Kedves Nepperűző!
Egy olyan (kis) autót szeretnék venni, amelyiknek van stílusa és jó vezetni. Második autónak kellene a nagy családi egyterű mellé, és (sajnos) jellemzően városba használnám, illetve Bp környék-Bp ingázásra, de adott napokon a feleségemmel azért ide-oda elmennénk vele kettesben. Jelenleg egy 206-osom van, ami célszerszámnak jó, csak unom. Ha nem lennének gyerekeim, egyértelműen egy miata-t vennék, de sajnos néha kell az a két hátsó ülés rövidebb távokon (ovimenet).
Elsőre valami kisautón gondolkozom, de olyat szeretnék, ami nem kettő-egy tucat, és ha lehet élmény legyen benne egy visegrádi kiruccanás is. Kb. 7-800e keret lenne rá, de nem bánom (sőt) az idősebb korosztályt sem, csak ne kelljen 2 hetet várni az alkatrészre (merthogy napi szinten használnám).
Ha bármi ötlete van, nagyon érdekelne.
Üdvözlettel,
Dani
Kedves Dani!
Ha régi kis élmény autóra gondolok, akkor nekem valami régi gti jut az eszembe. Me' a régiben még vót anyag! Na jó az nem volt, de racsing érzés az gazdagon! A Golf GTI-ből egy egyes sorozatú nagyon kéne, de már alig van. A
Golf II GTI még elérhető, abból nagyobb kínálatot fogsz találni. Ha jól emlékszem 87-től jelent meg a 139 lovas 16 szelepes változat. A
Winklernek is volt, nekem is volt, mindketten nagyon szerettük. A Peugeot 205-ből volt 1.6-os és 1.9 es, piros szőnyeg, piros öv, részfész, mindkettő nagyon jó kis autó volt. Egyszer volt egy olyan svájci kocsihoz szerencsém, amelyikben valami nagyon rövid végáttétel volt és 160-at ment leszabályzáson. Na az volt a félelem a város felett, 160-ig nem volt ellenfél, büntetett mindenkit, egyszerűen nem lehetett vele normálisan közlekedni. Még Teréz anyából is kihozta volna az állatot. A mai napig vigyorgok, ha rá gondolok. Azonban a 205-ösből a legkomolyabb nem a GTI, hanem a
205 Rally volt, istencsászár, nincs feljebb, arra ma is porcosodik. Kicsit fiatalabb verziója a 106 S16, az is finom műszer, illetve ebből is láttam külföldön Rally változatot, itthon sajnos nincs. Ugyanebből a családból származik a Citroen Saxo VTS, műszakilag teljesen megegyezik a Peugeot 106-tal. Ha már franciázunk, ugyan nem fér bele az árba, de említsük meg a nagyszerűsége okán, a 90-es években volt a Clio 16V, majd későb a Clio Williams. Az micsoda überbrutál gép volt! A rallyban talán a legszebb autó volt a maxi változat, és a
Ragnotti ment vele mint az állat. A Clióval már utcai változatában is nagyon jól lehetett fordulni kézifékkel (többszörösen le van próbálva), de egy
profi kezében (6.00-nál!) már hangszer volt.
Továbbra is a francia vonalon maradva, volt még a Renault 5 GT Turbo, ez gyakorlatilag múlt időben van itthon, már évek óta nem láttam egyet sem, de jó emlékezni rá. Ennek az olasz megfelelője volt a Fiat Uno Turbo i.e., előbb 1.3-as, azután 1.4-es motorral. Egyszer Svájcban nem találtam semmi normális vételt, és kínomban vettem egyet, mert nem akartam hazajönni üres kézzel. Életem legjobb kínja volt. Hazafelé végig vigyorogtam, a többiek meg néztek, hogy minek örülök. Alig vártam, hogy megálljunk egy parkolóba, és utána kigyorsíthassak. Aztán itthon odaadtam nekik a kocsit, és nem győztek húbazmegelni. Az a tyúkól, azzal a kis turbómotorral valami félelmetes volt, de fék is volt rajta, megdöbbentően lassult a kortársaihoz képest. Ma már sajnos nem nagyon van belőlük, mert a vasoxid már akkoriban is nyerésre állt ellenük, ráadásnak erre jöttek még a fiatal tulajok, és vége is lett a dalnak. Később megjelent a Punto GT, ami szintén nagyon jó kis autó volt, de a boyracerek jelentősen csökkentették az állományt. Hozzánk csak a korábban kint rommá törött kerültek, amiket aztán itthon minimál költségvetésből felépítettek, jellemzően szarul. Akartam venni egyet itthon az akkori barátnőmnek, de csak hullákat találtam, öt telefonban nagyon szépnek mondott ganédomb után feladtam. Csak egy jót ismertem, mert azt egy barátom vette újonnan.
A Suzuki Swift GTI megint csak egy ikonikus darab, a motorja szétüthetetlen, ha olaj és víz van benne, sose megy tönkre. A Honda CRX első, de különösen a második generációja szintén legenda volt a maga idejében, pláne a modellciklus végén gyártott 150 lovas 1.6 VTI motoros változat. Sokat elmond róluk, hogy annak idején csak száguldó koporsóknak hívták őket. Ha kell a használható hátsó ülés, akkor volt ugyanezzel a motorral gyártott Civic is.
A nyolcvanas években szintén pusztítónak számított a Opel Kadett GSI, előbb 1.8-as, később 2.0 16V motorral. A tizenhat szelepes motortól még most is nedves a bugyim, ha vissza gondolok rá. És az a digitális műszerfal, mekkora szó volt akkoriban! A kis motoros is jó volt de a 2.0 16V, úristen, az mekkora királyság volt! Opelből volt még a Corsa GSI is, abban egy 1.6-os motor volt, de néhányan beleakasztották a 2.0 16V motort.
Röviden ennyi, azt hiszem ebből lehet választani. A lényeg, hogy válasz ki ezekből néhányat, ne egy konkrét típust, nézd meg melyik a legjobb állapotú, és azt vedd meg. Ezek a kocsik jellemzően túl vannak egykét kalandon, itt már nem vagy csak nehezen és drágán találsz igazán jót. Sok köztük a kicsit törött, nyomorgatott, itt-ott meghúzott, egy-két totálkárból felépített, roncs. Nem lehetetlen jót találni, csak türelem kell hozzá
-Becsületesnepper-
