Nagyon egyszerű lenne simán csak beszúrni egy linket az 1,8-as Corolla kombi tesztjéről, mert a Suzuki logóktól eltekintve a Swace az az, egy hibrid Corolla. Nem, nem a Corolla alapjaira épül, nem a Corollát hangolják át, ez egy Corolla, minden csavarjában, a működése utolsó kis zörrenésében is. A csomagtér ajtón például a Toyota logó bele van nyomva a lemezbe, de nyilván a Suzuki S-betűje más formájú, nem jó neki a mélyedés. Hogy ne kelljen új présszerszámot beállítani a Toyozuki kedvéért, lelapolták a mélyedést egy fehér műanyag lappal, és rányalták a Suzuki logót.
Sokan akadtak el a fullos, Swace GLX 9,8 milliós árán, mikor a 2011-es Suzuki Kizashi 9,4 millióba került. Értelmezhetetlen árképzés volt ez akkor egy Suzukiért, de ne feledjük, hogy akkor még az euró árfolyam kettessel kezdődött, a benzinár pedig épp csak hármassal. Nincs mit tenni, 2021-re ennyibe kerül egy hibrid, kompakt kombi, és lelövöm a poént, a Swace egy jó autó. Tegye fel a kezét, aki meglepődött - nem lehetnek sokan, hiszen az 1,8-as 122 lóerős Corolla kombi is az. De mi értelme ennek az egésznek?
A kérdés különösen aktuális, ha hozzávesszük, hogy az alap Swace, a GL+ 8,44 millióba kerül, míg a ugyanaz Toyotául 8,35 millióba, tehát többet kérnek a Suzukiért. Igaz, a Toyota 8,35 milliós ára az éppen akciózott Comfort kivitelt takarja, ami már nem az alapmodell, az alap az Active lenne 8,63-ért. Érdekes, hogy az Active-val összenézve van előnye a Swace-nek: ennek már bőrhatású, fűtött kormánya van, és 16-os könnyűfém kerékszett jár hozzá. Ezzel szemben az alap Corolla lemezfelnin jön, műanyag kormánnyal. Viszont az éppen akciózott Comfort ezt megint csak mind tudja.
Ameddig meg nem jelent az akciós Corolla, pár tízezer forintot tehát spórolhattunk a Swace-szel, egy-két hasznos extrával, de mostanra ez az előny is elolvadt. A miértre tehát még mindig nem derült fény, ha csak nem Bolla Gyuri fejtegetése igaz: több a Suzuki szerviz az országban, és talán a rendszerváltás utáni japán kolonizációt is jobban tolta a Suzuki, mint a Toyota, így közelebb került a néplélekhez. Esetleg még az szólhat a Swace mellett, hogy a Suzuki 3 év általános, és 7 éves fődarab garanciát ad, szemben a Toyota 3/5 évével.
A tesztre kapott autó egy GLX volt, 9,8 millióért, vagyis a jobban felszerelt modell. Nem széles a kínálat, a GL+ és a GLX közül választhatunk, ezen felül egy gyöngyház felár van 250 ezerért, és metál 150-ért. Ha holnaptól 10 évig egy autóval kéne járnom, egy rossz szavam nem lenne, már persze ha a közlekedést nézzük, nem pedig az élvezeti autózást. Megfelelő a csomagtér: 596 literes a pótkerékűrrel együtt, és ebből nem fog elvenni a pótkerék, mert az nincs. A hátsó ülés kellően tágas, simán eltehénkedhettem önmagam mögött, de ha kell a hely, a támlája a csomagtérből is dönthető.
És a Toyotaság másik hatalmas előnye a hibrid rendszer: volt idejük kireszelni, láttuk már sok különböző konfigurációban, de talán itt van a legjobb helyen. Ez egy földszintes kombi, nem küzd egy tálalószekrény légellenállásával, de már van kellő méretű utas- és csomagtere, tehát nagyjából a legjobb kompromisszum. 122 lóerős az 1,8-as motor köré épülő hajtás rendszerteljesítménye, és bár még mindig megvan a robogó-érzet gyorsításnál, de már sokkal kevésbé nyúlik el a motorfordulat és a gyorsulás közti különbség. Van módválasztó, ami ugyan variál a gázreakción, de ne számítsunk rá, hogy a sportgomb átültet egy Suprába.
Nem is azért vesszük, hogy inasba tegyük a Váci út Imprezáit, de mostanra elég lendületesen terjed tova a Corolla, cserébe nem fogyaszt. Mármint konkrétan nem: városban és országúton nem kell erőlködni a 4-4,5 liter közti értékekhez, de kipróbáltam autópályán is, hiszen a közhiedelem úgy tartja, hogy ott elszáll a hibridek fogyasztása, és tulajdonképpen tényleg: 130-as tempóval 5 litert kért, nem is csoda, hiszen ilyenkor mindössze 2000-et forog, már ha csak egy ember utazik vele, teher nélkül. Ha 140-150-es tempóval pályázunk fele, akkor már akár rémisztő, 6-ossal kezdőd értékek is előfordulhatnak.
Úgysem autópályán lesz elemében az autó, hanem amikor ki tudja használni a gyorsításnál és a fékezésnél eltárolt energiát. Hibriddel járok, a kettes Priusban még dekázgatni kell a gázzal, hogy tisztán elektromosan érdemben haladjon, de a Swace néha rendesen megdöbbentő: a Szentendrei úti dugóban gurulva, 40-50-es tempónál konkrétan percekig hajlamos a benzinmotor ráindítás nélkül haladni. Akinek kell a hatótáv, de még nem fér bele egy rendes elektromos autó, az valószínűleg most egy ilyen Toyota hibriddel jár a legjobban. Az sem utolsó szempont, hogy a 16-os felnikre húzott /55-ös gumikkal, és az eleve kényelmesre hangolt futóművel nem fájnak a rosszabb utak.
A GLX ugyan jó gép, de 9,79 milliót nehéz megindokolni érte, akkor már inkább a GL+, csupán a keresztforgalom figyelőt, a komolyabbik fényszórót, a vezeték nélküli töltőt, a kulcs nélküli bejutást és az első-hátsó parkolóradart, valamint pár apróságot kell beáldozni. Ami nehezen érthető, az a Suzuki és Toyota modellek ennyire közelre célzottsága. Simán megoldhatták volna úgy, hogy készül egy fapados modell, amiben csak radaros tempomat van, aminek nincs infotainment rendszere, csak egy mezei rádiója, elhagyhatták volna a könnyűfém felniket, vagy a ledes fényszórókat. Ezzel létrejött volna egy olyan modell, ami tényleg indokolható a Corolla mellett, hiszen megkapjuk a vas szintjén jól megtervezett autót, tartós technikával, szerény fogyasztással, de extrák nélkül, jutányos áron. Most sokkal inkább a Suzuki szalon közelsége és az alku játszhat a Swace javára.
A egyik szívfájdalom nélkül elhagyható extra az infotainment lett volna. Ez is jött változtatás nélkül a Toyotából, illetve nem akarok gonosz lenni, indításnál Suzuki logót dob fel, de ugyanúgy akadozik, nehezen átlátható, és maga a kezelőfelület is olyan, mintha a Windows 95 hagyományörző kör csinálta volna. Szerencsére a gyakran használt funkciók logikusan és átláthatóan dirigálhatók kormányról, egyedül a Bluetooth kapcsolat lehetne stabilabb, ezt sokszor csak hardresettel tudtam újra összehozni.
Egy ilyen, olcsóbb változatért valóban tudnék lelkesedni, hiszen egyre gyakoribb sirámunk, hogy az ésszerű, kelet-európai értelemben vett olcsó autó tulajdonképpen eltűnik. Sokan lennének, akik elvannak fűthető kormány, alufelni, vagy egy eleve rosszul használható középső kijelző nélkül, erre lett volna remek apropó egy jóárrasított Corolla, Swace-ként. Ebben a formában viszont érezni, hogy ez a Suzuki nem rendelkezik hozzáadott (elvett) értékkel a vevők irányába, inkább csak a CO-kvóta faragása lebegett a cégvezetés előtt. Ezt bizonyítja, hogy 19,3 millióért akár Suzuki Acrossra matricázott Toyota RAV4 PHEV-et is hazavihetünk, igaz, a Toyota logós változat most épp 18,3-ról indul, akciósan. Ehhez képest tényleg rendben van a Swace árazása.
Értékelés: Autóként remek, hiszen már a Corolla is az volt, viszont nem különösebben hoz újat Suzuki logóval, sem ár/érték arány, sem pedig hozzáadott értékek terén. 8/10.