Az ABS megvan, de mi az az ATTESA-ETS Pro?...

hirdetés

Tudom, óriási a feszültség, ha nem mondom meg, mi a címbeli
rövidítés - ami valójában hosszabbításnak tűnik - idegességükben még
megverik az asszonyt, a gyereket, a szomszédot. Nem szabad ilyen csúnya
dolgokkal tönkretenni egy tökéletesen szép, szeptemberi hétvégét.
Más magazinok a cikk végére tartogatnák ezt az információt, de
mi emberségesek vagyunk, mellesleg pacifisták. Jöjjön a poén,
vesszen a cikk második oldalának olvasottsága. Elvégre szombat van.

Az ATTESA a Nissan kizárólag belföldi személyautókon
használt összkerékhajtási rendszerét jelöli. Alapvetően
hátsókerék-hajtásos elrendezést képzeljünk el, ahol az első kerekekhez
a nyomaték a váltó mögé akasztott központi differenciálról rövid kardán
és egy első diffi, majd féltengelyek közvetítésével jut. A kocsi tehát
hátsókerék-hajtásosként viselkedik, de a váltó mögé szerelt, a
nyomatékot előre olajban futó kuplungokkal továbbító első hajtás
szükség esetén bekapcsolódik a vonszolásba. Ezeket az első olajban futó
kuplungokat a hátsó tengelynél működő olajszivattyú működteti: ahogy nő
az első és a hátsó kerekek forgási sebessége között a különbség, úgy
zár össze egyre jobban a kuplung.

Nissan Skyline GT-R, azaz egy ATTESA-ETS Pro-s autó

Az ATTESA-ETS a fenti rendszer elektronikusan vezérelt mutációja,
ilyen volt az 1989-es Nissan Skyline GT-R kivitelében. A japán
szuperlegendában. Az ATTESA-ETS Pro pedig az 1995-ös R33-as
Skyline GT-R V-speckós, über-kivitelében jelent meg, itt a rendszer már
nemcsak az első és a hátsó tengelyek közötti nyomaték eloszlását
figyelte, hanem a hátra tett aktív differenciálmű segítségével
oldalanként is eltérő erővel tudott hajtani. Azóta is van még hová
fejlődni, mert elöl csak hagyományos, részlegesen önzáró diffi van.

Izgalom lelőve, a hardcore cuccon túl vagyunk, ígérem, innen már a
szoftpornó következik. Meg aztán a hely is fogytán, eddig egy
rövidítést pipáltam ki, és ha jól számolom, van még közel száz.
Garantálom, iszonyúan hézagos lesz a lista, mert ugyan
teljességre törekedtem, de hát még a szuperlexikonok is kihagynak
ezt-azt. A leghálásabb rövidítések egyébként a számmal kezdődők, szám
szerint három fontos van belőlük:

2WD: 2-Wheel Drive, azaz kétkerék-hajtás. Vagy az első
kettő (gyakrabban), vagy a hátsó kettő (elegánsabban). Érdemes tudni:
olyan nincs, hogy csak a bal oldali két kerék hajt. Jobb oldali
dettó.

4WD: 4-Wheel Drive, azaz négykerék-hajtás, 4x4-nek is
írják, ahogy a kétkerék-hajtást 4x2-nek, az egyekerekest pedig
valószínűleg 4x1-nek írnák, ha lenne ilyen. De a Velorex, az tuti
3x1-es. Majdnem minden szabadidőautó, terepjáró, némelyik sportkocsi,
de még a Panda Cross és az UAZ is alatt is ilyen 4WD hajtás van. Ha
mind a négy kerék mozgatni próbálja az autót, az a szokványos
kétkerék-hajtásúnál sokkal meredekebb, csúszósabb, gödrösebb felületen
is előrejut. Sőt, bizonyos fokig kanyarban is biztonságosabban
viselkedik, bár a 4WD ettől még nem ok a gépkocsi teljesítményének
felelőtlen kihasználására.

4WS: Four Wheel-Steering, azaz négykerék-kormányzás.
Egykor a japánok készítettek ilyen rendszerekkel félelmetes
kanyarstabilitású autókat, egy ideje csak a Nissan. Ha minden igaz, az
Európába jövőre érkező Infinitykben (a Nissan Lexusa) újra lesz
4WS.

Jöjjenek a betűs logók.

Biztonság

ABS : Az ABS-t
mindenki ismeri, ez az Anti-Blockierung System, azaz magyarul
blokkolásgátló. Amerikában sok autónál még most is inkább ALB-nek, azaz
Anti-Lock Brakes-nek hívják. Fékezésnél a megcsúszó kereke(ke)t
gördülni engedi, hiszen a gördülő kerék gumija jobban tapad az
aszfalthoz, mint a csúszóé, nem mellékesen meg kormányozható is marad.
Az EU-ban forgalomba állított új autókon kötelező.

ESC: Electronic Stability Control, azaz elektronikus
menetstabilizálás. Ha az autó megcsúszik kanyarban, és emiatt nem azon
az íven menne tovább, amerre a vezető szeretné, a fékrendszer a kerekek
egyenkénti lassítgatásával visszatéríti arra az ívre, amit a kormány
kijelöl. A légzsák mellett a másik legfontosabb biztonsági berendezés.
Mivel ilyen lényeges, az elektronikai beszállítók mind
szabadalmaztattak rá saját nevet, egyes autógyárak pedig maguk is
egyedi nevet adnak neki. Legjobban a Bosché terjedt el, mert ő volt az
első az 1995-ös Mercedes-Benz S-osztályban bemutatott ESP-vel. Az Audi,
a Chrysler, a Citroen, a Dodge, a Mercedes, a Honda, a Holden, a
Hyundai, a Jeep, a Kia, az Opel, a Peugeot, a Renault, a Saab, a Seat,
a Skoda, a Smart, a Suzuki, a Vauxhall, a VW mind ESP-nek nevezi. Az
Alfa Romeónál, egyes Fiatoknál, az Infinity-nél, a Nissannál VDC. A
Buicknál, Cadillacnél, amerikai Chevrolet-nél, Pontiac-nál, Saturnnél
StabiliTrak. A BMW-nél, Land Rovernél, Mazdánál, Mininél DSC. Az
egyediek: Ferrari - CST; Lincoln - AdvanceTrak; Maserati - MSP;
Oldsmobile - PCS; Porsche- PSM; Subaru - VDCS; Toyota - VSC; Volvo -
DSTC. És volt VSA is, de arról végre leszokóban vannak, vagyis másra
átszokóban. Ilyen jelölés volt egy időben az Acura, a Honda, a Hyundai
katalógusaiban. Fúúú...

TSP: külön fejezetet nyitott az Opel az
ESP-univerzumban, amikor a 2004-es Astrában bemutatta. A rövidítés
kibontva: Trailer Stability Program, azaz utánfutó
menetstabilizáló-rendszer. Lényege, hogy az elektronika a becsóváló
lakókocsit, a kígyózó Skifet is képes megregulázni. Persze a fékek
tervezett, egyenkénti használatával, stb., stb.

A legtöbb más rövidítés is az autók biztonságával kapcsolatos. És
ki ügyelne különösen a jó névadásra ezen a fronton, mint a
Volvo? Egészen jól megjegyezhető dolgai vannak. Például.

TRACS: nem a beszédfelismerő-rendszer neve, annál
sokkal régebbi. Bár milyen szép lenne, ha így magyarul hívnák, esetleg
rovásírással feliratoznák a műszerfalon. De nem, ez a kipörgésgátlóé. A
régebbi szekrény-Volvókban látni ilyen kapcsolót.

SIPS: Side Impact Protection, azaz oldalvédelem. Az
ajtómerevítések, karosszériaerősítések, oldal- és fejlégzsákok
fondorlatosan összetett, szövevényes rendszere. Lényeg: már nem kell
okvetlenül meghalnunk, ha oldalba kapunk egy villanyoszlopot.

WHIPS: Whiplash Protection System, azaz ostorcsapás
elleni védőrendszer. Lovakról szó sincs, ostorcsapásnak azt nevezik az
autós világban, amikor frontális ütközésnél az utasok feje hirtelen
előrelendül, majd onnét hátrazuhanva nekicsapódik a fejtámlának.
Gerinctörés, koponyatörés, súlyos agyrázkódás, valamint tönkrement
fejtámlák az ilyen balesetek szomorú velejárói. A WHIPS-rendszerben a
fejtámla viszont olyan, hogy csattanáskor kicsit előrehajlik, majd
rugózva csillapítja a hátraeső fej és test sebességét. A Saabnál
ugyanez a berendezés a SAHR, azaz a Saab Active Head Restraint System.
Így már egészen más, ugye?

ROPS: Roll-Over Protection System, azaz borulásvédelmi
rendszer. Az XC90-esnél jelent meg, e SUV menetstabilizálója nem csak
azt figyeli, hogy kanyarban ki ne csússzon az autó, de ha a kaszni
hirtelen megdől, arra is képes, hogy éppen ellenkezőleg, csúszásra
bírja az egyébként jól tapadó kerekeket. A Volvo szerint jobb a földön
sederő négy kerékkel nekimenni a másik sávban szembejövő kamionnak,
mint hossztengely körül pörögve. Az új C70 kabriónál a ROPS viszont a
hátsó utasok feje mögül kiugró, szupermasszív fejtámla neve. Boruláskor
ezeken és a szélvédőkereten támaszkodik meg az autó, nem az utasok
koponyáján, ami tulajdonképpen előny.

BLIS: Blind Spot Information System, azaz
holttérfigyelő rendszer. Amikor a külső visszapillantók holtterében
autó van a másik sávban, és abban az irányban kitesszük az indexet,
kicsi lámpa gyullad ki a tükör tövében. Meszes nyakúak állítólag
különösen nagyra tartják a BLIS-t.

El a Volvóktól, de maradjunk maradjunk a biztonság témakörében, mert
igen hálás e fejezet. Csak a fékberendezésekhez kapcsolódik még vagy
négy.

CBC: Cornering Brake Control, azaz kanyarodási
fékfelügyelő. Az autó túl nagy sebességgel érkezik a kanyarba, a vezető
pánikol, rátapos a fékre. A hagyományos autó blokkolásgátlója csak a
kerekek megcsúszására figyel ilyenkor, ezért könnyen szalagkorlát lesz
a dologból. A CBC-s kocsi viszont a kormány állását és az oldalirányú
erőket figyelembe véve eltérően fékezi a kerekeket, ezért a jármű eleve
ráfordul az ívre. A BMW találta ki.

EBD : Electronic
Brake Force Distribution, azaz elektronikus fékerő-elosztás. Régen is
volt fékerőelosztó a legtöbb kocsiban; amikor erős fékezésnél az autó
kasznija nagyon az orrára állt, a hátsó tengelyhez kapcsolt, karos
szelep kicsit elzárja a hátramenő fékfolyadék útját. A hátsó fékek
kevésbé hatottak, a kerekek nem akartak annyira blokkolni, ráadásul a
jól tapadó első kerekeknek nagyobb fékerő maradt. Most ezt elektronikus
rendszer végzi a legtöbb autóban, ami például a tengelyterhelést is
figyelembe veszi, és együttműködik a blokkolásgátló rendszerrel.

HDC: Hill Descent Control, azaz lejtmenet-vezérlő.
Terepjáróknál használatos. A vezető megáll az ijesztő lejtő tetején,
bevesz egy Antineuralgicát, majd megnyomja a HDC gombot. A kocsi
magától fékezve, nagyrészt a motorféket is használva, egyenletes 5-8
km/h-s sebességgel leereszkedik a lejtőn. A Land Rover mutatta be.

SBC: Sensotronic Brake Control, azaz szenzotronikus
fékvezérlés, bármi is legyen az. A lényege, hogy a fékpedál csupán egy
nagy, nyomásérzékelő kapcsoló, a lassítórendszert igazából elektronika
felügyeli. Ilyen volt az S- és E-osztályos Mercedesekben, mindaddig,
amíg az USA-ban több tulajdonos alatt meg nem vadult a cucc, majd
néhányan ezt szóvá is tették. Noha a rendszer távolba mutató erényei
számosak, a Mercedes egyelőre nem készít újabb SBC-s autókat.

Maradjunk a biztonság témakörénél, mert az kimeríthetetlen.
Ömlesztve következzen néhány, a menetstabilitást ilyen vagy olyan módon
matató szisztéma.

ABC: Active Body Control, azaz aktív
kerékfelfüggesztés. A Mercedes autóin a sebesség, útviszonyok
függvényében vezérelt, változó magasságú és csillapítású futóműrendszer
neve.

AVS: A Lexus ABC-je. Lásd fent.

ACC: Adaptive Cruise Control, azaz alkalmazkodó
sebességtartó automatika. Tartja a sebességet, de ha bevágnak a kocsi
elé, nem engedi bekövetkezni az ütközést, mert lassít.

ADR: Automatic Distance Control, azaz automatikus
távolságtartó berendezés, a VW-konszern termékeinél van ez,
gyakorlatilag ugyanaz, mint az ACC. Lásd fent.

ICC: Intelligent Cruise Control. Ezt meg a Nissan
izzadta ki az ACC-re. Lásd fent.

APB: Automatic Parking Brake, tehát önműködő kézifék.
Nem kell behúzni, recsegtetni, magától megfogja az autót, majd
elinduláskor old is. Egy újabb LED a műszerfalon.

ASR: Anti Schlupf Regelung, magyarul kipörgésgátló.
Havon, kopott gumikkal, rothadó banánszőnyegről való elinduláskor
megléte nem hátrány.

AYC: Active Yaw Control, aktív farolásmegfogó.
Ugyanazt csinálja, mint a menetstabilizáló, csak élvezetesebben, más
eszközökkel, de kevésbé hatékonyan. A hátsókerék-hajtásos autó
differenciálművében két oldalon kis kuplung van, amely az autó
elfordulásának függvényében más-más nyomatékot juttat a hajtó
kerekekre. Arra való, hogy megcsúszás nélkül minél gyorsabban be tudjuk
venni a fordulót, ellentétben az ESP-vel, amely a legkisebb megcsúszás
jelére azonnal elrabolja tőlünk a km/h-kat. Viszont vadbarmok ellen
rossz orvosság, mert még nagyobb sebességgel ejti be áldozatait az
árokba. A Mitsubishi találta ki, már van összkerék-hajtásos, S-AYC
változata is, ez az Evókban teszi dolgát. A raliváltozatokban
hagyományos sperrdiffi van, mert az jobban bírja a strapát, és az S-AYC
előnyei versenypályán kimutathatatlanok.

BAS: nem, nem az, hanem Brake Assist, más nyelven
vészfék-asszisztens. Kimutatták, hogy a legtöbb vezető rémületében nem
nyomja eléggé a féket, mielőtt nekimenne valaminek. Ez felismeri a
veszélyt, és keményen odalép helyette is.

FOUR-C: Continuously Controlled Chassis Concept, hadd
ne fordítsuk le, borzasztóan erőltetett. Ez is Volvo-rövidítés, de
szándékosan nem tettük a volvós csoportba, ne rontsa a kiváló
összképet. Az aktív futómű és a menetstabilizáló elektronika ördöngös
egységbe kovácsolása kábelek és újabb mikroprocesszorok segítségével.
Az ötlet jó, de a gyakorlatban ellenséges érzelmeket generál. Reméljük,
rövidesen véget ér a béta-tesztelése, de hogy miért kellett vele
szériaautókon kísérletezni?

EPS és VRGS: Electric Power Steering és Variable Ratio
Gear Steering. A Lexusnál az aktív kormányzás, amelynél nem csak a
rásegítés mértéke változik a sebességgel, hanem a kormánymű áttétele
is. Kis sebességnél keveset és könnyen lehet tekerni a volánt, nagynál
nehezen és sokat. Ilyennel tehát fárasztóbb autópálya-tempóval
megkísérelni a parkolást.

HICAS: High Capacity Actively Controlled Suspension.
Ennyi helyünk azért nincs, maradjon csak a magyarázat. Tehát aktív
hátsókerék-kormányzás, olyan, mint a 4WS volt a Hondánál és a
Mitsubishinél, csak ez a Nissané. Az eredeti, 1986-os Skyline GTS-en
megjelenő HICAS hidraulikával működött. A fejlettebb Super-HICAS
elektronikusan vezérelt, elektromosan mozgatott, fogasléces hátsó
kormányművet vet be, így könnyebb és pontosabb. A rendszer maximum 1
foknyi elfordulást tesz lehetővé a hátsó kerekeknek.

LSD (1): Limited Slip Differential, tehát részlegesen
záródó differenciálmű. Általában az a jó, ha a két (négy) hajtott kerék
egymástól eltérő sebességgel tud forogni, mert a hajtáslánc elemei
ezáltal nem törnek darabokra kanyarban. Erre találták ki a
differenciálművet. De ha egy hajtott kerék csúszós, a másik (többi)
tapadós felületen van, a diffi hibája, hogy az összes nyomatékot az
elpörgő kerékre juttatja. A részlegesen önzáró, németesen szólva
sperrdifferenciál ilyenkor már nem akar annyira differenciálmű lenni,
hanem együtt akarja forgatni a rábízott két tengelyt. Driftesek is
szeretik, mert sokkal szebben sederinthető vele az autó fara.

SRS: Supplementary Restraint System, azaz kiegészítő
visszatartó rendszer. Légzsákokon látni ilyen feliratot, de az SRS
igazából a teljes cucc neve, tehát beletartozik az övfeszítő és az
överő-határoló is.

TPM: Tyre Pressure Monitoring, a gumikban a levegő
nyomását figyelő rendszer. Ha kevés a bar (psi), jelez a műszerfalon.
Lassú defekt nem marad észrevétlen.

Kényelem

Eltávolodva a biztonság témakörétől rögtön a képbe úszik a kényelem,
mely téren szintén óriásit fejlődött az autóipar, vele együtt pedig a
rövidítéstechnika is. Nehéz itt alkategóriákba csoportosítgatni,
maradjon nagyjából az ábécé-sorrend.

AC: Air-Conditioning, tehát légkondi,
légkondicionáló-berendezés, klímaberendezés, neppereknek lég (a
"bőrlég", azaz bőrős, légkondicionálós kivitelből fakadóan), időseknek
erkondi.

ALC: Adaptive Light Control, alkalmazkodó világítás.
Sebességtől, terheléstől, világosságtól függően a fényszóró
más-és-máshová vetíti a fényét. BMW-s cucc.

CAN: Controller Area Network, a régi kábelsalátát
elegáns szalagkábelekkel helyettesítő kábelrendszer az autóban,
amelyben már nem konkrétan tápfeszültségek, hanem számítógépes kódok
rohangásznak, mert minden fogyasztónak van saját kis agya és
tápfeszültsége.

ECD: Electronic Chromatic Device, persze a Lexusé. A
pótféklámpa alatt van egy kis szenzor, ami érzékeli a fényviszonyokat.
Hogy sötét vagy világos van-e, na. A szenzor jelei alapján a
műszerfalvilágítás (!) is automatikusan állítódik. Az ilyen kis
szirszaroktól van, hogy aki egyszer Lexust vett, többet nem vesz mást.
Nem tudja megmagyarázni, de valahogy abban mindig jól látta a
mutatókat, a ...-ban meg állítgatni kell a fényerőt.

COMAND: Cockpit Management And Data Systems, a
Mercedes fedélzeti rendszere.

DAB: Digital Audio Broadcasting, digitális
műsorszórás. A jövő rádiója, sajnos ehhez meg kell majd venni az új
Alpine-t, vagy oké, magának a feltalálónak a Blaupunktját, a
Videotonunk nem fogja a jeleit.

GPS: Global Positioning System, azaz műholdas
helymeghatározó rendszer. Autókban térképpel kombinálják, és máris
működik a navigáció. Az új modellekben már Magyarország térkép is
van.

HUD: Head-Up Display, azaz szélvédőre vetített
kijelző. Mások szerint "fel a fejjel"-kijelző.

iDRIVE: a BMW szörnyű rendszere a rádió, a
szellőzőberendezés, a navigáció és a fedélzeti számítógép vezérlésére.
Lásd COMAND, fent.

LSD (2): Lamborghini Scissor Doors, illetve
Lambo-Style Doors , tehát felfelé nyíló ajtók, hogy rövidek legyünk. A Countach
óta áhítat övezi.

PAS: Power Assisted Steering, leánykori nevén
szervokormány.

PDC: Park Distance Control. Nem az amerikai
környezetvédők zöldövezetesítési törekvése, hanem parkolóradar.
Pittyeg, némelyik autón LED-eket gyújt ki, amikor autónk
hátuljához/elejéhez vészesen közeledik valamilyen tereptárgy.
Jellemzően huszonöt centimétert hagy a kocsi előtt és után, ezért
városi parkolásoknál így is csak a rutin segít.

RDS: Radio Data System, azaz a rádióadással együtt
sugárzott adattartalom. Nálunk emiatt tudja a készülék, hogy mi az
állomás neve, és így tudja követni a Budapesten kiválasztott állomást
Balatonig, még ha változik is annak frekvenciája. Egyébként többre is
képes lenne, de mire azokat a szolgáltatásokat húsz év késéssel
Magyarországon is bevezetnék, értelmét veszti az RDS, mert már DAB
lesz. Lásd fent.

SCC: Saab Car Computer, a Saab fedélzeti rendszere.
Lásd COMAND, fent.

SID: Saab Information Display, a Saab kombinált
információs kijelzője. Ennek külön nevet adni...

SPC: Saab Parking Control, a Saab parkolási segítője.
Lásd PDC, fent.

Technika, gépészet

Utolsó előtti fejezet, ebben vannak még érdekes dolgok. Kedves,
hűséges olvasók,
ne csüggedjenek! Elképesztő információk áradata
következik.

ASF: Audi Space Frame, alumínium térváz, a szépreményű
Audi A2-esnek volt ilyen, most meg az A8-nak. Jó könnyű, iszonyat drága
javítani, mellesleg idővel elrohad, ha vassal, vagy acéllal
megkaparásszák.

BOV: Blow-Off Valve, a turbó lefújószelepe, ami
korlátozza a felesleges turbónyomást. Átállításával, ergo a nyomás
fokozásával drámai teljesítmény és drámai motorkopás érhető el.

CDI: Common-Rail Direct Injection, tehát közös
nyomócsöves, közvetlen befecskendezés. A legkorszerűbb
dízelbefecskendezés. Egy közös térben szivattyú tart igen nagy,
1400-1800 baros nyomást, a hengereknél pedig számítógép vezérelte
elektromágneses szelepek, jobb esetben piezoszelepek engedik az
égéstérbe a szuperül porlasztott naftát.

CNS: Combustion Noise Sensor, azaz kopogásérzékelő.
Ennek köszönhető, hogy ma már nem csörögnek a motorok, ha kis
fordulaton erőltetjük őket. Jóval tovább is tartanak ám.

CVT: Continuously Variable Transmission, azaz
folyamatosan változó áttételű nyomatékváltó. A hagyományos
sebességváltó és az automata váltó helyére becuppanó gépészet. A Daf
találta ki, akkor Variomatic néven futott, lejárt a szabadalom, azóta
mindenki csinálja. Benne egy változó méretű tárcsák között futó
fémszalag viszi át a nyomatékot.

DI: Direct Injection, a közvetlen befecskendezésű
dízelek szinte állandó betűkombinációja.

DOHC : Double
Overhead Camshaft, kettős felül fekvő vezérműtengely. Elegáns, sportos
megoldás, a vezérműtengelyek a hengerek égésterei fölött vannak. Azért
van kettő belőlük, hogy a) ki lehessen alakítani a félgömb alakú
égésteret; b) himbák nélkül lehessen vezérelni hengerenként négy
szelepet, a himba ugyanis gyűlöli a nagy fordulatszámokat. Szíj és lánc
egyaránt hajthatja.

DPF: Diesel Particle Filter, azaz
koromrészecske-szűrő. A Peugeot autóiban volt először, de rövidesen
minden Európában eladott dízelkocsiban kötelező lesz. Nem jön korom a
kipufogóból, mert még bent a kipufogórendszerben megsemmisíti a
Terminátor.

DSG: Doppel-Schaltgetriebe, az angolok szeretik
Direct-Shift Gearboxnak is nevezni, a Borg-Warner által tervezett
váltófajta. Sajnos a kizárólagos jogot Volkswagennek adta el, ezért
kizárólag az ő termékeikben élvezhetjük. Két, különálló, háromgangos
váltó, két külön kuplunggal. Automatikusan pakolgatja a fokozatokat, a
következő sebesség mindig a másik váltónál van. Kapcsolások között a
kuplungokat finoman csúsztatja, ezért nagyon gyorsan tud váltani,
mégsem rángat.

EFI: Electronic Fuel Injection. Lefordítsuk? A
fenébe... Elektronikus tüzelőanyag-befecskendezés. Tizenöt évvel
ezelőtt még illett büszkének lenni rá, ma már nincs autó nélküle.

EGR: Exhaust Gas Recirculation,
kipufogógáz-visszavezető rendszer. Az emisszió miatt kell. A
kipufogógáz egy részét visszavezeti az égéstérbe, ami lejjebb
kényszeríti a távozó gázok hőmérsékletét, dízelmotoroknál csökkenti a
kipufogógáz oxigéntartalmát. A visszavezetett kipufogógáz egyben
csökkenti az égéstérben lévő keverék fajlagos hőkapacitását, ezáltal
kisebb hőmérsékleti csúcsok alakulnak ki odabenn, csekélyebb lesz a
kipufogógázban a NOx-tartalom.

FMIC: Front-Mounted Intercooler. Kvázi-raliautóknál az
übermayer cucc. A töltőlevegő-hűtő nem a motor tetején, hanem a kocsi
elejében, lent van, még jobb, ha vízspricceléssel is tovább
hűthető.

GDI: Gasoline Direct Injection, azaz közvetlen
benzinbefecskendezés. A Mitsubishi elfeledett, korai, direkt
rendszere.

HDI : High
Pressure Direct Injection, a PSA közös nyomócsöves dízelrendszerének
neve. Lásd CDI.

HPI: High Pressure Injection, a PSA közvetlen
benzinbefecskendezésű rendszere. Lásd GDI.

LEV: Low-Emission Vehicle, tehát csekély emissziójú
jármű. Kaliforniában csak ilyeneket lehet eladni. Van még durvább, az
ULEV, ami már szinte oxigént ereget.

MPI: Multi-Point Injection, azaz hengerenkénti
befecskendezés. Ma már elvárás, régen volt olyan, ami a szívócsőbe, egy
helyen köpködött. A paraszt.

OHC: Overhead Camshaft, azaz felül fekvő
vezérműtengely. Az oldalt (alul) elhelyezett vezérműtengelyhez képest
volt óriási előrelépés, a hatvanas években kezdett igazán teret
nyerni.

OHV: Overhead Valve, tehát függőszelepes motor. A
szelepek már fent, a hengerfejben, a vezérműtengely a blokk oldalában,
köztük nyomórudak, esetleg királytengely. Nagy fordulatot nem bír, de
előrelépés volt az SV-hez képest. Negyvenes-hatvanas évek
technikája.

FWD: Front Wheel Drive, azaz elsőkerék-hajtás.
Biztonságosabb, de béna.

RWD: Rear Wheel Drive, azaz hátsókerék-hajtás.
Élvezetes, de veszélyesebb.

SV: Side Valve, azaz oldalt szelepelt motor.
Jellemzően a második világháború előtti technika, az égéstér oldalt
elnyúlik, a szelepek alulról, a hengerek mellett ágaskodva vannak
benne. Rossz hatásfokú, a pörgetést egyáltalán nem bíró rendszer volt,
viszont jobban tudták hűteni a kipufogószelepeket, ami probléma volt
akkoriban.

TDI: Turbo Diesel Direct Injection, azaz közvetlen
befecskendezéses turbódízel. Nagy dolog volt, amikor közel húsz éve
megszületett, ma már nagyon cifrázzák.

TS: Twin Spark, azaz duplagyújtásos benzinmotor. Az
Alfa Romeo benzinmotorjai jellemzően ilyenek, a két gyertya a cég
szerint egyenletesebben gyújtja be a keveréket, szerintünk inkább
marketingfogás. De mások (Honda, Nissan) is használják a technológiát,
csak ők nem ennyire büszkék rá.

VANOS: a BMW változó szelepvezérlési rendszere. Ha
szimplán VANOS, akkor a szívóoldali szelepek vezérlése módosul, ha
doppel-VANOS, akkor a szívó- és a kipufogóoldaliak egyaránt.

VTG: Variable Turbine Geometry. A turbó lapátjainak
állásszöge változtatható, ezáltal pontosabban hangolható a feltöltés a
fordulatszám függvényében. Drágább turbódízeleknél plusz 15-25 százalék
teljesítményt hoz a nem VTG-s motorokhoz képest.

VTEC
: Variable (valve) Timing (and lift) Electronically
Controlled. Változó szelepvezérlés Honda-módra. Két bütyökrendszer van
a vezérműtengelyen, kis fordulaton az egyik, nagyobbon a másik csusszan
a szelepek fölé. A fordulatszám változásával két lépcsőben módosul a
szelepek nyitási időpontja, és nyitásának mértéke is.

VVT-i
: Variable Valve Timing with Intelligence, a Toyota változó
idejű szelepvezérlési rendszere. Van Dual VVT-i is, ami szívó- és
kipufogóoldali szelepvezérlést jelent.

VVTL-i: Variable Valve Timing and Lift with
Intelligence, a Toyota változó idejű és nyitású szelepvezérlési
rendszere. Lásd VTEC, fent.

D-4D: a Toyota közös nyomócsöves dízelbefecskendezős
motorgenerációja. Sajnos már nem Nippon Denso alkatrészek vannak benne,
mert betette oda a lábát a Bosch_

D-CAT: a Toyota közös nyomócsöves, részecskeszűrős,
piezo-befecskendezőszelepes, szupertiszta üzemű
dízelmotor-generációja.

Kategóriák

Befejezésül jöjjön néhány rövidítéses autófajta:

CC: Coupe Cabriolet, magyarul Cica Cabrio. Csak
nőknek. Motor nyitja a fémtetőt, szőke hajzuhatag omlik az
övvonalra.

GT: Gran Turismo, azért így, mert olaszul van. Tehát
semmi Grand és semmi Tourismo. Hosszú orrú, 2, vagy 2+2 üléses, nagy
utazósebességre képes, luxus-sportkocsi. Tehát olyan, mint, hm, a
Peugeot 207 GT...

LAV: Luxury Activity Vehicle, azaz
luxus-szabadidőjármű. A Lexus agymenése az RX-re.

SAV: Sport Activity Vehicle, azaz sportos
szabadidőjármű. A BMW verejtékszagú, két résztvevős kategóriája az
X3-nak és az X5-nek. Badarság.

SUV: Sport Utility Vehicle. A terepjáró és a
személyautó közötti átmenet. Felszereltsége, vezethetősége már-már a
személyautóké, mérete, terepképessége inkább a terepjárókhoz közelít,
de (általában) nincs diffizárja, elég nagy rugóútja, felezője,
terepgumija, alsó védelme.

Aki eddig eljutott, menjen aludni, most már megérdemli. Egyben
gondoljon arra, mennyivel jobban járt volna, ha az őt érdeklő
rövidítéseket egyszerű "Search"-el fellapozta volna.