvasó,
a szokványos vadelütésekhez képest valóban speciálisabb, ha egy másik autóról pattan fel a vad, de mielőtt ezt elemeznénk, térjünk ki a vadászati törvény módosítására.
A módosítás híre széltében és hosszában bejárta a sajtót, jellemzően azzal a kommentárral, hogy innentől kezdve mindig az autós lesz a hibás, és jajj annak, aki elüt egy vadat. Ezzel szemben a módosítás mindösszesen csak a bírói gyakorlat azon régi elemét emelte jogszabályi szintre, miszerint nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának (azaz mentesül a felelősség alól a vadásztársaság), ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén. A vadásztársaság felelőssége eddig is és ezután is fennáll akkor, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben, így pl. hajtották a vadat vadászat miatt.
A módosítás sehol nem szigorítja a járművezetők felelősségét, így aki a közúti közlekedési szabályokat betartva számára elkerülhetetlen módon ütközik vaddal, továbbra sem lesz köteles a vad értékének a megtérítésére.
A módosítás álláspontom szerint kifejezetten kedvező abban a részében, miszerint egyértelműsítve lett, hogy a gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel. Mivel új szabály, a puding próbája az evés és a perek lesznek, de a megfogalmazás eredményt vár el a közút kezelőjétől: oldja meg, hogy a vad a gyorsforgalmi útra ne jusson fel. Egyfelől tehát mindenképpen tegyen bejelentést az autópálya kezelője felé a módosított szabályra hivatkozva kérve kártérítést.
A másik autós felelőssége vonatkozásában is mutatkoznak esélyek. Példaként a felpattanó kő problematikáját hozom. Gyakori káresemény ugyanis, hogy az egyik autó kereke felveri a követ egy másik szélvédőjére. Mivel a járművekre egy speciális jogi felelősség, az úgynevezett veszélyes üzemi felelősség vonatkozik, önmagában azért, mert a felpattanó kavics a legszabályosabb vezetés mellett is előfordulhat, még kérhetünk kártérítést az amúgy szabályosan közlekedő „pattintótól”. Az ilyen esetekre kialakult bírói gyakorlat szerint ugyanis a kőfelverődés a két veszélyes üzem egyikének sem róható fel (magyarul egyik autós sem tehet róla), de az azt felpattintó jármű működése körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza. Ebből pedig az következik, hogy a biztosítója az így keletkezett kárért köteles helytállni.
Az eltérő véleményekkel szemben álláspontom szerint nincs különbség abból a szempontból, hogy kő vagy szarvas pattan-e ránk egy másik autóról. A sokféle megközelítés a fentiek miatt van, de mindenképpen biztatom, hogy tartson ki, és tegye meg a kárbejelentéseket.
Az Autójogász nem bíróság, a fenti írás egy általános jellegű tájékoztatás, amely a kérdező által megadott információkon alapul. Vagyis hivatalosan fogalmazva: nem lehet teljes körű, és nem minősül egyedi jogi tanácsnak, mert nem biztos, hogy ismerjük az ügy összes részletét, lehetnek olyan apróságok, amelyek ismeretében az itt közölt választól gyökeresen eltérő vagy akár teljesen ellentétes véleményt fogalmaznánk meg. Ezért abban az esetben, ha bírósághoz fordulna, a konkrét ügyével kapcsolatban mindig keressen meg előtte egy hasonló ügyekben jártas jogászt.
Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu