Amikor az
Altea megjelent , valami egyértelműen megváltozott.
Az addig teljesen hétköznapi, egyéniséget, mindenfajta extremitást
nélkülöző márka az új modellnek köszönhetően hirtelen átalakult,
megújult, megfiatalodott, tán még meg is táltosodott. A világ
megtanulta, mi az a
dájnemik lájn , megtanulta egy formatervező nevét, amit egyébként azóta is
rendszeresen elront - legalább annyit olvashatunk Walter de’Silváról,
mint Walter de Silváról, Walter da’Silváról vagy Walter da Silváról -,
de nem a név a fontos.
Csak az számít, hogy a Seatnak arca lett, méghozzá szép, sportos,
szerethető, ráadásul egyedi. Az Altea vonalait láthattuk viszont a nem
sokkal később megjelenő
Leonon is, de
az Altea sikereinek ennél kézzelfoghatóbb bizonyítékai is
vannak. Az aktuális
Toledo tulajdonképpen nem más, mint egy Altea puttonnyal. Úgy látszik,
elfogyott a fantázia, vagy csak könnyebb volt így, vagy a Toledót
egyszerűen nem veszik annyian, hogy érdemes lett volna igazán keményen
próbálkozni. Mindegy is, a lényeg, hogy lenyúzták róla a második
bőrt.
A harmadik bőr a másik nagytesó, az
Altea XL . Ez az autó majdnem pontosan ugyanazt tudja, mint a Toledo, csak
könnyebb pakolni a csomagtartójába.
Hívhatjuk nyugodtan Altea kombinak, de csak halkan, amikor a
gyártó nem figyel. A hivatalos honlapon külön oldala van, nem az Altea
fülecske alatt találjuk meg; az XL önálló életet él. Csakúgy, mint a
negyedik bőr, a Freetrack, a mokány, terepjáróba oltott Altea.
A Freetracket nem nehéz megkülönböztetni testvéreitől,
a 40 mm-rel megnövelt hasmagasság szembetűnő. Tesztautónk
lökhárítóit színre fújták, de a Freetrack kapható matt műanyagelemekkel
is. Ha a tulajdonos komolyan gondolja a terepezést, mindenképpen az
utóbbi verzió ajánlott, hogy a felverődő ágak-bogak, kövek és miegyéb
ne a fényezést roncsolják.
A Freetrack belül pontosan olyan, mint bármelyik Altea. Tágas,
praktikus, kényelmes és nagyon jól néz ki. Igazi,
barátságos családi autó – szerintem, a Csikós megdermedt fekete
kőolajtengernek nevezte, legalább nem fogunk összeveszni a
csajokon. Az Altea műszerfala nagyon szép, és az anyagok minősége is
kifejezetten jó. Talán csak az ajtó belső borításában volt egy kevés a
jó öreg kopogós műanyagból, másutt minden rendben.
Az Altea Freetrackhez
háromféle motort és kétféle hajtást kínál a gyártó. Az
alapváltozat 140 lovas PD TDI motorja csak az első kerekeket hajtja,
míg az erősebb, 170 lóerős turbódízellel szerelt változatban már a
Haldex 2 nevű összkerékhajtási rendszer dolgozik, csakúgy, mint a 200
lovas, szintén kétliteres, szintén turbó, de benzinmotoros
csúcsváltozatban, a 2,0 TSI-ben. Mi az erősebbik dízelt próbáltuk.
A motorhoz pontos, kezes, hatsebességes váltó kapcsolódik. A PD TDI,
ahogy kivétel nélkül az összes dízelmotor, rettentő zajos, amíg be nem
melegszik. Melegen megszelídül, ilyenkor már
csak akkor hangos, ha gyorsítunk; akkor viszont maga a borzalom.
Talán a pumpedűze orgánuma a legkellemetlenebb az összes ma kapható
dízel közül. Szerencsére, ha egyenletesen haladunk, vagy csak finoman
adagoljuk a gázt, csöndben van.
A 170 lovas motorral az Altea egészen fürge, 8,7 másodperc alatt
van százon, végsebessége meghaladja a 200 km/h-t. Könnyűszerrel
lehet vele előzni autóúton, autópályatempónál pedig mindössze 2300-at
forog percenként és csöndes is. A gyorsításoknál fellépő kellemetlen
akusztikus élmény ront az összképen, minden más szempontból azonban
kifejezetten kellemes darab.
A Freetrack konstrukciója mindenképpen érdekes, de vajon az árát is
megéri?
A Freetrack lelke, a Haldex 2 összkerékhajtási rendszer teljesen
automatikus. Alaphelyzetben minden nyomaték az első tengelyen van, de
út- és haladási viszonyoktól függően a rendszer képes rá, hogy akár
a nyomaték felét a hátsó kerekekhez juttassa. Sajnos nem volt
módunk terepen kipróbálni az autót, de anélkül is látszik, hogy a
hasmagasság mindenképpen elegendő, hogy földút, laza, kicsit köves
erdei útszakasz, amilyenre ezt a modellt megálmodták, egészen biztosan
ne jelentsen problémát. A négykerék-hajtást szerencsére nem csak
terepen lehet kipróbálni, egy-két tempósabb kanyar után sok minden
kiderül.
A gyors kanyarokban egyértelműen érezni, ahogy a nyomatékelosztó
játszik az erővel. A hátsó kerekek a pillanat tört része alatt lépnek
akcióba,
az összkerékhajtás előnyeit gyakorlatilag késlekedés nélkül
aknázhatjuk ki. Élményautónak az Alteát bajosan nevezhetnék, ahhoz
túlságosan bumfordi, ám ahhoz képest, mekkora, egész jól kanyarodik, és
ebben a hajtásnak óriási szerepe van. A Haldex 2 nagyon kulturáltan
végzi a dolgát, jó barát lesz a téli napokon.
A Freetrack elsőkerék-hajtású, 140 lóerős alapváltozatának ára 6,5
millió, az általunk kipróbált összkerekes, 170 lovas modell 7,5
millióba kerül. A legerősebb, 200 lovas benzines Freetrack ára 7,8
millió forint. Ha összehasonlítjuk a többi Alteával, láthatjuk, hogy a
Freetrack sokkal drágább.
Első nekifutásra azt hihetnénk, hogy a négykerék-hajtás miatt ekkora
a különbség, de akkor miért drágább az elsőkerekes Freetrack is
majdnem 800 ezerrel, mint a normál hasmagasságú Altea az igényesebb,
Stylance kivitelben pontosan ugyanazzal a motorral?
a sportos ülés. Ezeknek kifejezetten jó
oldaltartásuk van
A magasítást leszámítva két tökugyanolyan autóról beszélünk.
Bő húszperces keresgélés után sem találtam olyan különbséget a két
felszereltségi lista között, amivel meg tudnám magyarázni a
háromnegyedmilliós felárat. A terep-Altea 17-es kerekeket kap, de
nem hiszem, hogy négy nagyobb kerék meg négy hosszabb rugó ilyen sokba
kerülne. A nagy felni ötlete egyébként eleve agyrém, hiszen terepre kis
felni és nagy gumi kell, aszfaltra meg fordítva.
Tudom, nem igazi terepjáró, könnyű terepen pedig nem számottevő a
különbség. A nagy kerék egyértelműen az imidzshez kellett, de akkor is
van némi visszásság a dologban.
Végy aszfaltra optimalizált kerekekkel meg abroncsokkal terepre
optimalizált autót, mert az jó lesz. Mi van? Ezzel nem azt
szeretném mondani, hogy a Freetrack hülyeség. Nem is gondolom így.
Könnyű terepen tényleg pont olyan jó lesz 17-es felniken, mint 16-oson.
De aki ezt kitalálta…
Ha valaki Altea Freetracket szeretne,
mindenképpen az összkerékhajtású modelleket ajánljuk. Nemcsak
azért, mert a Haldex 2 remekül működik, hanem mert így legalább tudja a
kedves vevő, mire költötte a plusz egy gurigát.
További cikkeink
