Nézzenek rá! Hát nem vicces a pofája? Nem zseniális az amorf hátsó lámpa? Üljenek be! Nem vigyorognak az összerúzsozott műanyagoktól? A repülő az oldalkárpitban, az sincs meg? Semmi? Csak rusnya?!
Az élet tiszta móka és kacagás. Aki nem érez így a Juke láttán, annak fölösleges is magyarázni. Helló, az a kígyószem alá növesztett szúrófény azért van, hogy megnevettessen! A túlrajzolt sárvédőívek csak a hangulatot akarják feldobni. A húsos hátsó sonkák egyetlen célja, hogy megmozdítsanak benned valamit, amikor közelítesz az autó felé. Ez nem egy funkcionális tárgy.
Nem is kell, hogy mindenkinek tessen. Amikor úgy hegyezi meg a ceruzát a dizájner, hogy most valami olyat kell rajzolni, ami a fókuszcsoport nyolcvan százalékából nem vált ki negatív érzéseket, borzalmas formák kerülnek papírra. Nem akarok példákat sorolni, de a japán autógyártásnak voltak ilyen időszakai, illetve márkái.
Persze van, akinek pont a Juke a borzalom. Látom a kézbe temetett arcokat, az emelkedő szemöldököket az értetlen tekintetek fölött. Hogy lehet ilyen rémes pofát rajzolni? Melyik szemébe nézzek? Miért nem lehet egy autónak autóformája?
Akárhogy is vesszük, olyan szélsőséges érzelmeket vált ki már a megjelenésével, ami általában a kettővel feljebbi árkategória kiváltsága. Ha innen nézzük, nem is olyan sok az a négy-hat misi, amit le kell tenni érte. Csak fel kell venni a polárszűrős szemüveget, és nagyvonalúan átsiklani a negatív töltetű, rosszalló nézések fölött. Aki erre képes, és fürdik a rá szegeződő csodálkozó tekintetekben, annak való a Juke.
Ki is mondta, hogy minden új autó egyformán néz ki? Ez az állítás szerencsére pár éve már ugyanabba a kategóriába tartozik, mint a régen még volt anyag az autókban. Ahhoz, hogy az autógyártók merjenek a szappantartónál érdekesebb formákat is az utcára küldeni, kellenek az ilyen csodabogarak. Hogy a Nissan kínálatában már kicsit sok a nehezen értelmezhető autó, már más kérdés. Amióta az Almera és a Primera által megtámasztott konzervatív tengelynek tragikus hirtelenséggel vége szakadt, csak tévelyeg a szalonban a megszokott formákat és kategóriákat kereső vásárló. Egy jó kis szedán? Az nincs - ha családi autót keres, ott a kishaszonjárműből felszékezett Evalia. Bezzeg crossoverből négy is van, de hogy miféle fajzat az a crossover, sajnos még mi sem tudjuk pontosan meghatározni. Ebbe a diffúz bugyorba tartozik ugyanis a Juke-tól a Muranóig minden.
Lehet persze rosszindulatúan feltételezni, hogy a foghíjas kínálat a Renault-uralom sorvasztó szándékának köszönhető, de amíg a Qashqai még jól fogyott, fel tudta húzni a magyarországi statisztikákat. Idén viszont a viszonylag kelendő Micra sem tudja ellensúlyozni a visszaesést, és persze arra sem számított senki, hogy a Juke fogja megmenteni a piacrészesedést - ha kicsit elmerülünk az értékesítési statisztikákban, nem jósolnánk fényes jövőt a Nissannak.
De térjünk vissza a kis bohóchoz és próbáljuk meg elhelyezni a térben. A Juke nagyon ügyesen láttatja magát nagyfiúnak. Első ránézésre majdnem odaállítanánk egy BMW X3-as mellé, aztán észbe kapunk, hogy ez egy Suzuki SX4-méretű autó. A valószínűtlenül hosszú motorháztető és a széles vállú fellépés megtévesztő - és helyrabló.
A Juke belülről ugyanis minden más, mint tágas. Elöl még pont annyi tér van a testünk körül, ami nem okoz szorongást, de ugyanez hátul már nem mondható el. Nem is a lábtérrel van gond, az egy 185 centis sofőr mögött is meglepően bőséges, hanem a bunkerszerű kilátással. Ami pedig a hátsó üléspad mögött maradt, azt a 251 litert nevezték el nagyvonalúan csomagtartónak. De a sík padló kedvéért még két emeletre is osztották a rekeszt.
Mosolyogni kell az ámításon, hiszen attól, hogy a peremmel egy síkban van, még ugyanolyan magasra kell emelni a szatyrot, csak így a ferde fedél mögött még egy láda sör se nagyon fér el. Ha nem lenne elválasztva a fenék alatti csempészrekesz, melynek hasznossága erősen megkérdőjelezhető, talán ügyesebb lenne a kialakítás.
Szó szerint megkoronázza a bohókás rakteret a neve szerinti célra alkalmatlan kalaptartó, amely teljes egészében a csomagtérfedéllel együtt mozog, így a pakolásnál egyáltalán nincs útban. Viszont ha valaki óvatlanul el mert helyezni rajta akár csak egy betyársapkát, az menthetetlenül lepottyan az ötödik ajtó nyitásakor. Az igazi móka pedig akkor kezdődik, amikor beindítjuk a motort. Lapozzon.
