Azt hittem sétagalopp lesz. Nem az első, nem az utolsó, olyan mint a
többi. Amikor megláttam a parkolóban,
először megijedtem, aztán elszörnyülködtem. Nem hittem a
szememnek, hogy létezik ekkora plató, amit ráadásul olyan autóra
szereltek, amit sima B-s jogsival lehet vezetni.
Mert mondjuk nekem könnyű, annyira flegma vagyok, hogy semmi sem
izgat fel,
simán kimegyek a körútra csajozni még ezzel is. Meg a kőkemény
kamionosnak is mindegy, mert ő meg végigmegy a Visegrádi utcán egy
tizennyolc kerekűvel tolatva, mint Luke Duke a
Hazárd megye lordjaiban . Na de mit tegyen, aki életében először venne
ekkorát, mert mondjuk szüksége van a munkájához, de semmit sem tud
erről a mini-monstrumról?
Kezdjük azzal, hogy mindenkinek problémája van a sajátja méretével.
Ha most még nem, akkor előbb-utóbb úgyis szembesül vele. Az új Sprinter
mindenképpen megoldást jelenthet a problémára, mert nemcsak hatalmas,
de
tetszetős és impozáns, és nem is kell rendszeresen borotválni.
Az orra a visszahúzódó lámpákkal meg a bumfordian gömbölyű hűtőráccsal
kedves benyomást tesz mindenkire, aki egy teherautóban is a szépet
keresi.
A jelentősen kihangsúlyozott lámpák ráadásul
kanyarba bevilágítós trükköt is tudnak. Nem fordulnak semerre,
mert az túl bonyolult lenne, meg az árat is megemelné, hanem van egy
oldalra fókuszált lámpatest a rendes lámpa mellett. Ennek az izzója
akkor gyullad ki - és világít be a kanyarba -, amikor abba az irányba
tekerjük a kormányt. A másik irányba áttekerve ez a lámpa elalszik, és
a másik oldali izzó gyullad ki. Olcsó játék, de hasznos. És még
bi-xenon is
van ott a környéken. A hátsó lámpákra viszont inkább nem mondanék
semmit, mert megsértődnének a Daewoo gyárban.
Aztán van még mindenféle elektromos kütyü, amikkel a személyautókban
is találkozhatunk:
menetstabilizálók, kényelmi extrák, biztonsági cuccok.
Felsorolásuk kitenne egy komplett bekezdést, még ha csak a
rövidítéseket írnánk is le. Laikusként elégedjünk meg azzal, hogy
manapság már a tisztes munkásembereket - mint például a teherautó-sofőr
- is maximálisan megilleti a munka közbeni kényelem. Hol van már a
Kenguru
által taposott ZIL (vagy IFA, netán RÁBA?) fapadossága? Bár ha az ő
szemszögéből nézzük, simán becsajozott azzal is... Mit lehet elérni
akkor egy új Sprinterrel?
Bármit, vagyis mindent. Mondjuk parkolni nem könnyű vele, de ez az
utolsó szempont. Az építkezések környékén úgyis mindig van elég hely,
és a fülkében olyan komfort van, hogy a magánvállalkozó fuvaros is
felvesz egy rakodót, hogy ki se kelljen szállnia. És úgy tűnik,
erre nem én jöttem rá egyedül, hiszen az új Sprintert máris két gyárban
nyomatják, hogy ki tudják elégíteni a nagy platókra (
vagy más felépítményre ) vágyók sorát.
A düsseldorfi és a ludwigsfeldei gyárakban zajlanak az események,
utóbbiban készülhetett a mi sárga, hatalmas példányunk is, de a csupasz
alvázak is innen mennek át a másik gyárba, hogy megkapják a magukét. Az
új Sprinter fejlesztésébe 1,8 milliárd eurót csepegtettek, amiből 300
millió csak a ludwigsfeldei gyárba csorgott.
Vadiúj automata gépsorokat meg összeszerelő és fényező műhelyt is
húztak a meglevő csarnokok mellé. Nem csoda hát, ha annyira vágynak
a Sprinter sikerére, és egyelőre működik a dolog. Viszik, mint a
cukrot, vagy épp viszik vele a cukrot.
Korrózióvédelem
Mielőtt kikezdené az idő vasfoga az új Sprinter lemezeit, gyorsan
kitalálták, hogy az elődhöz képest mi mindent kell még kezelésbe
venni a korrózióvédelem szempontjából. Még egy új eljárást is
kitaláltak, és a RoDip nevet adták neki. Pedig a dolog csak
annyiból áll, hogy
a korrózióvédő fürdőben minden merülés alkalmával fordítanak
egyet az elemeken. Így minden kis résbe jut a löttyből.
Második otthonába mostantól nagyon jól érezheti magát, ha a Sprinter
az.
Zsír új műszerfal a megszokott (és bevált) kapcsolókkal, a
komfortos - és nem pusztán komfort érzetű - kárpitozással, az
átgondoltnak tűnő tároló rekeszekkel barátságos környezet, annak
ellenére, hogy minden irányban brutálisan nagy.
Az akár hétszemélyes fülkében nemcsak a mindenkire vigyázó légzsákok
meg a mindkét oldalon megtalálható ajtók, de még
a hátsó sornak hideget fújó légkondi is azt mutatja, hogy a
luxusbálnák babérjaira
törtek. A kőművesbrigád tehát kényelmesen mehet munkába és onnan
haza, közben át is öltözhetnek a kisebb lakás méretű bódéban. Mindezt
úgy, hogy közben mögöttük végig ott a rettentő hosszú, rettentő széles
plató. Valami borzalom, hogy mekkora. 8,7 négyzetméter, duplakabinnal
még durvább látvány. Persze van kisebb is, de kinek kellene kisebb, ha
lehet nagy.
Vezetés közben aztán kiderül, hogy
szélesség és hosszúság ritkán jár körülményesség nélkül. Vállon
felüli erős vérszegénység lép fel, ha kihasználjuk a teljes méretet, és
közben nagyon körültekintően kell haladni minden irányban, nehogy
felsértsünk valami érzékeny részt. Az elefántfülnyi tükrök használata
annyira előtérbe kerül, hogy szerintem ezeket kell elsőként cserélni
garanciában, mert biztos megkopik a foncsor a sok belenézéstől.
Kéz és láb környékén minden szervós, erre kár is szót
fecsérelni. A kellemesen kézre álló, már-már vitós váltókarral - a
kézifékért már rendesen le kell nyúlni - és a 2,2-es CDI-vel nyugodtan
lehet repeszteni. A menettulajdonságok eltérései a három és fél literes
benzines mocinál is valószínűleg csak a teljesen megrakott állapotban
jelentkeznek. Azon a környéken, ahol egy teherautó dolgozik, ritkán
találkozni turbólyukkal, és a kanyarstabilitás is csak hébe-hóba kerül
szóba.
Annál inkább értelmet nyer a rendelkezésre álló tér teljes
kihasználása során rendelkező teljesítmény, amire a
Sprinter-tulajdonosnak még dízel esetén sem lehet panasza. Manapság egy
teherautó nem vált vissza magától, ha meglátja az érdi emelkedőt. Nem
ez a kérdés, ha vásárlási szándékkal közelít az ember az ilyen méretű
járgányokhoz. Pontosan tudja, mire számíthat,
egyedül a kínált kényelmi extrák és az egész hóbelevanc ára, ami
döntő.
A Sprinter helyzete némileg kettős a vetélytársakat tekintve.
Egyszer ott a márkanév, ami elég jól cseng a szakmában, de ugyanez elég
sok számot sejtet az árlista alján. A mi 315 CDI-nk
150 lóerővel, alvázzal és dupla kabinnal, 6 109 000
forintos alapárról indul. Mit kapni manapság ennyiért, ami ekkora
lehet, és minden pillanatban készen áll, hogy leadja azt a
teljesítményt, amire képes? Még a Viagrának is vannak
mellékhatásai.
További cikkeink
