Tannishusba, az Év Autója zsűri tesztvezetésére azonban nem csak a jelenleg kapható verzióit hozták el a Fiat 500L-nek, hanem két prototípust is. Volt rajtuk némi álca is. Megkérdeztük, hogy amúgy mi értelme ennyire leragasztani egy autót, amit már árulnak. A válasz tömören az volt, hogy érezzük, ez nem szériamodell, más jelentősége nincs. Ha megnézik a fekete autót, azon épp csak jelképes a ragasztócsík, viszont a piroson pár dolgot alaposabban letakartak – leginkább a világítótesteket.. Ennek egyszerűen az a magyarázata, hogy az amerikai piacra szánt változatról volt szó, amelyen az eddig nem látott lámpatesteket álcázták jobban. Ennek a változatnak egyébként az első lökhárítója is ducibb, a helyi előírások miatt
De mindegy, hogy Amerika vagy sem, az 500L formája nyúlás, akárhogy is nézem. Nézzék csak meg mondjuk oldalról:
A baj egyébként az, hogy nem csinálták meg annyira jóra, mint a Mini Countrymant. A Fiat 500L nem kicsi autó, és egy ekkora járműnek egyszerűen nem áll jól ugyanaz a pofika, mint a miniautűr Fiat 500-asnak. Az 500L (L, mint nagy, sok-sok nyelven) méreteinek érzékeltetésére legyen elég annyi, hogy a fényképeken a 17-es kerekek is icipici gurigáknak tűnnek alatta, Csikós szerint mintha valami óvodás kissrác rajzát látnánk az autóról. A Mini nemcsak az orr-kérdést oldotta meg jobban, hanem a kerekek arányainak a hangsúlyozását is. Egyszerűen körbeműanyagozták a kerékjáratokat, és lám, ugyanaz a kerékméret egy gyakorlatilag ugyanakkora bódé alatt sem tűnik szánalmasnak.
Nem tudom, hogyan lehetséges ez. Elvégre ez nem Kína, mifelénk cirka két-három évvel a szériagyártás megkezdése előtt véglegesítik a formát. Márpedig a Countryman alig két éve volt forgalomban, amikor a Fiatot bemutatták. Talán véletlen lenne mégis? Lehet, hogy csak ugyanazt dobta ki a számítógép, mint az oroszoknak, amikor a GAZellát tervezték, és véletlenül olyan lett, mint a Ford Transit?
Nézzük csak, vannak azért eltérések. Például a Fiaton elöl két tetőoszlop van, ami tényleg jót tesz a kilátásnak. Aztán meg...ha megnézik, a Fiat tetőszpojlere hátul felfelé kunkorodik. És van még egy apróság, bár az nem látszik kívülről. A Fiatnak van értelme. És ez még az én szememben is enyhítő körülmény.
A Mini ugyebár hivatalosan SUV, a Fiat viszont pici egyterű, tehát hivatalosan nem is ellenfelek. Hozzáteszem, hívhatjuk bárhogy, az egyetlen lényeges eltérés a méreteik között az, hogy a Mini alacsonyabb. Talán ezért van, hogy az ember kinyitja a Fiat ajtaját, és elszörnyülködik, hogy jesszusom, ez ekkora?! Igen. Ez ekkora.
| Mini Countryman | Fiat 500L | |
| Hosszúság | 4097 | 4147 |
| Szélesség | 1789 | 1784 |
| Magasság | 1561 | 1658 |
| Tengelytáv | 2595 | 2612 |
És bár úgy tűnhet, hogy ez egy génkezelt Panda, valójában az 500L a Punto padlóját használja, erősen megnyújtott változatban, mondja a mérnök, akit kötelezően megkaptunk a prototípusok mellé. (A tengelytáv még a Lineáénál is nagyobb.) Szóval nem csoda, hogy ennyi hely van benne, mégis döbbenten állapítottuk meg, hogy hátul nagyobb, mint az új Mazda 6. Ráadásul az ülések magassága is természetes, pont tele talppal leér az ember lába, mint egy széken, és mivel picit magasabban ülünk, mint az első sorban, előre is ki lehet látni. A csomagtartó is igen rendes méretű, és szabadon növelhető, sőt, bepolcozható a kivehető padlólemezzel, és a hátsó ülések előre tologathatóak is. Semmi kétség, az 500L a Fiat ma kapható személyautói közül a legpraktikusabb, leszámítva persze a Freemontot, de az egyrészt egy Chrysler, másrészt szinte a duplájába kerül. Maradjunk annyiban, hogy ár-érték arányban mindenképp az 500L az egyik legjobb.
A belsejébe nem is beszáll, hanem besétál az ember, akkorák az ajtók. Az ülések vicces dombornyomású puklikat kapnak, ami irtó jópofa, mivel ezek a bütykök még színesek is. A minőség és a dizájn az új Panda szintjén, nagyon klassz a lekerekített téglalapokra alapozott stílus, és az is, hogy fényezett betétek is kerülhetnek – gondolom a kivitel függvényébe – a műszerfalra. A dizájnerek valamiért újra feltalálták a kézifékkart, nem tudom miért: egy nagy buci markolatot kell felhúzni, és az oldalán kell nyomni a gombot.
Arra, hogy ezt az autót miért akarják Amerikában forgalmazni, végtelenül egyszerű magyarázatot kaptam: jelenleg a sima 500-as az egyetlen Fiat, amit a Chrysler hálózatában árulnak, és abba az amerikai népesség jelentős része nem fér be. Míg tehát nálunk inkább a kis emberek nagy autója lesz az 500L, addig odaát a nagy emberek kicsi autója. Minden csak nézőpont kérdése.
Arrafelé szükség van az automata váltóra is, amit a 165 lóerős 1.4 Multiair motorra akasztottak. Igaz, ez valójában az a duplakuplungos (DDCT) váltó, amit már kipróbáltam a Mitóban. Azóta is azon töröm a fejemet, hogyan lehetett ennyire elcseszni egy duplakuplungos váltót, úgy tűnik, a Fiatnál is elgondolkodtak ezen. Mostanra egész tűrhető lett, igaz, ebben szerepet játszik a stop-start rendszer hiánya is, mert az USA piacán nincs rá szükség. Igaz, a váltót úgy programozták, hogy imitálja az amcsi automaták viselkedését, de még ezzel együtt is elfogadható. A motorról elárulta a mérnök, hogy az amerikai benzinekhez igazították, ezért csak 165 ló (nálunk 170), Európában, ha lesz is turbós motor az 500L-ben, az valószínűleg egy kisebb teljesítményű lesz. Ezzel az erős variánssal viszont 8,6 alatt van százon, ami impresszív teljesítmény, pláne ha tudjuk, hogy közel 1500 kiló.
Ezután jött az 1,6-os Multijet II, 105 lóval – persze ez már Európának készül. Ettől kicsit határozottabb visszajelzést ad a kormány, persze csak mini egyterű szinten. Maga a motor szenzációs, kilencszázas fordulatról húz és lazán pörög ötezer fölé. A 320 newtonméterből szinte mindenre futja az erejéből, hatodikban 120-nál alig 2100-at pörög, tehát hosszú távon is csak kellemes mormogásra számíthatunk tőle, az ilyen dobozoknál kötelező szélzaj mellé. Nem kérdés, hogy változatlanul az 1,6-os dízel a Fiat legjobb motorja, amely egyébként az új befecskendező rendszer tiszteletére kapta a II-es számot, amely már nem öt, hanem nyolc(!) befecskendezésre képes munkaütemenként. Igaz, ezt nem mindig teszi meg, hisz mondjuk ötezernél erre kevés az idő, mindenesetre lenyűgöző, ahogy ez a motor húz bárhonnan, pláne kétezer fölött.
Végül, levezetésnek elkaptuk a hivatalos nevén 0.9 TwinAir Turbo nevű kéthengeres motorkával is. Állítólag a sima ötszázasban aranyos, a Lancia Ypsilonban viszont simán szánalmas volt, igaz, ott az automatizált váló is ludas volt. Erről már kettőnknek két véleménye volt, Csikós szerint elmegy, sőt, jópofa, de tekintsük őt elfogultnak, hisz ő intim viszonyt folytat egy kispolszki-hangú, harmatos erejű járművel. Szerintem a kis kéthengeres az 500L-be sem való. Ne tévesszen meg senkit az sem, hogy 105 ló és 145 Nm, mert a végtelenül hosszú váltótáttételezés és az 1260 kilós tömeg kombinációja mindent agyonver.
Tessenek elképzelni egy motort, amely ugyan leadja kétezernél a csúcsnyomatékát, de itt még vibrál, inkább 2500-től használható enyhe gyorsításra. Valójában a hasznos tartomány négy-hatezer között húzódik, igaz, ez tény, hogy ilyenkor egész jól megy, és közben tényleg olyan a hangja, mintha egy kispolákot rejtettek volna el az orrában gumiágyazásban. Váltó áttételezésére jellemző, kilencven km/óránál még az ötödik fokozat is necces, azaz a láthatatlan emelkedőt is megérzi, a szembeszélről nem is beszélve, ha pedig egy teherautót szeretnénk megelőzni, hármasig kell visszakapcsolni. Egyszerűen ez a karakter nem egy ilyen családi járgányba való, pláne úgy nem, hogy a váltóval felnagyítják a motor fordulatszám-tartományának használhatatlan alsó felét. Az egyetlen enyhítő körülmény az lehetne, ha tudnánk, hogy a gyakorlatban takarékos, de amióta a hasonló vágású Ypszilonban benyelte a 8-9 litert a városban, azóta ebben sem hiszek. Tök felesleges volt kifejleszteni ezt a motort – és most szembeköpöm magam –, de akkor már inkább egy háromhengeres szívó.
Ezt a kéthengeres borzalmat leszámítva, és félretéve a .... mondjuk talán úgy: a forma eredetiségével kapcsolatos kétségeket, az 500L határozottan tetszik. Belül jópofa, tágas, világbajnok módon variálható és szenzációs a formaterv is, ha valamelyik színes belsőt nézzük. Tényleg azt tudja, amitől a Fiat Fiat, látszik, hogy végre összekapták magukat.
További cikkeink
