A takarékos üzemhez azért több ponton hozzáigazították ezt is az Auris HSD-nél. A futóművet öt milliméterrel lejjebb ültették, a fékek hűtése miatt nagyobb lukak vannak a felniken, amik amúgy meg kisebbek a többi Aurisénál, rajtuk kis gördülési ellenállású gumik vannak, a hajtáslánc felfüggesztése egyedi, s a kormány áttételezését is közvetlenebbre vették. Mivel a hajtáslánc 55 kilóval nehezebb az 1,6-os benzines Aurisénál, de az akkuk is leterhelik a kocsi hátulját másik 50 kilóval, ezért a rugózást és a lengéscsillapítást is áttervezték.
Szemre nem sokat venni észre a kocsin. Persze nem a tesztautókról beszélek, mert azok még a szép emlékű ilferrós ízlésterror harsányságán is túl lettek matricázva, csak úgy, magáról a széria Auris HSD-ről. Kék szegélyű első és hátsó Toyota-logók, Hybrid Synergy Drive plakett a csomagtérfedélen, Hybrid-felirat az első sárvédőkön, valamint egy új szín, a kizárólag ehhez a típushoz megrendelhető gyöngyház-metál.
Belül sem jelentősek a változtatások. Fordulatszámmérő helyett póverméter (a motorok felvett, illetve leadott teljesítményét, a visszatáplálást mutatja) van, a sebességmérő előtti kocsányon lógó LCD-kijelző a szokásos „mikor, mi hajt?” ábrát is tudja mutatni, a váltókar a szörnyűségesen otromba, központi hídon pedig Prius-elem. A két hátsó ülés mellett ott a hibridakku két szellőzőrácsa, ez is árulkodik. Kék szövetbetétesek az ülések (felárért bőrösek), a csomagtartó meg csak 279 literes. Itt a legnagyobb veszteség, amint az várható is. A 279 szinte semmire sem elég, maximum nyugdíjas cekkernek, de cekkerrel boltba járó nyugdíjasok nem vesznek hatmillióért hibridautót. Még rosszabb, hogy L-keresztmetszetű a lik, de legalább van mankókerék benne.
Lehetett menni is az autókkal, bár nem annyit, ami kiad egy tesztet, csak benyomásokat szereznünk.
Az olvasók talán észrevették, hogy a Totalcar újságíróinak körében nem lett nagy kedvenc a mostani Auris/Corolla páros. Részben a kocsi általános halvérűsége, részben az egyediségnek inkább csak ártó, ám rettenetesen unpraktikus design-elemei (például a hatalmas középkonzol, alatta az elérhetetlen, és jelentéktelen kis tárolóüreggel) miatt. Nehéz dolga van annak, aki Aurisra/Corollára szeretne vágyni, ma, 2010-ben.
De a HSD jó. Ügyes, dinamikus, a kormánya se nem könnyű, se nem nehéz, viszont elég pontos. Ugyanúgy lehet vele 50-ig tisztán elektromosan hajtani, mint a Priusszal, de ha sok a gyalogos a környéken, ilyenkor jobb, ha minimum nyitott ablakon át ordíttatunk egy kis Z.Z. Topot, máskülönben a csendes működés miatt garantáltan elütünk néhány járókelőt. A hibrid üzemmód-kapcsoló is ugyanúgy megvan, mint a Priusban, tehát választhatunk tisztán elektromos üzem (addig erőlteti a villanymotor használatát, amíg lehet), normál, avagy takarékos üzem (takarékon megy a klíma, a kocsi lomhábban reagál a gázpedálra) és „Power”, azaz sportos stílus között, itt a legélénkebb.
Az Auris HSD még finomabban rugózik, csendesebben is fut, mint a Prius, a kormányt az ember jobban magára tudja húzni, az egész autó valahogy ügyesebb, autószerűbb. A kis gördülési ellenállású gumik persze hamarább megcsúsznak, mint a többi Auris nagyobb felületen tapadó, tapadósabb abroncsai, de tegyük hozzá – aki azért vesz alsó-középkategóriás hibrid autót, hogy gavallérosan hajtson, az elmebeteg. Vagy cégtől kapja a kocsit, és nincs választása – ez is egy opció.
Egyébként tiszta Prius. A motor fordulatszáma távolabbi rokonságban áll a menéssel, mint én a milliárdos amerikai nagybácsimmal – akiről azt se tudom, hogy van. Városban zaj szinte nincs, a gyorsulás erőteljes – persze, a hibrid rendszernek inkább autópályán vérzik be a szeme, ott, előzéskor például egy ilyen Auris HSD-nek beletörli az orrát az aszfaltba egy Alfa JTD.
Egy ebéd híján hatmillió forintért még csak az alap-Auris HSD-t, a Lunát kapjuk – itt már van hét légzsákunk, automata klímánk, alufelnink, MP3-unk és ködlámpánk, de például nincs tempomatunk, bluetooth-unk, tolatókameránk (monitorral a belső tükörben), kulcsnélküli nyitásunk, hiszen az csak a Sol-kivitellel jön 6,36 milkáért. A csúcs Auris HSD a Sol Navi 6,68 pénzért, ki nem találják – navigációval. Nem elrettentő árak, de nem is szerények. Mint már a cikk elején írtam, hasonló erejű, felszereltségű kompaktot hasonló áron is kapni dízelben, igaz, a kétféle hajtás teljesen más karakterisztikát ad ki.
A Prius városban van az elemében, olyankor erős, sokat visszatáplál, pihenteti a benzinmotort, nagyjából puszilgatja és bazsarózsaillattal hinti teli a környezetét. A dízel nyomatékossága, hosszú áttételezése országúthoz, autópályázáshoz illik jobban. Van még másik hibrid is a piacon, ráadásul olcsóbban – ez a Honda Insight, ami tágasabb, csomagteresebb, mutatósabb autó ugyan, de a hajtáslánca kezdetlegesebb, sokkal kevésbé ötletes, mint a Toyotáé, igaz, 5,2 misiért már oda is adják, ami nem rossz.
Idén ötven darab Auris HSD-t szeretne eladni a Toyota Hungary, jövőre már száz darabbal számolnak. Ha mellé vesszük azt a négyszáz normál Aurist, ami a tervekben szerepel, merésznek tűnhet a hibridverzióhoz kapcsolódó jövendölés. Drukkolok, hogy sikerüljön még tovább billenteni az arányt – egyszerűen csak, mert a HSD Auris a jó Auris. Ennyi.
