Teszt: Alfa Romeo Mito 1,6 MultiJet

Fiatnak nagy, Alfának kicsi

2009.08.13. 07:14 Módosítva: 2009.08.13. 08:01

Egyébként az milyen már, hogy mérnöki tudományban egy családi kis egyterű Hyundai alázzon egy Alfát? Mert egy motor és az erőátvitel bizony nettó mérnöki teljesítmény és gyártási technológia eredménye, és ha az Alfa ma ennyit tud egy koreai (nem is) riválishoz képest, hát talán érdemes lenne lehúzni a rolót. Ennyire szélsőségesen menő-nem menő autót ugyanis igen nehéz finoman vezetni, úgy, hogy ne bakkecskézzünk, ne rángasson, egyszerűen finoman gyorsítsunk és lassítsunk. Ha már tölt a turbó, túl sok, ha még nem, túl kevés.

A kormány persze közvetlen és pontos, de egy pontos kormány jó futómű nélkül nem sokat ér. Én legalábbis nem nagyon próbálgattam vele gyorsan menni, elég volt egy kis fékezés a körforgalomban, hogy az ilyesmit a továbbiakban hanyagoljam.

A futóműben nincs sok érdekes, csak az orrnehézséget érezni még a benzines változaténál is erősebben. Érdekes csak a teljesen elfuserált rugózás és csillapítás. Lehet, hogy tükörsima versenypályára ez jó beállítás, de magyar aszfalton maga a pokol. Azt már nem is mondom, mennyire hangos, amikor a kerekek elkapnak egy-egy úthibát; néha egész ijesztő dobbanások hallatszanak be. Több kisebb úthibán Mitóval áthajtani pedig tényleg olyan, mint Zuzu Petals-szal beszélgetni.

Nagyobb kátyúknál rosszabb a helyzet, ott fel is üt a futómű, de akkorát, hogy az első két eset után meg is álltam megnézni, nem kaptam-e defektet. Ráadásul ezek a nagyobb kátyúk igazából nem voltak nagy kátyúk, azért is mentem beléjük, mert nem tűntek komolynak – nem is voltak azok. Csak a Mito futóműve viselkedik úgy, mint egy megátalkodott rémhírterjesztő.

A dizájnát már elemeztük eleget. Nekem alapvetően bejön ez a varjúarc, bátor megoldásnak tartom a keret nélküli ajtót és igényesnek, ahogy a rendszámtartót szépen rágyógyÍtották a lökhárítóra. Még az is imponál, hogy az Alfa formatervezői továbbra sem hajlandók tudomást venni arról, hogy a gépjárműveket világszerte forgalmi rendszámmal szokták felszerelni elöl-hátul, de ők ezzel láthatóan egyáltalán nem kalkulálnak. Jó nézett ki fehérben is, ráadásul a logója még mindig képes meglepetéseket okozni. Az indexes Tevan kolléga, aki amúgy kizárólag tömegközlekedési járművekért tud lelkesedni, meg elég matematikusos agya van, elkezdte silabizálni: MT nulla?

Belül egy kicsit csóváljuk a fejünket a sok műkevláron, ami nem néz ki rosszul, de inkább azt gyanítom, így nem reklamálhatjuk, hogy kopogós, hiszen az igazi kevlár is kemény. Nem értjük, miért kell bőr váltógombra egy látványosan műanyag hatású műfém pitykét ragasztani, továbbá vajon milyen céges szinten döntötték el, hogy márpedig a kesztyűtartó ajtajáról inkább lespórolják azt a két gumipogácsát, ami megakadályozná, hogy zörögjön, de alapvetően belül se rossz. Alfa.

A dugóban próbálgattam kicsit a szórakoztató-elektronikát. A telefont elég könnyen párosítani tudtam a bluetooth-szal, leszámítva, hogy háromszor adott új kódot, mert mozgó autónál nem működik. És ha egypercenként előbbre araszolunk 35 métert, az neki már mozgó autó, új engedélyezési eljárással. Egyre izgalmasabb is lett, le tudom-e zavarni a párosítást egyetlen lámpaváltásnyi idő alatt. Harmadjára sikerült.

Aztán persze rám tört a mohóság, és a piktogramos navigációt is ki akartam próbálni. Mennyi vicces helyzetet eredményezhet, ha egy furcsa angolságot megkövetelő szoftverrel kizárólag angolul tárgyalunk, és úgy mondjuk be a címet, hogy például Balmazújváros, Batthyány utca 42. A drága navi persze nem hagyta, hogy megszívassam, és valami USB behelyezését követelte.

A Mito tehát jó kis forma, de a legszebb Fiat nálam továbbra is a Grande Punto. Aminek csak a közös platform és az ár miatt van jelentősége. Mert mondtam már, mennyibe kerül tesztautónk? Nem mondom, hogy ne akarnék mindenkit megdöbbenteni, hiszen alap, hogy az Alfa drága, de ezen még én is kimeredtem. Reálisan nyilván emblémával együtt érne olyan 4-4,5 körül. Hát akkor biztos olyan 5,2-5,3 táján lesz, hogy már pont kicsit fájjon, de az embernek még ne kelljen visítania. Ezzel szemben na, mennyi?

Tesztautónk vételára 6,2 millió forint. Az 1,6-os JTDm Distinctive már a jobbik felszereltség, de hiába, ha összesen nagyjából egy automata klímát tartalmaz, 5,7 millióért. Erre jönnek olyan közérzetjavítók, mint xenonlámpa 182,5 ezerért, ami persze nem rendelhető fényszórómosó nélkül (42 ezer), multikormány 31,5 ezer, sötétedő visszapillantó 21, tempomat 52, blue&me navi 157, parkradar 79.

Szavazzon!

Bő egymillióval kevesebbért kapunk Grande Puntót a sokkal jobb benzines turbóval, nagyon fullos felszereltséggel, néhány tízezresért olyanra matricázva, amilyenre csak akarjuk. És úgy azért már lehet villantani a Puntóval is, aminek egyetlen optikai baja, hogy lassan négy éve van a placcon.

Ez az autó annyiért egyszerűen szürreális. Szerintem maguknak a vásárlóknak kéne leszoktatniuk a Fiatot arról, hogy Alfa címkével életérzést áruljon. Adjanak egy Punto Grandét valami eszelős színösszeállításban, egy jó erős benzinessel, és felejtsük el egymást.

Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?

Tegye meg a publikáció blogposztján!