A terepjáró autó, meg a terepjárás szó mindenkinek mást jelent. Azonban ha bárkit megkérünk, soroljon fel öt igazi terepjárót, és kihagyja a Mercedes G modellt, vagy a Land Rover Defender sorozatot, tudjuk, hogy nincs igazán képben.
A terepjáró célszerszám, masszív eszköz, amelyet arra készítettek, hogy olyan területen is célba jusson, ahol normális járművek már meg sem próbálják. A kialakításnál a célszerűség a legfontosabb, esztétika a lista végén, de a komfort sem élvez prioritást. Ezeket mind elmondhatjuk egy sima, utcai modellről is, ha azonban valami különleges célra fejlesztett modellről van szó, fokozottan igaz.
A Land Rovernek évtizedekkel ezelőtt is működött a Land Rover Special Vehicles osztálya, ahol kis szériás egyedi igényeknek megfelelő terepjárókat készítettek. A jellemző ügyfelek között a honvédség, a tűzoltóság, a rendőrség és a különleges felépítményekkel, például daruval dolgozó kisebb megrendelők álltak. A közelmúltban egy 20 millió fontos beruházással új központ nyílt, a Land Rover Special Vehicles Operation Center (SVOC) azonban már nem ezekre az igazi terepjárós, kisebb szériás megrendelésekre specializálódott, hanem egyedi luxusigények kielégítésére, legyen szó növelt motorteljesítményről vagy különleges fényezésről.
Ezt a katonai Land Rover Defendert az a Special Vehicles készítette 2001-ben, amelyik kizárólag speciális, kis szériás igényekre volt berendezkedve, és a gyártósorról lekerült járműveket alakították át. Ebben az esetben a megrendelő az angol hadsereg, viszont mivel szinte azonnal átkerült egy németországi állomásra, ez balkormányos kivitelben készült.
A Brave Warrior 2017 elnevezésű magyar vezetésű hadgyakorlaton 8 ország katonái vesznek részt a várpalotai gyakorlótéren. Az esemény a V4 országok kiemelt jelentőségű gyakorlata, ami demonstrálja a szövetséges és regionális katonai erők együttműködését. A folyamatosan erősödő magyar-brit védelmi kapcsolatok jeleként, hosszú évek után először vesz részt a brit hadsereg szárazföldi katonai gyakorlaton.
A Brave Warrior része a Saber Guardian 2017 nagy láthatóságú gyakorlatsorozatnak, amelyen összesen 22 ország 25 ezer katonája vesz részt a Magyarországon, Romániában és Bulgáriában megrendezésre kerülő kiképzésekben.
A Brave Warrior és az ehhez hasonló gyakorlatok kiváló lehetőséget nyújtanak az együttműködés erősítésére.
A gyakorlaton részvevő angol járművek és egyéb haditechnikai eszközök főként német állomásról kerültek ide, 1500 km-es utat követően. Az út hat napig tartott, mert a konvojnak speciális engedélyekkel kellett rendelkezni, és nem haladhattak bármely napszakban. A haladási sebességük pedig 60-80 km/h között volt.
2001-ben a nagyközönség számára gyártott Defenderekben az öthengeres, adagolófúvókás 2,5-ös TD5 jelű motor volt, azonban ebben a hadsereg számára kialakított modellben még a régi 300 Tdi motor volt. Régi, OHV szelepvezérlésű, de már közvetlen befecskendezéses dízel. Nagyon népszerű, megbízható motor, talán ezért is szerelték tovább egyedi terepjárókba. Ez szintén 2,5 literes turbódízel, 111 lóerővel és 265 Nm-es nyomatékkal. Mai szemmel szerény adatok, de ne feledjük, extrém terhelésen, rosszabb minőségű üzemanyagokkal is teljesíteni kell.
A motor teljesen széria, csak nagyobb a generátor, mert ez rádiós kocsi, és több akkumulátort kell töltenie. A motort teljes egészében lefestették homokszínűre, hogy az olaj- és egyéb szivárgások helye és intenzitása jobban megállapítható legyen. Nincs euro környezetvédelmi besorolása, ahogy katalizátora és részecskeszűrője sem. A motorban 127 ezer mérföld, azaz körülbelül 200 ezer kilométer van. Egyszer már fel volt újítva, körülbelül 180 ezer kilométernél, ami egy ilyen igénybevételt kapó, folyamatosan terhelés alatt működő motornál teljesen természetes.
Az autó karbantartása főként időalapú, mert használata szinte folytonos, de kevés kilométert tesz meg, nagy terheléssel. Vannak havi és kéthavi, valamint féléves és éves karbantartások, pontosan meghatározott feladatokkal - egyszerű zsírzás és légszűrőcsere, teljes kardánfelújítás, differenciálmű hézagolás és ellenőrzés. Talán ennek is köszönhető, hogy a tesztelt autón számos sérülés és hiba látható, de műszakilag, motorikusan és futóművileg tökéletes.
A funkcionalitást hangsúlyozandó az autón nem az 1995-től már alkalmazott műanyag kilincsek vannak, hanem a korábbi sorozat teljesen fém, süllyesztett kilincsei. Ezen kilincsek belül is ott vannak, mint kívül, hogy ne legyen meghibásodásra hajlamos rudazat az ajtón belül. Cserébe alig lehet kinyitni, mert nehéz hozzáférni. Ellenben a masszívságához nem fér kétség, ráadásul téli kesztyűben is pontosan olyan jól nyitható és csukható, mint csupasz kézzel. Ne feledjük, egy szerszámról beszélünk, a funkcionalitásnak és a megbízhatóság a legfontosabb.
Gumiabroncsai is erős terepre való Good Year ballonos gumik, biztos nem egy leányálom aszfalton 70-80-nal utazni velük, de nem is arra készültek. Viszont a jármű terepen nagyon magára talál. Erős emelkedőkön megyünk, néhol kisebb televízió méretű sziklákat veszünk kerék közé, némelyik el is éri az alját, tompán koppan. Wilson, a sofőr rezzenéstelen arccal konstatálja, látszik, hogy hozzá van szokva. Elöl a motor alatt haspáncél, ami a kormányösszekötőt is védi, a kipufogó a létraalváz védelmében, eléggé magasan megy hátra. Párszor felkoppan még az alja, majd kapcsol egy középső diffizárat és felezőt, mert meredekebb rész jön. A rádiós felszerelés az akkumulátorokkal igen nehéz, az autó csak négyszemélyes. Kettő elöl, a rádiós kezelőszemélyzet hátul, oldalt ülve, szinte nem is lát ki.
Keményen küzd a motor az emelkedővel és a kövekkel, de nem érezhető, hogy kezdené feladni: sem melegedés, sem a hangjának változása nem érzékelhető. A domb másik felén terep egyes motorfékkel haladunk. Wilson elmondja, hogy a vezetőn nagyon sok múlik, van aki két évet is elmegy egy kuplunggal, másnál bevetésenként cserélni kell.
Wilsont pont úgy nem érdeklik az alján felkoppanó kövek, mint a folyamatosan remegve zörgő elhúzható oldalablak, vagy a kibírhatatlan hőmérséklet a fülkében, és az álló levegő. Amikor látja, hogy éppen megfulladni készülök, kinyitja a szélvédő alatti szellőzőt és viccesen megjegyzi, hogy ez a légkondi, de ő nem szereti használni, mert bejön a füst és a por, esetenként a víz is, ha gázlón megy.
Puhán lépjük át a köveket, a futómű nem koppan és a kerekek folyamatosan a földön vannak a hosszú rugó utaknak köszönhetően. Olyan érzésem van, hogy az autó ezt az örökkévalóságig tudná csinálni, én azonban öt perc múlva megfulladok, de előtte még hányok egyet a billegéstől. Katapultolom magam a fülkéből a pihenőhelyen, csatakosra izzadva vonszolom magam a kávéspulthoz. Az autó alól iszonyatosan meleg levegő jön, de a motort és a turbót nem hűtik vissza, azonnal leállítják.
Látszik, itt a technika megkapja, ami jár neki, de maximális a ridegtartás. A járművet eszköznek tekintik, és kiemelik, hogy azért szeretik a Land Rovereket, mert egyszerű szerkezetek, könnyű és gyors a javításuk, és sokat bírnak. Bíznak benne, hogy bár a Defender gyártása már leállt, de még sokáig szereplője lesz a hadseregnek, mert szeretik az autót. Kérdeztem, vezetett-e már UAZ-t, az orosz Land Rovert: még nem, de reméli, hogy majd itt ki tud próbálni egyet. Azt hallotta, hogy benzinmotoros, és nagyon megy.
Reméljük azért nem fog nagyot csalódni a Landy után.
