Az E 350 vezetése is érdekes, mert a viselkedése alkalmazkodik a vezető stílusához. Ha ábrándozunk, a sávváltás olyan, mintha egy óriás a puha ujjbegyével terelné arrébb az autó orrát, ha viszont toljuk neki és gyorsan fordítjuk a kormányt, kisautószerű természetességgel fordul el. És ősi mercis szokás szerint a kormányt visszafelé is tekerni kell.
A futómű nagyon ott van az úton, igaz, mi az agilis Avantgarde kivitelűt kaptuk, és ennek itthon vannak hátrányai. Például a megsüllyedt aknafedeleken rendesen ráz az E-osztály, ami nem passzol az autó komfortos jellegéhez. Igaz, a tesztautók specifikációját általában németek írják elő, és az ő fejükben az út a sima felülettel egyenlő, ahol csak a futómű zseniális oldala érvényesül. Én biztos a komfort hangolással kérném idehaza.
Egy idő után az ember megszokja, hogyan mozog a legerősebb dízelmotorral az E, és innentől kezdve a különböző kényelmi dolgok meg a szolgáltatások kötik le az érdeklődését. Ahogy például a huzatmentes légkondicionálásban ücsörögtem, kedvem támadt kipróbálni a Distronic Plus nevű radaros tempomatot. Az elektronika a hűtőmaszk mögötti radarral méri az előttünk haladó sebességét és távolságát, és ha kell, fékez. Ha viszont van tér, tartja a beállított sebességet. A követési távolság szabályozható, bár a Mercedes is nagy biztonsággal kalkulál, azaz nem lehet túlzottan rámászni a másik autóra.
A cucc újdonsága az, hogy egy dugóban akár állóra is lefékezi magát. Ellenben, ha túl hirtelen állnak meg a kocsi előtt, akkor nem fékez, hanem pittyeg, közben a fékrendszer meg a Pre-Safe rákészül a vészfékezésre, és ha a radarok úgy látják, vészfékez is. Volt az autóban holttérfigyelő, amely figyelmeztet, ha sávváltáskor van valami a holtterünkben, ahol nem látszik; a sávelhagyás-figyelő pedig a kormányt rezgeti, ha rátántorgunk a felezővonalra. Sőt, ha sokat tántorgunk, az éberségfigyelő pihenésre szólít fel minket.
Az intelligens világítást is beépítették a tesztkocsiba, a zseniális távfény-asszisztenciával, amely automatikusan kezeli a reflektort, és ha zavarna valakit, lekapcsolja, majd ha már elment a szembejövő, visszakapcsolja (ebben a cikkben van róla egy videó). Amúgy a lámparendszer a sima tompított fénynél is többet tud, gyors haladásnál megnyújtja a fénycsóvát, bevilágít a kanyarokba, kereszteződésekbe.
Egyébként, számomra az egyik fő visszatartó erő az ilyen autótól az, hogy még a megrendelés kitöltése is elképesztően hosszú folyamat, elvégre az opciós lista hosszabb, mint ez a cikk. Igaz, momentán az a 15-20 millió is hiányzik a büdzséből, amiből már egy jó E 350 CDI-t össze lehet válogatni. Szerintem az én autómban benne lenne a 4Matic is, mert ég és föld télen a normál hátsókerekeshez képest, úgy, hogy a fogyasztása sem horror: igaz, hideg motorral indulva, rövid utakon 13 literes is lehet az átlag, viszont már városban is lemegy 10-11 l/100 km tájára, ha hosszabb távon normálisan közlekedünk. Országúton pedig még jobban.
Minél többször találkozom az új E-vel, annál inkább az az érzésem, hogy egy átkozottul jó találat a Mercedestől. A formája egyre jobban tetszik, bár erősen függ a színétől is, hogy mennyire látszik a sok finom él, domborítás és egyéb részlet – erre az ezüst tökéletes, a sötétebb színek már kevésbé. A 4Matic pedig a Merci quattrójává nőtte ki magát, és gondolom, sokan fogják választani, ahogy a BMW-nél is szinte kizárólag 530xd fogynak. Mert jó dolog a hátsókerék-hajtás, de van jobb.
