SX4-nek hívják, de ez ne tévesszen meg senkit, a Suzuki új crossovere már közel sem az az összkerekes Swift-felfújt, ami volt. Annyira más lett, hogy a régi marad a kínálatban, bár a nevét még nem találták ki.
Ha Terka néni lennék a Kikelet utcából, azt mondanám: jaj, de gyönyörű, nagy kocsi aranyoskám, mennyivel szebb, mint a régi vót, csak a jó Isten tartsa meg az árát is nekünk. Merthogy az új SX4 annyival több autó az elődjénél, hogy teljesen új vevőkörnek szól.
Látszik is rajta. Markáns bálnaorr, masszív kerekek (felárért már lehetnek 17-esek is), hangsúlyos maszk – ez már nem bocsánatkérően kér magának helyett a krumplifőzelékre váró sorban, hanem leül a fehér abroszos asztalhoz és csettint a pincérnek. 4,3 méteres hosszával bő arasznyit kilóg egy mellette álló Multipla mögül, tehát masszívan alsó-középkategóriás SUV.
A suzukisok úgy dobálóztak a bemutatón a crossover szóval, mintha ők reszelték volna otthon a satupadon, holott, mint tudjuk, ezt a terminust a Nissan izzadta ki magából, amikor az akkori, már igencsak testes kompakt szabadidőautóknál épp egy gondolatnyival kecsesebb Qashqait a piacra dobta. De jogos a crossoverezés, mert ha az új SX4 konkurenseit keressük, minduntalan Nissanék Qashqai-ján akad meg a tekintetünk.
Ha csak a Suzuki külső jegyeit nézi, a Nissannak azért nem kell azonnal a WC feliratot kutatnia a szemével, görcsösen hasra szorított kézzel. Hátulról jól néz ki, tény, de én már láttam az új Qashqait is, és khm..., erős a hasonlóság. Azt a buborékszerű, elkent vonásokkal megrajzolt orr-részt viszont sehogy nem veszi be a gyomrom, olyan, mint amikor az ember torz akváriumüvegen át ritka mélytengeri halakat szemlél. De ez mind ízlés dolga.
A suzukisok is megkaparintották az autóipar slankító varázspálcáját, meglengették az új autó fölött, és így 60 kilót még le is vettek a tömegéből az elődmodellhez képest, ami a jelentős méretnövekedést figyelembe véve valahol az elképesztő és a hihetetlen közötti skálán mozog.
Sok-sok dupla erősségű acél, amiből kevesebb is elég, vékonyabb anyagból készült kipufogóleömlő, könnyebb belső felépítésű motorok – elsősorban ezek táján kell keresnünk az elvesztett kilókat. Motorból egyébként egyelőre kétféle lesz, mindkettő 120 lóerős és 1,6 literes, annyi a különbség, hogy a Suzuki fejlesztette benzinesnek fele akkora a nyomatéka, mint a Fiattól származó turbódízelnek.
Előbbihez, tehát a szívó benzineshez ötfokozatú kézi váltó jár alapból, felárért pedig automata (CVT) váltóval is rendelhető lesz, a dízel kizárólag hatfokozatú kézivel készül. Minden változatból lesz elsőkerekes és összkerék-hajtásos kivitel is. A 4x4 az új SX4-ben elektronikusan vezérelt központi kuplunggal működik, és négyféle üzemmódja van. Alapból két kerékkel hajt, és csak az első kerekek határozott kipörgésére kapcsolja a hátsó hajtást. Sport üzemmódban már sokkal kisebb megcsúszásokra is zárja a hátulját. Téli üzemben lényegében folytonos a zárás, csak a kormányzás megkönnyítéséhez kapcsolja szét a hajtást, és negyedik funkcióként fixre össze lehet zárni – például olyankor, ha elakadunk az autóval.
Látszik, hogy tiszta lappal kezdtek a második széria megtervezéskor. A csomagtartó tisztességes, 430 literes méretű (a régié 270 volt), sima padlós, meglehetősen sima falú, az alja pedig egy kézzel (tényleg, nem kell elengedni a tescós szatyrot, kipróbáltam fél kézben tartott táskával) áthelyezhető a magasabbik állásból az alacsonyabbikba. Vannak kampók is, a háttámlák pedig a fejtámlák kivétele nélkül, egy mozdulattal dönthetők.
