Járjon ön is kastéllyal!

A brit királyi autóipar koronájának egyik utolsó gyémántja, ami párszázezerért megvehető? Hogy van ez? Nem hiszek a szememnek! A legrégebbi hatszázas Roverek úgy 300 ezer környékén indulnak, de az épelméjű ajánlatoknak egymilliónál vége is szakad. Hol itt az exkluzivitás, meg a pátosz?

Hát kérem, sehol. Ezt már akkor konstatáltam, amikor először jártam az Egyesült Királyságban. Mert amíg itt nálunk a „very british” szlogennel még csak-csak el lehetett adni, addig otthon a kutya sem járt Roverrel. Vettek helyette Mondeót, meg Vectrát, de az átkozott britek nem átallottak akár Toyotával, Renault-val vagy Peugeot-val járni. Csak Roverrel ne kelljen.

A helyzet ugyanis a következő. Szeretjük azt hinni, hogy a britek kastélyokban laknak, állandóan rókavadásznak, elegáns kosztümökben lófrálnak az utcán, és mindegyiknek van komornyikja. Ehelyett a valóságban ezek a brit alattvalók ugyanolyan melósok, mint bárhol máshol, szeretik a jó cuccokat és rendszeresen berúgnak, nem is kicsit. Szóval, úgy élnek, mint a hús-vér emberek, csak talán picivel jobban.

Ehhez képest a '90-es évek Roverei kábé olyan autók voltak, mintha a Büszkeség és balítélet hintóinak közvetlen helyettesítésére akartak volna valami motorral hajtott izét gyártani. Igaz, az angoloknak a technológiájuk elavult volt ehhez, ezért rávették a Hondát, hogy szálljon be a British Leyland hamvaiból gyúrt autóipari maradványbizniszbe: közös tulajdonú karosszériaüzem épült, ahonnan aztán két gyárba távoztak a bódék. A Hondához, hogy Accord legyen belőlük, és a Roverhez, hogy 600-as.

Nem akarom a Hondát bántani, de teljesen hétköznapi autókat gyárt, igaz, egészen jó minőségben. Mégis, hogyan hihette bárki, hogy a britek majd bekajálják, hogy ez a Honda-belsejű izé a brit lét esszenciája négy keréken. Ja, a Rover névről meg annyit, hogy Angliában szívesen hívják így a kutyájukat az emberek. Ez olyan, mintha lenne egy magyar autógyár, amely Betyár néven átemblémázott Suzukikat árul.

Azt már tudjuk, hogy a Honda átverése, majd a BMW-s kaland után mi maradt a gyárból. De vajon mi marad egy 600-as dízel Roverből, ennyi idősen? Ritka autó, gyári alkatrészek és szervizhálózat nélkül – ez annyira riasztóan hangzik, hogy rögtön ráharaptam Balázs 620 SLDi-jére, amikor felajánlotta.

Hogy miért? Mert érdekelt, hogy tényleg egy vaskos szívás történetét fogom-e hallani. Ehhez képest Balázs kis csalódást okozott, mert bevallja: tudta, mire számíthat, mindenki lebeszélte róla, de végül, amikor összejött rá a pénz, mégis megvette a 600-ast.

Hogy miért? Egyszerű: mert tetszik neki.

245 ezer kilométert mutatott az órája tavaly, azóta ő beletett további 40 ezret. Hozzáteszem, szerintem a 950 ezer forintos ár közelében ma már eladhatatlan. Arról Balázs nem tehet, hogy időközben bedőlt a használtpiac. Amúgy sem akarna megválni a Rovertől. Amikor megkérdem, milyen Rovert venne még, azt mondja, hogy legfeljebb egy 75-öst, mert az is szép – de ha sok pénze lenne, akkor inkább ezt újítaná fel tökéletesre.

Ha azonban lehántjuk a brit maszlagot a 620-asról, nem marad más belőle, mint egy öreg, angol Honda. Balázs lekapja a biztosítékdoboz fedelét, ott is van benne a felirat, és nem ez az egyetlen alkatrész. Bár az Accord és a 600-as külseje nem teljesen azonos. A Honda hátsó tetőoszlopában van egy kisablak is, és fekvő csíklámpái vannak hátul, de az ajtók, tükrök, illetve a mechanika nagy vonalakban ugyanaz. Ez a benzines modellek esetében (a kétliteres, 200 lóerős turbó kivételével) azt is jelenti, hogy a motor is Honda. A dízeleknél viszont fordítva: a Hondákban is a Rover L-sorozatú, közvetlen befecskendezéses turbódízele volt. Emlékszem, a Honda-importőrnél erősen elkeseredtek akkoriban, amikor megmutatták nekik az első dízel Accordokat és Civiceket. Nem voltak hozzászokva, hogy az autó alatt olajfolt maradjon.

Balázs olajfolyásra nem panaszkodik, bár akad egy-két ilyen példány a Népítéleten. Mint mondja, picit kajálja az olajat, de a tízezrenként esedékes olajcseréig csak annyi fogy, hogy a maximum szintről lemegy a minimumig. Viszont az ő kocsiját is utolérte a turbóvégzet. Már megvan a bontott turbó, de nem volt ideje kicserélni, szóval egy picit kormol, de jól megy.

Ezen kívül is van szívás vele? Egyáltalán, van hozzá alkatrész? És mire jó egy Rover-tetem?