Fabia, Yaris, Swift, C3 és i20, elég riasztó felsorolás, ha éppen arra készülünk, hogy valamit alakítsunk a B-szegmensben. A Mazda2 legnagyobb hibája az, hogy lassan kezd elcsépeltté válni a vele kapcsolatban emlegetett kiugróan jó szóösszetétel. Pedig jaj, de nagyon az.
Ez egy megvolt, itt nincs olyan nehéz dolga a tesztelőnek, mintha egy vadonatúj, még meg nem írt autónak kéne utánatúrnia, sőt, véleményalkotásában nagy segítségére lehetnek kollégái, akik már megírták a magukét a kis Mazdáról. És ez nagy hiba, a vélemény privát és szabad. Természetesen kikértem a kollégák véleményét, de igyekeztem tiszta fejjel beülni az alapközép felszereltségű kettesbe, bár ott motoszkált a fejemben a világ legrégebbi autós lapjában, az Autocarban olvasott mondat, melyre Winkler is jól emlékezett: „Ha valaki új 500-as Fiatot vett, de utána kipróbál egy Mazda2-est, soha nem bocsátja meg magának.”
Teljesen mindegy volt, mivel három órával később, miután kiszálltam a percegő motorú förgetegből, teljesen igazat kellett adnom nekik: a Mazda2 jelenleg a legjobb, nem presztízs kisautó. Ehhez nem kellett csodát tennie a Mazdának, csupán felidéznie azt a pár pozitív tulajdonságot, amit velük kapcsolatban legsűrűbben emlegetnek. Frissítésképpen: jól összerakott, átgondolt, megbízható, jól vezethető, egyszerű. A tisztesség kedvéért illik hozzátenni a leginkább felróható negatívumokat: unalmas forma drágán.
A forma kétségtelenül nem hagy maradandóan mély nyomokat senkiben, azonban mindenképpen becsülendő dolog, hogy a japánok nem mentek el a Mini-féle, Fabiában és Swiftben már unalomig ismert sátortetős-siltestetős vasalóforma felé, inkább csak csináltak egy ilyen gömbölyű, kedves, ormótlan fényszóróktól mentes Nippon-formát. Nem üt szíven, de nem is bánt. Négy méteren egész elfogadható, arányos eredmény. És a vasalótetős urban legendre, mely szerint csak abban van elég fejtér hátul is, kacagva rácáfol odabent.
Mert gömbölyűség ide-oda, azért az első dolog, amit pozitívumként meg kell említenem, az a tény, hogy odabent tényleg elfér négy felnőtt. És ez alatt ne madárcsontú, vega zsokékra gondoljanak, hanem kiterjedt, falusi emberekre, akik aztán azonnal feszengenek és kellő éllel tudtára is hozzák a sofőrnek, hogy Pistukám, hát nincs ebben a szarban hely?! Nos, a Mazda2 jól vizsgázott, még nagykabátban is mukkanás nélkül ücsörögtek hátul.
Ötnek persze kevés, maximum városon belül vállalható a válltér hátul, de a 2490 milliméteres tengelytávon már négy elégséges helyet kialakítani is nagy fegyvertény. Főleg úgy, hogy úgy-ahogy maradjon hely a csomagoknak is: 250 liternyi. Ez ugyan negyvennel több, mint a Swift rókalyukáé, ám az i20 és a C3 mögött elmarad (295, ill. 300 liter),a Fabiáról nem is beszélve (315). Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy az autó nincs négy méter, a Swifthez képest négy centiméterrel hosszabb csupán.
