700 kilométeres hatótáv, sikk és zötyögés

Bemutató: Peugeot E-3008 – 2024.

2024.03.07. 07:28

Az új E-3008-ról süt, hogy ezt most rohadtul oda akarták tenni: a külső ropogósan friss, a belső sikkes, és az egész tele van finom, ragyogóan ötletes megoldásokkal. A minőség remek, az elektromos hatótáv óriási, ráadásul még olyan, manapság menő hülyeségek is belefértek, mint a beépített ChatGPT. Papíron tehát aduász a cucc, de vajon mi a helyzet élőben? Cannes-ig mentem, hogy kiderítsem.

A Peugeot E-3008 az autóipar igazi kaméleonja: az első generációs darab egy pufi kompakt és egy egyterű között billegett, a második már klasszikus értelemben vett SUV volt. Ez a mostani, teljesen új modell se szakadt el a hobbiterepjáróktól, de közben a tetővonala lejtős, és a teste is jóval légiesebb.

Rettentő fontos modellről van szó, hiszen egy olyan szegmensbe érkezik, ahol évek óta embertelen öldöklés megy a vásárlók kegyeiért. A Peugeot-nál is érzik ezt, hiszen az E-3008 gyökeresen más lett, mint az elődje, egyértelműen látszik, hogy nagyon oda akarták tenni, és minden részletre igyekeztek odafigyelni. A radikális újítási szándék sokszor nem jön be, és fordítva sül el, ezúttal azonban ügyes megfejtést találtak a feladványra a franciák.

Jó értelemben fura

A kreatív dizájn egy mérhetetlenül alulértékelt, de annál hasznosabb fegyver, ami precíz arányérzékkel adagolva mindig nagyon klassz tárgyakat eredményez. Az autóiparban az ötletes és a kretén közötti csodás egyensúlyt már évtizedek óta a franciák érzik a legjobban, amire ez az E-3008 is egy tökéletes példa.

A Peugeot évek óta reszelgetett formanyelve nekem eddig nem állt össze igazán, most viszont kezdem érteni. Az eddigi modelleken sokszor nem találták el a formai elemek közötti arányokat: a márka modelljeinél a rafináltan kitalált, remek részletek ellenére is gyakran kaotikus maradt az összkép. Most viszont az az érzésem, hogy az E-3008-nál minden a helyére került.

A laposra húzott tetővonalú, közepes hasmagasságú Peugeot arányai a kategória korlátaihoz képest kiválóan sikerültek: általában nem a kedvencem ez a kaszniforma, de az E-3008 legalább nem tűnik esetlennek. Még az egyébként magas és függőleges far is jól mutat.

Minek nevezzelek?

Bár ezeket az autókat még mindig hobbiterepjárónak mondják, igazából az E-3008-nak már nem sok köze van ehhez a kategóriához. A hasmagassága közepes, a teteje lejtős és lapos, illetve a nagy felnik is vékony gumikat hordanak. Lássuk be, ez már rég nem a funkcióról szól, hanem arról, hogy ez a fazon a divatos most. Gyarlóságukra lehet ferde szemmel sandítani, de ha ez kell a népnek, hát megkapják.

A kaszni vonalai origamiszerűen hajtogatott, határozott élekből állnak össze és különösen jó hír, hogy ezeket végre nem csak találomra húzták rá: mindegyik tart valahonnan valahova, tevőlegesen hozzájárul az összképhez, nem csak azért van ott, hogy valami tagolja a kasznit. Meghajlok a tervezők előtt, hiszen sokkal többet hoztak ki ebből az esztétikailag hátrányos alapnak mondható fazonból, mint amire számítottam.

A kilencvenes és kétezres évek Peugeot-it idéző, szigorú, de pimasz fényszórók alá először tudták úgy odarajzolni a karmolásokat formázó menetfényeket, hogy azokat nem érezni erőltetettnek. Igazán franciásan kretén részlet, hogy mennyire szimpatikusan furcsák a felnik, amelyek tökéletesen beleillenek az összképbe.

Technokrata nappali

Borzasztóan nagyot lépett előre a beltér is. Eddig is mertek játszani a formákkal és a térbeli részletekkel, de ezúttal végre működik is a végeredmény. Egészen futurisztikus, ahogy az élekkel határolt, merészen kanyargó felületek végül egy váratlanul koherens és emberközeli atmoszférát adnak ki. A szövettel borított, világos felületek és a fények miatt egyszerre otthonos és modern az E-3008 beltere. Az anyaghasználat és a minőség is példás: mindenhez jó hozzáérni, semmi nem nyiszog, minden masszívan a helyén van. A nagy, ívelt deszkára rakott kijelzők konzolja például annyira stabil, hogy érzésre az autó statikai eleme is lehetne.

Az ennyire radikális dizájnnak általában vannak áldozatai, és ez most sincs másképp. Az ajtó könyöklői például nem igazán kényelmesek, a váltó előválasztójához nagyot kell nyújtózni és a lebegő középkonzol mögötti részen se egyszerű matatni a vezetőülésből. Az alsó, széles kijelző váratlanul jól használható, ahogy a fizikai gombokat is üdvözlöm. Sajnos utóbbiak a klímához és például az ülésfűtéshez nem járnak, így ezekkel menüből kotorászva kell szerencsétlenkedni.

Maga a menü még mindig bonyolult és hülye logikájú, ez alig változott. A Peugeot a közeljövőben integrálná az autóba a ChatGPT-t is: a mesterséges intelligencia trendi dolog, de a bemutató alapján egyelőre alig van valós haszna. Ugyanakkor később ez még változhat, hiszen a fejlődés üteme brutális.

Az ülésekért ezúttal nem voltam oda, pedig a Peugeot általában erős szokott lenni a témában: jól néznek ki, de nem találtam bennük a helyemet. A nagy, 2,73 méteres tengelytáv miatt a hátsó sorban is kényelmes a lábtér, ugyanakkor a fejtér a lefelé ívelő tető miatt kompromisszumosnak mondható. A csomagtartó átlagos méretű, 520 literes, az azonban szomorú körülmény, hogy az elektromos hajtás ellenére se jutott hely elöl a csomagoknak.

Eddig szenvedélyesen utáltam az i-Cockpitot, hiszen akárhogy állítgattam az ülést és a kormányt, egyszerűen soha nem adta ki, valamilyen mértékben minden Peugeot-ban fészkelődtem. Eddig ergonómiailag ez hasonlít a legjobban arra, ami befogadja a testemet, hiszen ezúttal nem kellett az ölembe tenni a kormányt, és az üléspozíció is szimpatikusan alacsonyabb lehetett. Messze nem tökéletes, hiszen még így se éreztem maradéktalanul komfortosan magam, de sokkal jobb, mint volt. Mindez egyébként egyéni problémának tűnik, hiszen a mérési eredményeim alapján a legtöbben szeretik a Peugeot megoldását.

Zötykölődés és végtelen hatótáv

Mivel a bemutatót Cannes-ban tartották, a csodás francia Riviérán krúzolgathattunk az elektromos Peugeot-kkal. Bár arrafelé nem kimondottan rosszak az utak, az E-3008 sokszor borzalmasan kellemetlenül pattogott. A hosszabb egyenetlenségeket még emészthetően vasalta, de a kisebb úthibákon és a tartósan rossz minőségű úton szörnyen sprőd volt.

Ennek ellenére semmilyen sportosságról nem beszélhetünk, tehát nem a vezetési élmény és a penge kezelhetőség oltárán meghozott áldozat a kemény futómű. Jó pont, hogy az E-3008 legalább minden helyzetben baromi stabil és magabiztos maradt. Ez egy 2,1 tonnás, egy átlagos kompaktnál nagyobb hasmagasságú autó, ami 20 colos kereken gurul, tehát ezen tényezők mellett a stabilitás ára a rosszabb komfort.

Erre a bemutatóra csak az elektromos modellt hozták, a belső égésű motoros változatok később érkeznek. Minden 3008 az STLA Medium platformjára épül: ez a Stellantis új platformja, a korábbi EMP2 továbbfejlesztett változata. Erre a C és D szegmensbe szánt autókat építi a Stellantis, a 4,54 méteres E-3008 az első modell, aminél már a frissített padlólemezt használják.

Az E-3008-ból háromféle változat készül: az alapmodell 210 lóerős, az akkuja 73 kWh-s, ezt követi a 320 lóerős, kétmotoros, összkerekes verzió, amiben azonos, 73 kWh-s akkupakk van, végül pedig a legérdekesebb, vagyis a Long Range. Utóbbi a 230 lóerejével az alapmodellnél csak kicsivel erősebb, ahhoz hasonlóan szintén egymotoros, viszont ebbe egy váratlanul hatalmas kapacitású, 98 kWh-s akkumulátorcsomagot szereltek.

A 210 lóerős alapmodell hatótávja WLTP szerint 527 kilométer, a másik két változathoz még csak kalkulált adatokat osztott meg a Peugeot. Szerintük a 320 lóerős, összkerekes 525 kilométert fog tudni, a Long Range pedig 700-at. A gyártó 13,9 kWh/100 kilométeres fogyasztással számol, amire azt mondják, hogy a legjobb a kategóriájában. Tölteni maximum 160 kilowattal lehet, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 73 kWh-s akku 20-ról 80 százalékra 30 perc alatt feltölthető.

Mi a 210 lóerős alapmodellt próbáltuk, és bár végig Eco módban használtuk, közben nem mentünk rá tudatosan a spórolásra, normálisan közlekedtünk vele. Főleg városban és városok között hajtottuk, a szigorúan vett francia sebességhatárokat betartva, így a fogyasztás is kedvezően alakult: 14-15 kWh között evett az E-3008, ami tényleg remek. Városi használat mellett 600 kilométer felettinek mondja a hatótávot a WLTP, ami azért erős túlzásnak tűnik. Ugyanakkor, ha nyugodtan használjuk, az 500 kilométer körüli hatótáv egyáltalán nem sci-fi, simán hozható valós körülmények között is.

A kompakt hobbiterepjárók piacán nagy a tolongás, viszont tisztán elektromos modellből még kevés van. A 2024-es Év Autója, a hamarosan érkező Renault Scenic E-Tech nem könnyű ellenfél, ahogy a piac régebbi, de annál népszerűbb szereplőjét, vagyis Tesla Model Y-t se lesz könnyű lenyomni.

A Peugeot E-3008 hivatalos ára egyelőre még nem ismert - az előzetes információk alapján 17 millió forint környékén fog nyitni az elektromos modell -, ahogy a Scenic E-Tech-é sem, az azonban szinte biztos, hogy a Tesla igen alacsony árazásával nem lesz egyszerű dolga a két franciának. A Peugeot sikere tehát valószínűleg az árazásán múlik majd, hiszen autóként semmilyen téren nem hibázik nagyot.

Tehát

Nem gondoltam volna, hogy ennyire szimpatikus lesz a Peugeot E-3008: úgy sejtettem, hogy bigott autórajongóként nehezen tudok majd lelkesedni érte. A fazonja bár nem lesz a kedvencem, megemelem a kalapom a formai megoldások szellemessége és ötletessége előtt. Végre egy autó, amiben újra benne van az a franciásan pimasz báj, amit az utóbbi években hiába kerestünk. Divatos kiegészítőként és használati tárgyként is remekül működik, a hatótávja kiemelkedő, már csak a futóművön és a fedélzeti rendszeren kéne egy kicsit reszelni.