Nyomatom ide szabadverses formában. Automata légkondicionáló. Cd-rádió jack- és usb-csatlakozással. Bluetooth telefonkihangosító. Kulcsnélküli ajtónyitás és nyomógombos indítás. Multifunkciós volán, többféle is, felszereltségtől függően. Bőrös kormány, bőrös váltógomb, bőrülések. A szövetes székek persze komfortosabbak, a bőrösök viszont elegánsabbak. És van abban valami erotikus: bőrkárpit egy ilyen csöpp autóban. Persze elektromos ablakok, motoros külső tükrök, és jé, azokban meg beépített ledes index. A csomagtartóban jó helyen világítás és elektromos csatlakozó. Isofix bekötési pontok – most hogy három hónap múlva szülök, ezeknek különösen örülök. Ja, majdnem elfelejtettem, kicsi, de praktikus és látványos tetőablak: hátrahúzhatod, vagy billentheted, persze gombnyomásra. És még a sibedás verzióban is bőséges fejtér marad. Kosaras, röpis csajok ne reklamáljanak, ők a kivételek, akik erősítik a szabályt.
És ha már a térfogatnál tartunk: a Picanto továbbra is keskeny, tehát egyetlen magyar hentesbrigád se akarjon ilyennel ingázni az édes otthon és a crailsheimi vágóhíd között. Négy átlagos termetű felnőtt egész kényelmesen elfér, van elég lábtér elől, ami ma már a kisautókban is természetes. De a legkisebb Kiában hátul sem kell szorongani, a térdemtől legalább tíz centire volt még az első ülés háttámlája. Többször is megnéztem, mert nem akartam elhinni. Még egy kellemes meglepetés: sok kategóriatárssal ellentétben a Pipőben a hátsó oldalablakok teljesen eltüntethetők az ajtóban. A hosszú utastérért a kicsiny csomagtartóval fizetünk. Pipőke feneke nem nagy, de legalább játékos. Kétszáz liter, az tényleg nem sok (bár az elődnél 27 százalékkal így is nagyobb), főleg ha valaki két kisgyermeket fuvaroz ide-oda a városban, és szeretné jól elhelyezni a babakocsit, a cumisüveget, a bébiételt, a tetrist, a plüssállatokat, a pelusokat. Plebejusok és a pedellusok végképp szóba se jöhetnek.
A Kia, mélyen átérezve a problémát, előállt egy kézenfekvő, ám nem túl elegáns megoldással: A La Meridien hotel zöld gyepére leparkoltak egy Picantót, aminek boxot szereltek a tetejére. Abba be lehet zárni az összes gyerekholmit és gyereknevelési eszközt, szerszámot, készséget. Vagy a gyerekeket, és egyből nagyobb lesz a beltérben a nyugalom. Újabb jó pont viszont, hogy a hátsó ülések teljesen síkba dönthetők – ezt sem hozza mindegyik konkurens. Nem mellesleg így már több mint 800 literes szállítási kapacitással gazdálkodhatunk. És ha a gyerekek maradnak a tetőboxban, akár nagyobb testű kutyát is szállíthatunk hátul. A padló alatt, a pótkerék helyén egy szerszámos rekeszt találunk, az alatt pedig egy újabb rekeszt – tehetünk bele egészen kis gyereket, közepes kutyát, vagy több pár tűsarkú cipőt.
Lássuk gyorsan a lóerőket: a Kappa család legszerényebb tagja a háromhengeres, benzines alapmotor 998 köbcentis. Hatvankilenc lóerőt és 95 Nm nyomatékot lehet kiimádkozni belőle. Készül ebből benzin/gázos változat is, ez 82 lóerőt és 94 Nm-et tud, de előre szólok, hogy semmivel se megy jobban, mint a sima benzines. A legnagyobb fiú négyhengeres, 1248 köbcentiméteres, 85 lóerős, és 121 Nm-t ad le. A tesók közös vonásai: folyamatosan változó vezérlés mind a szívó- mind a kipufogóoldalon, könnyűfém motorblokk, karbantartásmentes vezérműlánc, alacsony súrlódású szeleprugók. Természetesen csökkent a károsanyag-kibocsátás (90g/km) és a fogyasztás is (4,1 liter/100 km). Ezek a mesés értékek az Eco-Dynamics csomaggal felszerelt változatokkal érhetők el, ebben start-stop rendszer, alacsony gördülési ellenállású abroncsok, megerősített indítómotor és irányított gerjesztésű generátor találhatók.
Nyilván többen felkapták a fejüket a benzin/gázos Bi-fuel verzióra. Érdekes már maga a tény is, hogy ilyen kisautón bevezetik, még érdekesebb a koncepciója. Hagyományokhoz ragaszkodó agyunk azt tartaná logikusnak, hogy a fő benzintartályt egészítse ki a gáztartály. Kiáék azonban másképp koncepcionáltak. A gáztartály 35 literes, a benzintankba meg mindössze tíz liter fér. Vagyis a benzin csak a tartalék szerepét játssza, ha kifogy a gáz, el tudunk vele közlekedni még vagy 150-200 kilométert, azalatt csak találunk egy gázos kutat. Az igazi kérdésre csak a gyakorlati használat során történő mérések és számítások adják meg a választ: hány kilométer alatt térül meg a sima benzines és a gáz/benzines változat közötti, háromszázezer forintos árkülönbség. Csak a rend kedvéért mondom, hogy a Kappák az első kerekeket hajtják egy ötfokú manuális, vagy opcióban egy négyfokú hidraulikus váltón keresztül. Ez utóbbi csak az 1,25 literes motorhoz rendelhető, a gyári a gyári adatok szerint mindössze két-három deciméterrel növeli meg a fogyasztást 100 km-en.
Támogatom az otthonszülést: leülök a fotelba, bekapcsolom a tévét, a Margit hozza a sört, én meg csak szülök, mint Besenyő Pista bácsi. De mi van, ha mégis sietni kell majd a szülészetre? Jobb tudni, mire számíthat az ember (az asszony), hajtsuk meg Pipőkét! Első próba: 998 köbcenti, benzin/gáz. Éljen a takarékosságot szolgáló innováció! Éljen a higgadt vezetési stílus! Éljen, aki képes a fedélzeti komputer által javasolt sebességfokozatokban öt percnél tovább vánszorogni! De szülni az se ezzel menjen. Morfondíroztam, ki vezet így, hát, talán az idős nénik. De aztán jobban belegondoltam, hogy az egyik anyósom úgy vezette a Matizt, hogy nagy gáz, felcsapta rá a kuplungot, maximum kettesig kapcsolt fel, ha egyáltalán, és csak a boltnál állt meg. A másik anyósom hajszálra ugyanígy startol egy ugyanolyan Matizzal, csak ő a boltnál se mindig áll meg, mert nem veszi észre, romlik szegénynek a látása.
Szóval semmi finomság, kenik az öreglányok, az első anyós többször is megfőzte a motort. Ezt az erőtlenséget szerintem csak akkor hajlandó elviselni az ember, ha cserébe irtózatosan sokat spórol az üzemanyagon. Bár, lehet, hogy a nők másként látják, ezzel vigyázni kell. Tegnap megkérdeztem hármat is, hogy szerintük is csúnya autó-e az I-es és a II-es Picanto. Az egyik nem tudta, miről van szó, a másik kettő meg közölte, hogy azok édes, cuki, aranyos autócskák. Amúgy meg az autók arra valók, hogy eljutassanak embereket és tárgyakat A-ból B-be, és kész. Na, nekik jó lehet a Bi-fuel kivitel.
Második próba: 1245 köbcenti, manuális váltó. Na, ez hozza azt a szintet, hogy az ember nem akar kiszállni belőle, előremenni gyalog, és a munkahelyi parkolóban cigizve megvárni, amíg a kocsija is odaér. Korrekt, jól használható, a forgalom ritmusát gond nélkül követi, és mint az esti sajtótájékoztatón elhangzott, autópályán is simán lehet neki tolni, mint Nils Holgersson a vadlibának. Gond nélkül megy százötvennel (kis szüntet)... százhatvannal (kis szünet)... akár százhetvennel is. Esküszöm, ezzel a motorral, kétszínű belső kárpitozással, szövet-bőr üléssel, tetőablakkal, valami visszafogott színnel bevállalnám a Picantót napi szaladgálós autónak. Tudom, hogy a férfitársadalom tagjainak teljes megvetése sújtana, cserébe bármikor fogdoshatnám, sőt, megtáncoltathatnám a bálkirálynőt.
Harmadik próba: 1245 köbcenti, automataváltóval. Erre kevés idő maradt, gyorsan elvittük a városba, hadd kapcsolgasson. Korrekt kombináció, akinek fáj keze-lába, vagy egyszerűen csak kényelmes fajta, esetleg mással szeretné elfoglalni a kezét, jól járhat vele. A kisautókat én valamiért manuális váltóval szeretem, most is nyúlkáltam volna a kar után, pedig nagy autókban sose szoktam.
És milyen lehet együtt élni az új csajjal? Ez attól is függ, milyen kedvesen bánik velünk. Hosszabb próba többet mond majd, de az első benyomások alapján a Picanto menetkomfortjával nincs probléma. A rugózást ügyesen behangolták, nem üt, nem ráz a futómű, ugyanakkor nem is imbolyog a karosszéria. Elöl lágyítottak a rugózáson, a hátsó csatolt lengőkaros felfüggesztést merevebbre hangolták a jobb egyenesfutás érdekében. Minden kivitelben alapfelszereltség a kormányszervó, a blokkolásgátló és a fékerő-elosztó, illetve a vészfék-asszisztens. Elektronikus menetstabilizáló rendszer is rendelhető, ehhez hátra is tárcsafékek járnak, a sztenderd dobfékek helyett. Sőt, hill-holderünk is lehet, ha rászánjuk a pénzt. A fékút 100 km/óráról 41 méter, ez a kategóriában nagyon jó értéknek számít. Az első ülések kényelmesek, a kormányoszlop magassága állítható. Rakodórekeszeket találunk többek között az ajtókon, a középkonzolon, az anyósülés alatt, és persze kesztyűtartó is van, ami viszont csillapításért kiált: ha nem tartjuk meg, szabadeséssel csapódik a térdünknek.
A végére maradt a nagy kérdés: hány vevőt csábíthat itthon a divatos ruhába átöltöztetett, vagány, talpraesett Hamupipőke. A válasz sajnos egyszerű: valószínűleg nem sokat. Erről nem az autó tehet, hanem a piac – ami szinte már nem is létezik. A flottaüzemeltetőkön és a gazdagokon kívül senki nem vesz új autót – a Piacanto pedig nem az a tipikus céges autónak való darab – épp ellenkezőleg. Mellette szól ugyanakkor, hogy a minik kategóriájából eléggé kitűnik, nemcsak friss vonalaival, de felszereltségével, a felhasznált anyagok minőségével is. A tegnap nyilvánosságra hozott árlista alapján 2.400 000 Ft-ról indul az alapkivitel, illetve most, bevezetési akcióban egyes modellek százezer forinttal olcsóbbak.
Ennyibe kerül például az Indiában gyártott Suzuki Alto is, ami eléggé harmadik világbeli a Picanto színvonalához, igényességéhez képest. A Peugeot 107/Toyota Aygo kisebbek és drágábbak, ez bizony két súlyos ellenérv, ha dönteni kell. A Fiat Panda is drágább a Picantónál. Szeretjük, de megszoktuk, meg is untuk mára, közeleg a vérfrissítés ideje. A szintén indiai gyártású Hyundai i10 áll talán legközelebb a Picantóhoz (elvégre rokonok), de az is frissítés előtt áll, a kicsi Kia per pillanat sokkal érdekesebb, trendibb. Mellette szól még a koreai gyártás, a nagyautós extrák sora, valamint a már említett 7 éves garancia is. Ezt senki más nem kínálja a piacon, és eddig is sok vevőt hozott a márkának. Amennyire a hunyorgó gyertyák fénytörésében, a nyüzsgő báli közönség jövés-menése közepette megfigyelhető, talán a Kia kivirágzott Hamupipőkéje üldögél kecsesen a kicsik trónján – persze a reggel erősebb fényében, alaposabb vizsgálódás után többet látunk majd.
