Nincs miről beszélni. Vagy mégis?

Teszt: Kia Rio 1.2 fapad - 2017.

2017.05.31. 06:54

Adatlap Kia Rio LX 1.25 MPI - 2017

  • 1248 cm3-es,soros 4 hengeres benzines
  • 84 LE @ 6000 rpm
  • 122 Nm @ 4000 rpm
  • 5 seb. kézi
  • Végsebesség:
    170 km/h
  • Kombinált fogyasztás:
    0.0 l/100km
  • Városi fogyasztás:
    0.0 l/100km
  • Országúti fogyasztás:
    0.0 l/100km
  • 3 199 000 Ft
Azt találtuk ki, hogy ha már egyszerre van nálunk az új Kia Rio és az új Swift, hasonlítsuk össze őket, hiszen egy kategória, nem? Nem.

Nézzük már meg a millimétereket, mielőtt elindulunk, mondom Zsoltinak, akivel fordított párosban vagyunk. Ő volt a Rio bemutatóján, én a Swiftén, a tesztautók meg pont fordítva vannak nálunk. Gyorsan nyugtázzuk, hogy az összehasonlító teszt értelmét is vesztette, hiszen a különbség hosszban 22,5 centi, ennyivel nagyobb a Rio, és nem azért, mert nagy az orra. Ez akár két kategóriányi különbségnek is beillik. Különbség a szélességben: 20 centi! A Swift ötödik ülése, mármint hátul középen, övcsattól övcsatig, varrástól varrásig 26,5 mm széles, a szó hentesi értelmében véve tehát a Rio hatszemélyes.

A 26,5 centi mellett se menjünk el szó nélkül: egy leaszalt, tinédzser Kendall Jenner talán odafér, de inkább boldozom is, hogy talán. Az is igaz, hogy piaci igény maradéktalan kielégítését figyelhetjük meg: ötszemélyes autó kell, paraszt? De legyen kicsi? Hát tessék. Tengelytávban 13 centivel nagyobb a Rio. Anno dacumál, vagy horribile dictu, esetleg vice versa több mint egy kategóriával nagyobb. A Picantónál (tengelytáv 2400 mm) 18 centivel, egyszóval a Swift gyakorlatilag a Kia Picanto és Rio közötti rést tölti be, milliméterre pontosan középre belőve. A kiindulópont sem volt véletlen: épp azért akartam már az összekóstolás előtt megnézni a millimétereket, mert a Rio sokkal nagyobbnak tűnt, mint a Swift, amit két héttel korábban próbáltam.

Így a Rio nyilván sokkal drágább is.

És nem. Sőt.

A Kia magyar honlapja szerint a Rio 3 199 000-tól indul, ami szerencsés módon már egy bátrabb EU-átkúrási magyar importőr-stratégia: a hivatalos árlista 3,5 millióról indul, de rögtön ott az „akciós ár” is. A Suzuki egy fokkal szemérmesebb, talán jobban félnek Brüsszeltől, vagy nem tudom, de ők simán kiírják a honlapra a vevőrettentő 3,88 milliós alapárat, és csak használtautós hirdetésként ajánlgatják a kertek alatt, akár 3,15 millióért. De akkor is olyan obskúrus konstrukcióban, hogy a részleteket csak telefonon árulják el. Na, a Kia a kertek alatt is 3,2 millió forint. Nagyon úgy tűnik, az az ára, amit a forgalmazó mond. Remélem, nem lesz belőle baj. :DD

Egyaránt kisautósak a belterek, de a Rióban csak második nap vettem észre, hogy a klímatekerők karján a díszítés mégsem valódi alumínium; a Swiftben azonnal. Az indítókulcs mindkét autónál puruttya, de azért vannak fokozatok. A gombos indítású tesztautók eldorádójában még bicskakulcsot (Rio) is ritkán látunk, de Zsolti azt mondja, nincs itt semmi látnivaló, a családjukban szolgáló vasaló-Swifté (Global 1 :DD) pont ilyen. Jó adag hamis pátosszal tromfolok: mi sokkal csóróbbak vagyunk, amikor a kis falumban nyugovóra térnek, anyám mond el egy imát a fapados vasaló globál 1 gombokat egyáltalán nem tartalmazó kulcsához. Az üléshuzat láthatatlan – nem bántóan ronda, egyszerűen észrevehetetlen. A Swifttel ellentétben az alap Rióban az első ajtóra sem raktak tenyérnyi szövetet, műanyag az egész. Annyi baj legyen.

A Rio rendelkezik azzal az igen rokonszenves Kia-tulajdonsággal, hogy nagyon jó már az alapmodell is. Amit ráadásul meg is kapunk tesztautónként. Mazdából például fél éves siránkozással sem tudtunk alapmodelleket kikönyörögni, márkafüggetlenül is ritka a fapados tesztautó. Kiából pedig nem ez az első, és gondolom, nem is az utolsó; ördögi mesterterv keretében árasztják el a piacot nagyszerű fapados alapmodellekkel. 3,2 millió, ezzel a – lelövöm az óriási poént – nagyon jó alapmotorral, váltóval, bluetooth-os kihangosítós hifivel, klímával, elöl villanyablakkal.

Kéne ebbe dízel (1,4 CRDi, +700 ezer Ft)? Hahaha. Automata váltó? +300 ezer, de az alapmotorhoz nem is rendelhető. Egy gonddal kevesebb. Napfénytető? Hagyjuk már a buzulást. Metálfény? 120 ezerért ingyen van, de most minek költsek arra, hogy drágább legyen a javítás, ha lezúzom a hátulját, mert nem rendeltem meg a tolatókamerát (navival 250)? Ha van az étlapon spagetti jó tésztával, minőségi alapanyagokkal, én aztán nem rendelem szarvasgombával ötszörös áron. Amúgy is csak elnyomná a nagyszerű alap ízeket.

Hiába ugatjuk lassan tíz éve, hogy a koreai autók jól néznek ki, mint a németek, és jók, vagy akár még jobbak is, mint a japánok. Az ilyen információk lassan terjednek, eközben fontos, hogy a minőség ne ingadozzon. Előbb-utóbb kialakul a mém, hogy X vagy Y autó jó (a szó, mármint a mém eredetileg nem macskás képet jelentett vicces felirattal, hanem önálló élőlényként terjedő információcsomagot). A koreaiak, legalábbis a Hyundai és a Kia ezt csinálják, és már a flottakezelők is érzik, hogy elindult egy trend: a fogyasztó kezdi elhinni, hogy ez jó. És mivel ez még csak a trend eleje, nagyítóval kell keresni a flottamegrendelések között a felfelé ívelő koreai vonalat, ez azzal jár, hogy a Kia és a Hyundai még nem kurvulhat el, továbbra is a bizonyítási szakaszban vannak: jó terméket kell adniuk jó áron.

Nem könnyű, a Citroen és a Peugeot például nem bírt még egy összefüggő ötéves ciklust kihúzni jó minőséggel, a Renault-nak is épp drukkolunk, hogy tartson ki a lendület. A Kia kitartóan tolja. Két márka alkotja a konszernt, de rivalizálás, vagy valamelyik brand elnyomása kívülről nem látszik. Ha van két jó típus, de az egyiknél béna a dizájn, hát azt is felemelik, és nem lenyomva tartva címkézik át. A Hyundait is Peter Schreyer alá rendelték, és tessék, már a Hyundai euró dizájnban nyomja. Mert ahogy Anand Mahindrától tudjuk a XUV 500 kapcsán, az ázsiai szem mást lát szépnek, az azonban nyílt titok az autóiparban, hogy ami az európai szemnek jó, az globálisan is működik.

Beülsz és mindent tudsz, ennyit tudok elmondani az ergonómiáról. Nem kis dolog, Stephen King is azt mondta, a könnyen olvasható szöveget a legnehezebb megírni, az ergonómia is így működhet. Annyi csak a lényeg, hogy Kiában még sosem keresgéltem funkciót. A vezetőülés hátuljáról hiányolom a zsebet, nem tudom, ez valami fapados büntetés-e, meg bár nem rossz az ülés, de nekem nagyon kéne deréktámasz. Viszont utóbbi az egyetlen extra, amit ebbe az autóba megrendelnék. (A Swift vezetőülése ugyanilyen, kicsit kisebb kivitelben.)

Jó formátum ez a Rio. A Swift azért mégiscsak egy Swift, egy kisautó, amivel nincs is semmi baj; el lehet vele jutni akár Gibraltárig, csak mivel még nem küzdöttük le magunkat a harmadik világba, mi ilyesmire üzemszerűen nem használunk Swiftet. Ez a szubkompakt méret viszont pont jó lehet, ha valaki kisakkozza, hogy a hegyibringa, a babakocsi, vagy a bernáthegyi ebbe még épp befér, vagy kell már egy Focus, Golf vagy Ceed. Én speciel kényelmesen elférek magam mögött, a hátsó ülőlap nem rabszolgahajósan rövid, a térdem előtt még van bő öt centi, a fejemet sem kell félrebillentenem, mint az új Superbben.

A Rio bemutatóján igen tetűnek bizonyult az alapmotor, csodálkoztam is, hiszen Koreából jönnek mostanában a legjobb szívó benzines alapmotorok. 1250 köbcenti, 84 ló, ami nyomorúságos, de ugyanilyen nyomorúságosnak tűnt a benga Sportage is az 1,6-os szívóval, aztán azt is az alapmotorral venném. Majdnem 140-ig tart a 3-as, és addig szép egyenletesen húz: nem mondhatom, hogy országútra ez kevés lenne. Hatodik fokozat, az volna szép az autópályázáshoz, de ebben a kategóriában sajnos leszoktak róla.

Fogyasztása nagyrészt városban, sok dugóban ácsorgással és néhány padlógázzal megfirkálva 6,5 liter volt. És ez nem olyan 6,5 liter, ami úgy jön ki, hogy állandóan kigurulunk, és úgy gyorsítunk, hogy nem gyorsulunk, mert arra kapunk jutalom csészeleveleket, és nem termelünk vissza Wattokat. Egy tizedmásodpercig sem vezettem takarékosan - ez egy takarékos motor. Meg persze könnyű autó – a forgalmi szerint 1069 kiló. A Kiscelli utcán kettesben kényelmesen felment, pedig ott kért már autó 1-est.

A Rio ötösének váltásérzete kicsit jobb, mind a Swifté, ami kicsit szőrösen járt, még épp nem akadozott, de azért a Kia szürke műanyag váltógombja azt üzeni, hogy ennél az autónál nem az örömszerzés volt a primer tervezési szempont. A futómű olyan, mint a motor, és ugyanaz a különbség is a Swifthez képest: ezzel is lehet sietni, de nem inspirál úgy a hülyeségre, mint a Swift. Nem ösztönöz, csak tudja. Hogy melyik a jobb vétel, a napnál világosabb: a Rio. Hogy én melyiket választanám, már nehezebb kérdés. Ha az a cél, hogy elhagyjam az agyam, csak a Swift. Én azonban jobban szeretem motorral elhagyni az agyam, azon legalább elöl nincs rendszám. Bármi másra lényegesen jobb a Rio.

  • 2017-es KIA Rio eladó végig vezetett szerviztörténettel - szalonautók a JóAutók kínálatában.

Totalcar értékelés - Kia Rio LX 1.25 MPI - 2017

Belekötni nehéz, vezetni jó, árban meg szinte már dömpinggyanús - még a Fiesta is négymilliótól indul.

Népítélet - Kia Rio