![]() |
Akik Saabbal fekszenek, Saabbal kelnek és gyakran álmodnak
Saabokkal - gondolok itt a Totalcar webszerkesztőjére és
programozójára -, nos, ezek az emberek meg se rezzennek, ha azt
hallják: 9
5 Estate Linear, 2.3t Ecopower.
A 9
5 már nem újdonság, hiszen a lépcsőshátú alaptípust
immár öt éve mutatták be, és '98-ban az Estate, a kombi is
megszületett. A
2290 köbcentis, legfeljebb 0,4 bar töltőnyomást generáló
turbóval lélegeztetett motor 185 lóerős maximális teljesítménye
és 280 Nm-es nyomatéka alig 35 lóerővel és 40 Nm-rel több, mint a
kétezres alap-benzinmotoré - a 120 lovas 2,2-es dízelről ne is
beszéljünk -, de a Saabnál sokkal érdekesebb dolgok is akadnak. Ott
van a 250 lovas emelt turbónyomású 2,3-as nyers ereje és 370 Nm-es
csúcsnyomatéka, a háromezres V6-os impozáns eleganciája, vagy a
szintén háromliteres turbódízel, ami csaknem 180 lóerős, de 1800 és
3000 1/min fordulattartományban 350 Nm-t tud és ehhez hét és fél
liter gázolajra van szüksége száz kilométerenként.
Persze hiába nem új fejlesztés, a 9
5 felett még korántsem járt el az idő. Az Estate formája
gyönyörű:
mozdony és sportcipő ötvözete. A hegyesen lapos orr, a
keskeny, tagolt front, a lendületes övvonal és az előredöntött far
egyfajta ruganyos erőt sugároz.
Nagy vagyok, nehéz vagyok, de ugrok és harapok, mondja a
Saab. És az ezüstmetál, az gyönyörű. Svédacélhoz fémszín - így
helyes. Mindez megfejelve a helyes kis szárnnyal, megtalpalva a 2x5
küllős felnikkel, közepükön a kék-piros emblémával - ráadásul a
tesztautónkon egyedüli extraként szereplő 225/40-es Pirelli P Zero
tekintélyes hordójával - gyönyörű, na. És belül is az. Rendezett
gombsereg az aluval borított műszerfalon, fekete-szürke, nem
hivalkodó, de nagyon igényes kárpit és huzat. Igazi skandináv:
egyszerű, de a szemnek és a testnek is kedves, mint a legpuhább és
legpasztellszínűbb kanapék.
A 9
5 nem csak szép, jó is. Egyrészt nagyon kényelmes
elöl-hátul egyaránt - hátul csak két felnőttnek javaslom, de nekik
nagyon. Az általunk kipróbált fapados legalapabb verzió
felszereltsége nagyon szegényes.
Égett a pofám a kocsi iránt érdeklődő családtagok-ismerősök
előtt, amikor a kétzónás klíma, a kiváló hifi, a kifinomult
elektronika (indulásra záródó, kulcskihúzásra nyíló ajtók, utas
hanyagságakor is fütyülő, súlyérzékelővel vezérelt FASTEN YOUR
BELTS-lámpa, szükség esetén a komputer központi display-én egy
WASHER FLUID LEVEL LOW felirat, ilyesmi), a tempomat, az ESP, a
fényszóróspricni és a gyári váltózár bemutatása után semmi egyebet
nem tudtam elmondani. Tehát ilyen is van: felső közép autó,
alapáron kiváló felszereltséggel. És amit használunk, amiben ülünk,
amit tekergetünk, amit kapcsolgatunk mind-mind a helyén, épp jól
elhelyezve.
Nem értettem, miért ilyen hülyén üzemel a tempomat - 60 óra
kellett csak, hogy rájöjjek: a többi autóban van a hiba. Leesett az
állam, amikor a hátsó üléslapok előrebillentésénél megláttam a
kifinomult mechanikát - és csaknem elaléltam, amikor megláttam az
üléstámlák esetleg nem elég jól lereteszelt állapotára
figyelmeztető bigyókat. Tulajdonképpen három hibát bírtam
felfedezni összesen: nincs csillapított kapaszkodó (ez persze nem
érdekes), az ablakemelő kapcsolói hülye helyen vannak, és csak az
elsők automaták, azok is csak lefelé (szégyen), valamint a pilóta
cipőtalpa képes beleakadni a fékpedálra gyors gáz-fék váltásnál
(ezt viszont nem kéne). A négy légzsák nem tűnik soknak az aktuális
trendek ismeretében, de a fene tudja - én a Saabnak elhiszem, hogy
ennyi elég. No meg ott van az ember előtt az a másfél méter vas.
Nem csak szép és jó, de gyors is. 1800 és 3500 1/min között
van 280 newtonméterünk, 5500-nál pedig 185 lóerőnk. A motor
egyenletesen adja le teljesítményét, nincs megrázó élmény egy
bizonyos fordulatszám átlépésénél, viszont minden gázadásnál
érezhetően idő kell a turbó felpörgéséig. A folyamat a töltőlevegő
nyomásmérőjének kijelzőjén jól követhető. A végsebesség katalógus
szerint 225 km/h, ennyit most nem mentünk, de az autó éreztette,
hogy mehettünk volna. Nincs is annál szebb érzés, mint amikor
különböző, "RACING" kezdetű, vagy végű matricával ellátott, tíz
centi vastag kipufogóvéggel szerelt sportkupékat tolunk le a belső
sávból egy klimatizált szürke kombival, Mike Oldfieldet hallgatva,
miközben tartózkodunk a hirtelen kormánymozdulatoktól, nehogy
megzavarjuk hátul szunyókáló családtagjaink édes álmát.
Hiába, emberek vagyunk, jólesik az a kis elegánsan gonosz mosoly a
szánk szögletében, ahogy a tükörbe nézünk. Ha már felébredt a
család, lehet kikapcsolni az ESP-t (a 9
5 ezt csak 60 km/h alatt engedi, viszont utána magától
hál' istennek nem kapcsolja vissza) - és irány a szerpentin.
Ekkora tömeget ilyen élvezetesen eddig csak BMW-ben tudtam
irányítani: a Saab, ha akarom, kitör, ha akarom, visszahúzza az
orrát, picit még a fenekét is csóválja - jó móka. A fogyasztás
persze ilyenkor a nagy saját tömeg miatt nem csekély, de a 11-12
liter száz kilométerre 1/3-2/3 város-sztyeppe kombinációban, az
említett kanyarokkal, kihúzatásokkal, gyakran 150 felé csúszva
reális érték.
Futómű is jóféle van az autó alatt. Elöl McPherson kétcsöves
lengéscsillapítókkal, hátul gumiba ágyazott központi lengőkar,
oldalanként két hossz- és egy keresztlengőkar, stabilizátor. A
kocsi kicsit feszesebb, sportosabb, mint amennyire kényelmes, de ez
így van jól. Egy dolog nem tetszett: sűrűn hullámos útburkolaton a
csillapítás kevéskének tűnt. Megállni az ABS-es, EBD-s
fékrendszerrel sosem gond. Vicces dolog viszont a kézifékkel
megállítani a guruló autót: határozott rántás, a Saab megáll - majd
gurulni kezd tovább. Próbáltam kideríteni, miért; nem sikerült, de
megtudtam, hogy a négy tárcsafék mellett vannak külön dobfékek
hátul, rögzítésre.
Nem csak szép, jó és gyors, de nagy is. Mérési módszertől
függően 416 liter vagy 890 liter csomagtér az Estate-ben alapból -
ebből 1490, vagy 2067 dm
3 varázsolható ülésdöntéssel. Az autó 4808 mm hosszú és
majdnem 180 centi széles. Több mint 1600 kilót nyom, 1800-at húzhat
és 100-at vihet a tetején.
És most egy kis szubjektivitás. A 9
5 nem csak szép, jó, gyors, és nagy, lelke is van. A se
nem felfelé, se nem kifelé, hanem kifelé és felfelé húzásra nyitó
kilincsek már a kezdeteknél jelzik, hogy valami más ez. A
kagylószerű ülések, a sajátos szellőzőrostélyok, a dupla
napellenzők, a mókás pohártartó vagy a Night Panel című
műszerfalbeállítás: érezni, hogy nem tömegcikkben ül az ember.
Látszik, hogy a gyártó kamionokkal is foglalkozik: 3X2 vízsugár
mossa az ablakot. És minden indulásnál az a sajátos mozdulat:
gyújtáskulcs a kardánalagútba, start. Szép dolog az új autó, az új
autó a legjobb autó, mondta Henry Ford, az új autó azért mégiscsak
új autó, mondja a köznyelv, de mit tegyek, ha egyszer európai
családi kombi kategóriában nekem leginkább a késő '80-as évek
felsőbb kategóriás gépei tetszenek.
Már-már azt hittem, én csak 124-es T-Merciben, 700-as
Volvóban lehetek igazán boldog. De nem. Megismertem a Saabot és itt
van nekem ismét hatalmas kilométeróra, masszív, nagyokat klattyanó
kapcsolók, puha ülések - és a több mint másfél tonna vas biztonsága
és kényelme mindenekfelett. Már csak lottóznom kell. Akik már
nyertek: a tesztautó ára on-line katalógus szerint 10.850.000 Ft.
Az 525-ös BMW Touring alapára 12.365.000 Ft. 240-es E-Klasse
kombiMercit 13.254.000 forintért kapunk, a Volvo V70 2.0T
10.490.000 forintnál indul. Miért nincs az utakon sokkal-sokkal
több Saab 9
5 Estate???
| Értékelés: A benzines felső-közép kombiként ár/értékarányban ötös. |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|
|

















