A világ legjobb új terepjáróját egy fa sem lassítja le
Menetpróba: Ineos Grenadier
Két órát utaztam vidékről azért, hogy rövid ideig a Hungaroring erdei off-road pályáján próbálhassam ki az Ineos Grenadiert. Évek óta vártam rá, szerintem ez most Európa egyik legizgalmasabb autós története. BMW motorokkal, a Land Rover Defendernél határozottabban, Jeep Wrangler árakon, menő formákkal.
Az Ineos egy multinacionális vegyipari vállalat, 2019-ben 61 milliárd dolláros könyvelt forgalommal. Tulajdonosa, alapítója Jim Ratcliffe. Idén 70 éves, 70 milliárd dolláros becsült vagyonával pedig ő Nagy-Britannia leggazdagabb embere is.
Garázsában klasszikus Ferrarik, Schumacher 1996-os Forma-1-es autója, az egyik Le Mans-t is megjárt McLaren F1 GTR, néhány bő százéves Bentley, BMW motorok és számos Mercedes-Benz G-osztály. Ja, és a világ első Land Rovere 1948-ból, mellyel azóta megjárták Mongóliát is az új terepjáró tesztelése érdekében.
Az elmúlt évek csapásait átvészelve nem meglepő módon kis csúszással ugyan, de tavaly október óta már gyártják is a Grenadiert. A Gablini korán jelezte érdeklődését, így Magyarországon is elérhető az első pillanattól kezdve. Mi több, az Ineos első létravázas, három zárható differenciálművel rendelhető terepjárója nyitásképp úgy húszmillióval olcsóbb, mint egy alapáras dízel Mercedes-Benz G-osztály.
Messze nem ez a legfontosabb tulajdonsága, ám így is dícséretes, hogy hathengeres BMW motorokkal és a ZF automata váltójával Európában építve ennyivel barátibb ajánlat lehet, miközben azok tervezték, akik a G-osztályt építik a Daimlernek. Vagyis a Magna Steyr csapata, Graz mellett. Igaz, az Ineos Grenadier a szintén a Mercedestől vásárolt korábbi Smart gyárban készül, a francia-német határhoz közeli Hambachban.
Onnan indult ez az egész, hogy miután a Land Rover bejelentette, hogy a klasszikus Defendernek vége, Ratcliffe meg akarta venni az eredeti gyártósort. Szóltak neki, hogy ez annyira nem jó ötlet, ezért inkább elindult a Grenadier-projekt. Teljesen új fejlesztés, német-brit (osztrák-francia) összeborulás, aminek a végeredménye is gyökeresen más lett, mint az immár önjáró karosszériás Defender evolúciója.
Tehát ez egy új európai autómárka nagy céges háttérrel, ismert partnerekkel és egy olyan főnökkel, aki bevallottan nem bánja, hogy az első eladásokig ez a kör nagyjából négymilliárd fontjába került. Bő hetvenből persze elég gavalléros lehet az ember, miközben Jim Ratcliffe nyilván fiatalabb sem lesz már.
A Grenadier úgy néz ki, mintha a Land Rover maradt volna a kaptafánál. Perelték is emiatt az Ineost, ám JLR-ék hamar elbukták a formatervvel kapcsolatos csatát. Mi ennek csak örülhetünk, hiszen az új terepjáró olyan, mintha a kalandorok katalógusából minden extrát gyárilag beépítettek volna egy régi ismerősbe. Csak éppen ez nem egy igényesen megcsinált restomod, mint oly sok pimpelt Defender, hanem valami egészen új és sokkal komolyabb szerkezet.
Más kérdés, hogy a Grenadiert nemcsak terepen, farmokon és ilyen-olyan missziókon vetik majd be, hanem számos olyan vásárlója is feltette már a kezét, aki az életstílust szeretné sár nélkül, maximális kényelemben. Ilyen felszereltség mellé pedig méretek is dukálnak, így az ötajtós Grenadier 4,896 mm hosszú, orbitális tükreivel 2,146 mm széles, míg hasmagassága 264 mm. Természetesen elvontat három és fél tonnát.
Portáltengely nincs, mert az Ineos szerint az csak egy komplikált hibalehetőség. A futómű elöl-hátul ötlengőkaros, a középső differenciálmű és a 2,5:1-es felező alapáras a nyolcsebességes ZF automata mellé, míg a másik két zárható diffi egy 2,193 eurós csomag része, már ha valaki nem a Trailmaster Editiont választja. Van Fieldmaster is acélfelniken, valamint ott a sima ötajtós Grenadier, illetve a teherautó szintén öt üléssel, kicsit rövidebb hátsó lábtérrel. Végül ott a kétszemélyes tehergépkocsi, és hamarosan érkezik a csapatba személyes kedvencem, a Quartermaster pickup is.
A BMW háromliteres DOHC benzin- és dízelmotorjait szintén a Grenadier feladataihoz igazították. Így az egy turbóval szerelt benzines 286 lóerős és 450 Nm nyomatékot ad le 1750-4000 fordulat között, míg az általam is tesztelt, terhelve kissé hangos, cserébe kellően erős duplaturbós dízel 249 lóerős, 550 Nm-t küldve a négy kerékre az 1250-3000 közötti fordulatszám-tartományban.
Csodás jutalomfalat, hogy a létraalvázat három színben is lehet rendelni. Az alap fekete mellett ott a Rhino Grey, ami 150 eurót küld a dél-afrikai rinocérosz rezervátumnak, míg a szerintem legütősebb Halo Red szintén ennyit adományoz a taposóaknákkal szórt afrikai régiók megtisztítására, a HALO Trust munkáját segítve. A tíz választható külső színnel együtt ez már olyan kombinációkra ad lehetőséget, mint semmi egyéb a piacon.
Belül sem átgondolatlan a hangulat. Teljesen vízálló a kabin, nagy, kesztyűben is könnyen kezelhető, gumírozott nyomógombokkal a helikopteres stílusú műszerfalon. Az off-road gomb is a tetőkapcsolók között kapott helyet, mellettük pedig ott vannak a kivehető, kétállású szafari-ablakok is. Középen iránytű, a tisztességes kézifékkar garantáltan nem marad a kezünkben, a kormánykeréken pedig a hírhedt Toot gomb, ha épp egy biciklist szeretnénk figyelmeztetni a három tonna érkezésére.
Ha a kilincsek a G-osztály örök darabjaira emlékeztetnek, az sem lehet véletlen.
Három nappal korábban még nagy esők voltak, a Hungaroring off-road centruma pedig a Gödöllői Dombvidék laza talaját rendezi át, így a nálam még keményre fújt gumikkal nem könnyítettük meg a Grenadier dolgát. Ennek ellenére az én példányom, egy belépőmodell csak a középső zárható differenciálművel nem izzadt meg a sáros emelkedőktől, a kijárt vízmosásoktól, az éles kanyaroktól és a tükröktől centikre elsuhanó fáktól sem.
Felezővel, zárt állásban, a nyomatékot szépen adagolva erőlködés nélkül ment előre, a lejtmenet-asszisztens pedig hasonlóan könnyedén tartotta kontroll alatt a jelentős tömeget lefelé is. Minden határozottan és precízen kapcsolt, egyedül a már említett tükrökre és a tető nyitott ablakaira kellett jobban figyelni a szűk földutakon. Előbbi más terepjárókkal is így szokott lenni.
Az Ineos Grenadier egyik hamar megszokható, ám elsőre szokatlan tulajdonsága a lassú kormányműve. A fordulókör 13,5 méter, de három és felet kell tekerni a kormányon koppanásig, ami azt jelenti, hogy terepen precízen és finoman lehet helyezkedni, ám azt sem árt észben tartani, hogy közben többet kell dolgozni az eredményért.
Valaki erről megfeledkezhetett, mert ottlétem alatt belement egy fába, ami megnyomta a lökhárítót és a bal első sárhányót. A kérdéses Grenadierben, egy tetőcsomagtartóval és külső levegőszűrővel is felszerelt példányban ült fotós szerint ő személy szerint valószínűleg meg sem állt volna, annyira nem érzett ellenállást a fás randevú alatt. Az ilyen terepjárós helyzetekre mondják néha, hogy szegénybe belement az erdő. A hűtés nem sérült, a Grenadier folytatta.
Nézem az árlistát, elemzem, mi kell a 80 290 eurós induló mellé, és persze közben terveket szövök, hogyan próbáljam ki a Grenadiert rendesen, ha majd eljön az ideje. Kalandra fel, mondom magamnak, mert ez az autó megérdemli.
Az új Ineos továbbra is egy Jeep Wrangler ára, márpedig a Grenadier egy komolyabb szerkezet, ami ráadásul teljesen friss is a piacon. Néhány ember már át is vehette a sajátját a Gablinitől, miközben sokan várnak a pickupra is.
Ha valaki a világ leggazdagabb emberei közt tudhatja magát, és amellett, hogy Land Rover rajongó, lelkes BMW túramotoros és Mercedes G felhasználó is, nyilván olyan terméket tud létrehozni a Magna szakértőivel, ami minden vágyát kielégíti a terepjárók kategóriájában. Az új Land Cruiser most jön, a Wrangler az amerikai igényekre készült, a Defender tett egy erős lépést a Range Rover közönsége felé, a G pedig főleg G63-ként fogy, sűrűn rossz társaságban, divatcikként. Az Ineos egyébként a Toyotával és a Mercedes-Benzzel is tárgyalt a motorok tekintetében, mígnem a valódi terepjárót nem gyártó BMW jobb ajánlatot nem tett sorhatos kínálatával.
Az Ineos autóipari sikere attól is függ majd, az emberek megismerik-e a márkát, és képesek-e megjegyezni ezeket a neveket. Grenadier, Quartermaster, vagyis nagy szögletes dolgok, amik úgy néznek ki, mint a korábban megszeretett kedvenc guruló tégláink. Később jöhet egy kisebb, már elektromos terepjáró is, és az Ineos a hidrogénnel is kísérletezik.
Többet érdemel a kérdés, mint ez a rövid terepezés, úgyhogy folytatjuk, amint lehetőségünk nyílik rá. Addig pedig jó Grenadier-vadászatot mindenkinek, hisz az új terepjárók már itt vannak, és egy babakék megpillantásáért pluszpont jár. Pláne a piros alvázzal.